|
|
|
|
Nagy Imre jogi rehabilitálása
|
München,1989. április 21. (SZER, Magyar híradó) - A Minisztertanács szóvivője tegnap bejelentette, hogy a kormány megbízta a legfőbb ügyészt a Nagy Imre-per jogi felülvizsgálatával. Kasza László kommentárját hallják erről a lépésről: - Budapesten elterjedt a hír, hogy még június 16-a előtt rehabilitálják Nagy Imrét, a forradalom miniszterelnökét és munkatársait. Az újratemetés alkalmából - így a hír -, amikor az egész világ figyelme ismét Magyarországra irányul, az MSZMP nem akarja tovább magánviselni azt a szégyent, amelyet elnöke, Kádár János sütött rá. A hírt nem tudjuk megerősíteni, tény azonban, hogy a kormány felkérte a legfőbb ügyészt, vizsgálja felül az ítélet törvényességét. Ezt Marosán György tegnap hivatalosan közölte a sajtó képviselőivel. Az is biztosra vehető, hogy a kormány lépését az MSZMP Politikai Bizottságának döntése előzte meg. Ez - mint tudjuk - szerdán ülésezett. Amint tehát Grósz főtitkár a hónap elején rádiónyilatkozatában mondott - nem vitatom Nagy Imre és társai jogi rehabilitációjának lehetőségét - kezd gyakorlati formát ölteni. Nem kell különösebb őstehetség annak megállapításához, hogy ez a bizonyos jogi rehabilitáció most megtörténik, ha nem így lenne, nem kezdték volna el. Nem vet ugyan jó fényt a magyar bíróság függetlenségére, hogy a Politikai Bizottságban hozott döntést csak szentesítenie kell, de 40 év alatt megszoktuk. És egyébként is, most legalább jó döntéshez adja a nevét. A probléma másutt van. Ott, hogy Grósz Károly idézett rádiónyilatkozatában a politikai rehabilitációt szinte kizártnak minősítette. Mit jelent ez? El lehet a két szempontot választani, ki lehet mondani, hogy ezek a politikai vádak, amelyek alapján halálra ítélték Nagy Imrét és társait hamisak voltak, ezért tehát jogilag rehabilitálják, de ezek a vádak megint hitelessé minősülnek, ha politikai szempontból nézik a kérdést. Vagy arról van szó csupán, hogy a főtitkár ezzel a fából vaskarikával akarta megakadályozni további logikus kérdések feltételét. Például azt, hogy mi történik azzal a Kádár Jánossal, aki nemcsak a jogi, hanem a politikai tévedésért is felelős. Vagy még több, ha Nagy Imréék kivégzéséről beismerik, hogy bűn volt, akkor ezzel megkérdőjelezik az egész, erre a döntésre alapult rendszer létjogosultságát. Persze nem tudjuk pontosan, hogy milyen határozatot hozott egy nap alatt a Politikai Bizottság. Elképzelhető, hogy Grósz Károly felfogása nem kapott helyt ebben a határozatban sem, mint ahogy a párton belüli horizontális szerveződés ügyében is Pozsgay Imre vonala győzött. Volt ez annak ellenére, hogy egy nappal korábban a főtitkár azt még frakciózásnak nevezte. Azt azonban már most is megállapíthatjuk, hogy Nagy Imre és munkatársai esetleges rehabilitálása nagy dolog, következményei beláthatatlanok. Mellette szinte jelentéktelennek tűnik az az egyre gyorsuló ütem, ahogy az MSZMP főtitkára felőrlődik. +++
1989. április 21., péntek
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
MTV2 nézői telefonok:
"- Debrecen 23 263: 3 héttel ezelőtt már kértük, hogy Romwalter Krisztinának mondják meg, hogy ne kitegye, ne összetegye a gyerek, hanem összerakja a gyerek a Mozaikban a kockákat. Változatlanul azt mondja kitetted,összetetted. Nagyon magyartalan, kérjük, hogy figyelmeztessék.
- 157-o93: Kérem Ribári professzort hivjon fel, nem hallok jól halláscsökkenésem van. Nagyon kérem, hogy hivjon föl.
- 6o5-376 Dunakeszi: Van Dunakeszin egy bolt, a l^o-es ahol drágábban adják a sertéskörmöt 25«-Ft-ért. Ezt szeretném bejelenteni.
-76I-A5ÍÍ Karsainé: Az Emberi Jogok Bizottságának többszázan adtunk fel levelet az erdélyi menekültek ügyében tértivevénnyel. A mai napig nem kaptunk visszaigazolást. A Postán azt mondták, hogy nekünk kell fizetni 15 Ft-ot azért, hogy egyáltalán megnézzék mi lett a sorsa a levelünknek. Nagyon furcsálljuk, hogy mikor nekünk kellett volna kapni értesitést, mi fizessünk, hogy utánanézzenek hol történt a hiba."
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
1989. március 14-én - meghalt Zita királyné az utolsó magyar királynak, IV. Károlynak a felsége, Habsburg Ottó édesanyja. Akkoriban Habsburg Ottó már rendszeresen járt Magyarországra és természetesen részt vett édesanyja lelki üdvéért a Mátyás templomban Paskai László bíboros által február 3-án celebrált gyászmisén. Akkora volt a tömeg, hogy nem fért be a templomba. Sokan éljenezték Habsburg Ottót. Szerénységére jellemző volt, hogy őt feleségével együtt egykor az uralkodónak fenntartott díszpáholyba kívánták vezetni, de ő ezt nem fogadta el. A szentélyben lévő padok harmadik sorában vett részt a szertartáson. Nem egész véletlen, hogy sok kisgazdapárti volt jelen a szentmisén.
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|