|
|
|
|
Kádár János változó szerepben
|
(Pongrácz Eszter) Washington, 1989. április 25. (Amerika Hangja, Reggeli híradó) - A hét végén német történészekkel és két néprajzossal voltam együtt, s az est folyamán nagyrészt Magyarországról volt szó. Kötetlen csevegés volt. Nem kérdeztem meg a jelenlévőket, hogy idézhetem-e őket, de nem követek el indiszkréciót, ha nevek nélkül beszámolok a beszélgetésről. A téma magától adótott, mert a jelenlévők különös empátiával figyelik a budapesti híreket, s a történészek közül ketten intenzíven foglalkoznak Délkelet-Európával, és elég jól megtanul magyarul is. A kérdés, amely elsősorban érdekelte a társaságot, az volt, vajon az úgynevezett ortodoxok, a neosztalinisták visszájára fordíthatják-e az eddig végbement demokratikus fejlődést? Szóval, hogy az általunk pozitívnak, szükségesnek ítélt folyamat irreverzibiles-e, vagy sem? A néprajzosok, szinte haragosan reagáltak erre a kérdésre. Mintha személyes sértésnek vették volna, hogy valaki elképzelhetőnek tartja a haladás feltartóztatását. A történészek is valószínűtlennek vélték a megrögzött kommunisták újbóli felülkerekedését, de óvatosságba -intettek! Egyikük felidézte azt a személyes emlékét, hogy Fritz Waliabes, a fiatalon elhunyt müncheni Délkelet-Európa kutató aki a budapesti német birodalmi iskola diákja volt, és ott is érettségizett, 1956 november 3-án azt mondta neki: ami Magyarországon történik, azt nem lehet többé visszacsinálni. Aztán jöttek a szovjet páncélosok! Ennek ellene vetettem, hogy ilyen fajta beavatkozással most aligha kell számolni. Az ötvenhatos vívmányok megsemmisítését nem belső, hanem külső tényezők idézték fel, most pedig egészen más a világpolitikai helyzet. Az a fiatal történész, aki nemcsak megtanult magyarul, hanem ismételten járt is Budapesten, még is megjegyezte: mindenesetre helyezkedjünk várakozó álláspontra. Ezután Kádár János szerepére terelődött szó. A Budapestet megjárt hallgató megemlítette, hogy néhány évvel ezelőtt magyar beszédpartnerei azt mondogatták: ha most szabad választásokat tartanának, akkor a Kádár vezette lista hatalmas többséget kapna. Idén tavasszal pedig - igaz, egyelőre csak bizalmas körben - olyasmit hangoztattak, hogyha Kádár nem volna olyan beteg, bíróság elé kellene állítani és felelőségre kellene vonni elsősorban Nagy Imre és társai haláláért, de az 1956 novemberét követő rengeteg kivégzésért is. A történészek erre Kádár védelemére keltek. Megérzésük szerint az MSZMP jelenlegi díszelnöke tragikusan ellentmondásos alak. Gorbacsov hivatalba lépéséig lényegében a Kreml bábja volt, s e bábszerepben mégiscsak megkísérelte, hogy idővel enyhítse a kommunizmussal együttjáró rémségeket. A Pestre látogató kutató megjegyezte: magyar kollégák szájából hallott olyan értékelést, hogy Kádár szerepe Ferenc Józseféhez hasonlítható. A fiatal uralkodó Világos után a nemzet gyűlölt hóhéra volt, de azután szentesítette az osztrák-magyar kiegyezést, s az ő szelleme lebegett az 1914-ig rohamosan városiasodó és iparosodó ország fölött. Az egyik néprajzosnak nem tetszett a hasonlat, és azzal provokálta a történészeket, hogy kijelentette: ilyen alapon akár Franco tábornagyhoz hasonlíthatnánk, Kádárt, hiszen a generalisszimusz rémuralma is enyhült országlásának utolsó szakaszában, és ő juttatta hatalomra János Károly királyt, aki - igaz, Franco eredeti akarata ellenére - a diktatúrából átvezette nemzetét az igazi parlamentáris demokráciába. A társaság lehurrogta ezt az igazán hajánál előrángatott hasonlatot, de megegyezett abban, hogy Kádár szerepéről nem kortársi bírói fórum, hanem a történelem ítélőszéke lesz hivatott kimondani verdiktet.+++
1989. április 25., kedd
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
MTV2 nézői telefonok:
"- Debrecen 23 263: 3 héttel ezelőtt már kértük, hogy Romwalter Krisztinának mondják meg, hogy ne kitegye, ne összetegye a gyerek, hanem összerakja a gyerek a Mozaikban a kockákat. Változatlanul azt mondja kitetted,összetetted. Nagyon magyartalan, kérjük, hogy figyelmeztessék.
- 157-o93: Kérem Ribári professzort hivjon fel, nem hallok jól halláscsökkenésem van. Nagyon kérem, hogy hivjon föl.
- 6o5-376 Dunakeszi: Van Dunakeszin egy bolt, a l^o-es ahol drágábban adják a sertéskörmöt 25«-Ft-ért. Ezt szeretném bejelenteni.
-76I-A5ÍÍ Karsainé: Az Emberi Jogok Bizottságának többszázan adtunk fel levelet az erdélyi menekültek ügyében tértivevénnyel. A mai napig nem kaptunk visszaigazolást. A Postán azt mondták, hogy nekünk kell fizetni 15 Ft-ot azért, hogy egyáltalán megnézzék mi lett a sorsa a levelünknek. Nagyon furcsálljuk, hogy mikor nekünk kellett volna kapni értesitést, mi fizessünk, hogy utánanézzenek hol történt a hiba."
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
1989. március 14-én - meghalt Zita királyné az utolsó magyar királynak, IV. Károlynak a felsége, Habsburg Ottó édesanyja. Akkoriban Habsburg Ottó már rendszeresen járt Magyarországra és természetesen részt vett édesanyja lelki üdvéért a Mátyás templomban Paskai László bíboros által február 3-án celebrált gyászmisén. Akkora volt a tömeg, hogy nem fért be a templomba. Sokan éljenezték Habsburg Ottót. Szerénységére jellemző volt, hogy őt feleségével együtt egykor az uralkodónak fenntartott díszpáholyba kívánták vezetni, de ő ezt nem fogadta el. A szentélyben lévő padok harmadik sorában vett részt a szertartáson. Nem egész véletlen, hogy sok kisgazdapárti volt jelen a szentmisén.
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|