|
|
 |
|
 |
KB ülés
|
(Antal János)
München, 1989. február 9. (SZER, Magyar híradó) - Az aggodalom, a
várakozás középpontjában Pozsgay Imre államminiszter nemrég tett
kijelentése áll, amely az 1956-os forradalom hivatalos
újraértékelésére utal, legalábbis utalhat.
Ez a feltételes mód fejezi ki legjobban a lényeget. Sokan attól
tartanak ugyanis, hogy a párt, amelynek nevében Pozsgay is beszélt,
visszavonhatja a legújabb értékelést, amely szerint 1956
népfelkelésnek minősül, úgymond tartalmi és külső jelei alapján.
Ehhez talán még azt is hozzá kellene tenni, hogy Budapesten többen
nem fogadják el Pozsgay értékelését. Vannak, akik szerint az
államminiszter túl messzire ment el, s vannak - elsősorban a
fiatalok között - akik végre hallani szeretnék a szerintük
egyetlen, valódi ítéletet, tehát, hogy 1956-ban nem népfelkelés,
hanem forradalom tört ki Budapesten.
A dolog jelentőségére nemcsak a Radikális Kör szombaton megkezdett
aláírásgyűjtő akciója utal, hanem az MSZMP-n belüli reakciók is. A
Központi Bizottság holnapi ülése előtt ugyanis - például a
kommunisták Csongrád megyei Reform Köre - különféle ajánlásokkal,
javaslatokkal álltak elő.
A reform esélyei és a párt jelenlegi helyzete az, ami a Csongrád
megyei reform kommunistákat izgatja és ezért javasolják, hogy a KB
két soron következő ülésén, tehát holnap és várhatóan 20-ikán,
olyan döntéseket hozzanak, amelyek előrébb vihetik a magyarországi
reformok ügyét.
Találgatások is szép számmal keringenek a fővárosban, talán erről
is be tudunk majd egyszer számolni. Sokan úgy érzik, hogy az
emlékezetes nyilatkozatot követően Pozsgay Imre pozíciói
meggyengültek és pesszimistábbak szerint ez könnyen az
államminiszter fejébe kerülhet - lehet, hogy csak politikai
vonatkozásaiban.
Érdemes megjegyezni, hogy a Radikális Kör is ilyen értelmű
aláírásgyűjtő ívet szerkesztett, de be tudok számolni egy másik
állásfoglalásról is. Ez az állásfoglalás a filmszakmai dolgozók
független szervezeteitől származik és az előzetes szándékok szerint
tegnap este a magyar filmszemle záróünnepélyén felolvasták volna,
erre azonban különféle okok miatt nem kerülhetett sor.
Az állásfoglalás rövid, tehát nyugodtan felolvashatom:
A filmszakmai dolgozók független szervezeteinek állásfoglalása
tehát így hangzik:
"Állandósult bizonytalanságunk, erősbödő zavarunk a múlt
bevallatlanságából, ellentmondásokból, hazug megítélésekből is
következik. Létfontosságú tehát a nyílt szembenézés mindazzal, ami
az elmúlt évtizedekben történt, s a dolgok, a tények nevén
nevezése.
Feltételezhetően nem csupán a maga nevében Pozsgay Imre nemrégiben
1956-ot népfelkelésnek nevezte és ezzel túllépett azon a történelmi
szemléleten, amely az akkori eseményeket sommásan
ellenforradalomnak minősítette. Kijelentését fontos lépésnek
tekintjük az igazsághoz vezető úton és támogatjuk.
Kérjük a tömegkommunikáció képviselőit, hogy nyilatkozatunkról
tájékoztassák a közvéleményt.
Budapest, 1989. február 8.
Aláírók:
A TDDSZ filmszakmai szekciójából Tóth Gy.László
A MODESZ-től Surányi András szóvivő
A Fidesz filmes csoportjától Pesti László
Az MDF nem szakmai dolgozók csoportjától Nagy László
Az AH(?) Fórum közművelődési egyesülettől Kertész Ferenc"
Érdekességként megjegyezném, hogy beszélgettem az állásfoglalás
szerzői közül néhánnyal. Egybehangzóan állították: ez az
állásfoglalás nem Pozsgay Imre, hanem az igazság felé vezető,
reménytkeltő folyamat védelmében íródott. +++
1989. február 9., csütörtök
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
MTV2 nézői telefonok:
"- Debrecen 23 263: 3 héttel ezelőtt már kértük, hogy Romwalter Krisztinának mondják meg, hogy ne kitegye, ne összetegye a gyerek, hanem összerakja a gyerek a Mozaikban a kockákat. Változatlanul azt mondja kitetted,összetetted. Nagyon magyartalan, kérjük, hogy figyelmeztessék.
- 157-o93: Kérem Ribári professzort hivjon fel, nem hallok jól halláscsökkenésem van. Nagyon kérem, hogy hivjon föl.
- 6o5-376 Dunakeszi: Van Dunakeszin egy bolt, a l^o-es ahol drágábban adják a sertéskörmöt 25«-Ft-ért. Ezt szeretném bejelenteni.
-76I-A5ÍÍ Karsainé: Az Emberi Jogok Bizottságának többszázan adtunk fel levelet az erdélyi menekültek ügyében tértivevénnyel. A mai napig nem kaptunk visszaigazolást. A Postán azt mondták, hogy nekünk kell fizetni 15 Ft-ot azért, hogy egyáltalán megnézzék mi lett a sorsa a levelünknek. Nagyon furcsálljuk, hogy mikor nekünk kellett volna kapni értesitést, mi fizessünk, hogy utánanézzenek hol történt a hiba."
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
1989. március 14-én - meghalt Zita királyné az utolsó magyar királynak, IV. Károlynak a felsége, Habsburg Ottó édesanyja. Akkoriban Habsburg Ottó már rendszeresen járt Magyarországra és természetesen részt vett édesanyja lelki üdvéért a Mátyás templomban Paskai László bíboros által február 3-án celebrált gyászmisén. Akkora volt a tömeg, hogy nem fért be a templomba. Sokan éljenezték Habsburg Ottót. Szerénységére jellemző volt, hogy őt feleségével együtt egykor az uralkodónak fenntartott díszpáholyba kívánták vezetni, de ő ezt nem fogadta el. A szentélyben lévő padok harmadik sorában vett részt a szertartáson. Nem egész véletlen, hogy sok kisgazdapárti volt jelen a szentmisén.
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|