|
|
|
|
Megépüljön-e, hol legyen az egri versenyuszoda?
|
1989 január 14., szombat - Szombaton vitára hivta az egri lakosokat a Magyar Demokrata Fórum helyi csoportja egy, a város közvéleményét igencsak foglalkoztató témában: megépüljön-e, hol legyen az egri fedett versenyuszoda? Mintegy kétszáz résztvevő előtt, a Neumann János Szakközépiskolában, felkért előadók ismertették a beruházás előtörténetét, a helyszin kiválasztásának érveit, a város vízellátásának helyzetét és a gyógyforrásokban rejlő idegenforgalmi, gazdasági lehetőségeket. Tájékoztatót tartott a városi tanács elnökhelyettese, a vízmű vállalat főmérnöke, a térségben kutatásokat végző geológus és orvos is.
A fürdő kultúrájáról és egykor úszósportjáról is méltán híres városban az első, ma is működő uszodát 1923-ban építették. A 60-as években épült a következő, a 33 méteres medencéjű fedett uszoda, amelyet néhány esztendeig tartó működés után életveszélyessé nyilvánítottak és bezártak. Végleges lebontásáról 1986-ban döntött a város vezetése. Ekkor határozták el egy újabb, versenysportokra alkalmas fedett uszoda építését, s a tanács testülete az elmúlt évben döntött annak helyéről is: a hőforrások közelében, a lebontott régi uszoda mellett épülne az új. A helybéliek közül azonban sokan aggódnak amiatt, hogy egy újabb építkezés az értékes gyógyforrásokban, nem tesz-e jóvátehetettlen kárt, s egyáltalán: a térség labilis talajszerkezete nem ítéli-e elődje sorsára az új, mintegy 300 millió forintért épülő versenyuszodát is? A vitafórumon kiderült, hogy a város lakói igen kevés információval rendelkeznek a döntések előkészületeiről. Érzelmi alapon elfogadhatják a hivatalos álláspontot és annak ellenkezőjét is. Uszodát mindenki szeretne, hiszen sérti a helyiek büszkeségét, hogy létesítmények hiányában elsorvad az egri úszósport, szeretnének azonban meggyőződni a turisták millióit vonzó gyógyforrások megőrzéséről is. Sokan itt hallottak először arról, hogy a Szent József Forrás vize, amely szintén az említett területen fakad, összetétele révén Európa legértékesebb ásványvizei közé tartozik. A vitafórum részvevői azt kérték a helyi vezetőktől, hogy mérlegeljék újra döntéseiket, s érveiket időben tárják a nyilvánosság elé. Ezáltal később jelentkező, káros következményeket háríthatnak el. (MTI)
1989. január 14., szombat 15:52
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
MTV2 nézői telefonok:
"- Debrecen 23 263: 3 héttel ezelőtt már kértük, hogy Romwalter Krisztinának mondják meg, hogy ne kitegye, ne összetegye a gyerek, hanem összerakja a gyerek a Mozaikban a kockákat. Változatlanul azt mondja kitetted,összetetted. Nagyon magyartalan, kérjük, hogy figyelmeztessék.
- 157-o93: Kérem Ribári professzort hivjon fel, nem hallok jól halláscsökkenésem van. Nagyon kérem, hogy hivjon föl.
- 6o5-376 Dunakeszi: Van Dunakeszin egy bolt, a l^o-es ahol drágábban adják a sertéskörmöt 25«-Ft-ért. Ezt szeretném bejelenteni.
-76I-A5ÍÍ Karsainé: Az Emberi Jogok Bizottságának többszázan adtunk fel levelet az erdélyi menekültek ügyében tértivevénnyel. A mai napig nem kaptunk visszaigazolást. A Postán azt mondták, hogy nekünk kell fizetni 15 Ft-ot azért, hogy egyáltalán megnézzék mi lett a sorsa a levelünknek. Nagyon furcsálljuk, hogy mikor nekünk kellett volna kapni értesitést, mi fizessünk, hogy utánanézzenek hol történt a hiba."
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
1989. március 14-én - meghalt Zita királyné az utolsó magyar királynak, IV. Károlynak a felsége, Habsburg Ottó édesanyja. Akkoriban Habsburg Ottó már rendszeresen járt Magyarországra és természetesen részt vett édesanyja lelki üdvéért a Mátyás templomban Paskai László bíboros által február 3-án celebrált gyászmisén. Akkora volt a tömeg, hogy nem fért be a templomba. Sokan éljenezték Habsburg Ottót. Szerénységére jellemző volt, hogy őt feleségével együtt egykor az uralkodónak fenntartott díszpáholyba kívánták vezetni, de ő ezt nem fogadta el. A szentélyben lévő padok harmadik sorában vett részt a szertartáson. Nem egész véletlen, hogy sok kisgazdapárti volt jelen a szentmisén.
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|