|
|
|
|
Wilhelm Pieck levele (1.rész)
|
Dorogman László, az MTI tudósítója jelenti:
Berlin, 1989. január 12. csütörtök (MTI-tud.) - Németország Kommunista Pártja (KPD) elnöke annak idején ismételten föllépett szovjet illetékeseknél a moszkvai emigrációban jogtalanul lefogott, majd később kivégzett német párttagok és funkcionáriusok érdekében - hangoztatja a Neues Deutschland csütörtöki számában közölt írás.
A cikk szerzője, Heinz Kühnrich, az NSZEP KB mellett működő Marxizmus-Leninizmus Intézet munkatársa dokumentumként mellékeli Wilhelm Piecknek Dmitrij Manuilszkijhoz, a Komintern Végrehajtó Bizottsága titkárához intézett levelet. Az 1939. május 28-ikán kelt levélben, amelyet első ízben publikál az NDK sajtója, a KPD elnöke s egyben a Komintern vezetőségének tagja arra kéri Manuilszkijt: hasson oda, hogy Berija fogadja és hallgassa meg őt (Piecket) a letartóztatott német kommunisták ügyében. Emlékeztet rá, hogy két hónappal korábban személyesen írt Berijának és Jezsovnak ebben az ügyben, ám egyiküktől sem kapott választ. Mivel ,,nagyon fontos ügyről,, van szó és meggyőződése, hogy ,,a lefogott német emigráns kommunisták semmiféle bűnt nem követtek el a Szovjetunió ellen,, , Pieck magához Sztálinhoz kíván fordulni segítségért, amennyiben Manuilszkij sem tudná elintézni, hogy a letartóztatásokért felelős Berija szóba álljon vele. Mint Kühnrich írja, a KPD elnökének levele nemrég akadt az SZKP központi pártarchívumában őrzött Komintern-dokumentumokat értékelő szakértők kezébe. Ez a levél egyértelmű választ ad arra a kérdésre - írja a cikk szerzője -, hogy milyen magatartást tanúsítottak a KPD vezetői a sztálini önkény által meghurcolt német párttagok dolgában. A cikkből nem derül ki, milyen eredménnyel jártak Pieck levelei és erőfeszítései. Tény azonban - ezt korábban az NSZEP elméleti folyóirata is megírta -, hogya sztálini túlkapások súlyos véráldozatot követeltek Németország Kommunista Pártjától is. A harmincas évek végén rendezett látszatperek nyomán a párt tucatnyi ártatlan tagját és funkcionáriusát végezték ki a Szovjetunióban. (folyt.)
1989. január 12., csütörtök 16:18
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
MTV2 nézői telefonok:
"- Debrecen 23 263: 3 héttel ezelőtt már kértük, hogy Romwalter Krisztinának mondják meg, hogy ne kitegye, ne összetegye a gyerek, hanem összerakja a gyerek a Mozaikban a kockákat. Változatlanul azt mondja kitetted,összetetted. Nagyon magyartalan, kérjük, hogy figyelmeztessék.
- 157-o93: Kérem Ribári professzort hivjon fel, nem hallok jól halláscsökkenésem van. Nagyon kérem, hogy hivjon föl.
- 6o5-376 Dunakeszi: Van Dunakeszin egy bolt, a l^o-es ahol drágábban adják a sertéskörmöt 25«-Ft-ért. Ezt szeretném bejelenteni.
-76I-A5ÍÍ Karsainé: Az Emberi Jogok Bizottságának többszázan adtunk fel levelet az erdélyi menekültek ügyében tértivevénnyel. A mai napig nem kaptunk visszaigazolást. A Postán azt mondták, hogy nekünk kell fizetni 15 Ft-ot azért, hogy egyáltalán megnézzék mi lett a sorsa a levelünknek. Nagyon furcsálljuk, hogy mikor nekünk kellett volna kapni értesitést, mi fizessünk, hogy utánanézzenek hol történt a hiba."
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
1989. március 14-én - meghalt Zita királyné az utolsó magyar királynak, IV. Károlynak a felsége, Habsburg Ottó édesanyja. Akkoriban Habsburg Ottó már rendszeresen járt Magyarországra és természetesen részt vett édesanyja lelki üdvéért a Mátyás templomban Paskai László bíboros által február 3-án celebrált gyászmisén. Akkora volt a tömeg, hogy nem fért be a templomba. Sokan éljenezték Habsburg Ottót. Szerénységére jellemző volt, hogy őt feleségével együtt egykor az uralkodónak fenntartott díszpáholyba kívánták vezetni, de ő ezt nem fogadta el. A szentélyben lévő padok harmadik sorában vett részt a szertartáson. Nem egész véletlen, hogy sok kisgazdapárti volt jelen a szentmisén.
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|