|
|
 |
|
 |
Emlékülés a Nemzeti Parasztpárt megalakulásának 50. évfordulója tiszteletére (1. rész)
|
1989. június 10., szombat - A Nemzeti Parasztpárt megalakulásának 50. évfordulója alkalmából rendezett tudományos emlékülést szombaton az MTA kongresszusi termében a szerveződő Magyar Néppárt és a Veres Péter Társaság.
A konferencián, amelyen Kanyar József, a Veres Péter Társaság
alelnöke elnökölt, előadások hangzottak el a Nemzeti Parasztpárt és
a Petőfi Párt tevékenységének politikai tanulságairól, a Nemzeti
Parasztpárt művelődés- és gazdaságpolitikájáról.
Balogh István történész egyebek közt szólt arról, hogy a
jobbágyfelszabadítást követően hogyan indult meg a parasztság
osztállyá szerveződése, illetve miként valósult meg a különböző
paraszti rétegek kialakulása. Az előadás részletesen foglalkozott a
harmincas évek kezdetben irodalminak indult, később politikaivá
terebélyesedett népi mozgalmáról, amely megelőzte a Nemzeti
Parasztpárt 1939 júniusában történt megalakulását.
Salamon Konrád történész mint a Nemzeti Parasztpárt legjelesebb
vezetőinek szemléletét néppártiság jellemezte, de ugyanakkor
tudatában voltak a nemzeti egység megteremtése fontosságának. Az
előadó hangsúlyozta a népi-nemzeti egység megteremtését sürgető
Veres Péter-i gondolat most is meglévő időszerűségét, nevezetesen,
hogy ma is feladat: a magyar nép, a magyar lélek és a magyar szellem
szentháromságának megteremtése.
Für Lajos történész a parasztpártok hajdani működéséből a mának
szóló tanúlságként vonta le, hogy miután ezek a pártok és mozgalmak
önmagukban nem voltak képesek számottevő politikai tényezővé válni,
kulcskérdés volt a szövetségesek keresése. Ugyanakkor a szövetséges
keresésének iránya mindig elhibázottnak bizonyult. (folyt.köv.)
1989. június 10., szombat 15:40
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Emlékülés a Nemzeti Parasztpárt megalakulásának 50. évfordulója tiszteletére (2. rész)
|
A parasztpártoknak ma sem szabad szövetségeseiket a szélső
pólusokon keresni. A csendes forradalom állapotában élő
társadalmakat csak a mértéktartó erők képesek átvezetni az áhított
demokráciába.
Varga Csaba író-szociológus korreferátumában hangsúlyozta: a
modern Európában csak olyan pártnak van értelme, amely képes
demokratikus mozgalommá válni. Hangsúlyozta: a Magyar Néppártnak
csak akkor lehet esélye, ha képes olyan párttá szerveződni, amely
mozgalom-jellegű, nyitott, demokratikus párt, valamint sokféle
törekvés és szándék együttese. Nem az a feladat tehát, hogy a
Néppárt mindenáron tömegpárttá váljon, s mindenféle paraszti vagy
nemzeti erőt egy akolba tömörítsen. Elképzelhető a kisebb létszámú
párt is. A döntő az, hogy a Magyar Néppárt folytassa a Nemzeti
Parasztpárt legnemesebb szellemi és erkölcsi hagyományát az
általános nemzeti felemelkedés szolgálatát. (folyt.köv.)
1989. június 10., szombat 15:49
|
Vissza »
|
|
Emlékülés a Nemzeti Parasztpárt megalakulásának 50. évfordulója tiszteletére (3. rész)
|
Sebestyén László történész a Nemzeti Parasztpárt
művelődéspolitikai hagyományait elemezte. Egyebek közt szólt arról,
hogy a harmincas években még nem lehetett a párt művelődéspolitikai
koncepciójáról beszélni. Az ezzel kapcsolatos elképzelések először a
népi írók műveiben körvonalazódtak, s az ő munkáikban megjelenő
elképzelések jelentették a kiindulási pontot. Ugyanakkor a Nemzeti
Parasztpárt megszületésétől kezdve törekedett arra, hogy a közép- és
felsőfokú oktatási intézményekben tanuló kisszámú parasztfiatalon
kívül a falusi ifjúsághoz is eljuttassák a kultúra értékeit. Ezt a
célt igyekezett a párt megvalósítani a népfőiskolák, az arany- és
ezüstkalászos tanfolyamok megszervezésével és működtetésével. 1945
után már határozott művelődési koncepcióval rendelkezett a Nemzeti
Parasztpárt. Szervezte és támogatta az iskolán kívüli népművelést.
Háziipari tanfolyamokat indított, 1946-ban 200 úgynevezett
parasztiskolát hozott létre, népfőiskolákat és népkönyvtárakat
működtetett. Törekedett megvalósítani mindazt, amit Veres Péter
ekképp fogalmazott meg: a Nemzeti Parasztpártnak "az egész embert
kell nézni gazdasági, szellemi és nemzeti életében..."
Grezsa Ferenc irodalomtörténész korreferátumában Németh László
munkásságát elemezte, megkülönböztetett figyelmet fordítva az író
pedagógiai elveire. M. Pál József történész okfejtésében a népi
írókat elítélő 1958-as állásfoglalást értékelte. Rámutatott a
dokumentum által is tükrözött visszasztalinizálódás és az
irodalomban teret nyert új dogmatizmus káros hatásaira.
Márton János közgazdász a Nemzeti Parasztpárt
gazdaságpolitikáját ismertetve kiemelte: a párt
gazdaságpolitikájában mindig központi helyen szerepelt az a
gondolat, hogy a feudális gazdaság talaján nem jöhet létre az új
magyar gazdaság. Súlyponti kérdésként fogalmazódott meg a
földreform. Ezzel kapcsolatban az előadó megjegyezte: a nemzeti
Parasztpárt gazdaságpolitikájának elvitathatatlan sikere az 1945-ben
végrehajtott földreform, amelynek előkészítése és megvalósítása
döntően ennek a pártnak a nevéhez fűződik. Az előadó a továbbiakban
azt fejtegette, hogy a Magyar Néppárt gazdaságpolitikai tervezetében
központi helyet foglal el a gazdaság és a kultúra egyenrangúsítása.
A Néppárt a jövőben is megkülönböztetett figyelmet kíván fordítani a
vidéken élők műveltségének gyarapítására. Márton János végül
kiemelte: a parasztság érdekei nem érvényesülhetnek politikai
képviselet nélkül. Ugyanakkor a parasztság érdekképviselet hiányában
nem lesz képes befolyásolni a piacgazdaság működését. (folyt. köv.)
1989. június 10., szombat 20:12
|
Vissza »
|
|
Emlékülés a Nemzeti Parasztpárt megalakulásának 50. évfordulója tiszteletére (4. rész)
|
Liska Tibor közgazdász korreferátumában azt emelte ki, hogy ma
nem egyszerűen a földreform, hanem az egész tulajdonlás kérdését
kell megoldani. Ebben pedig alapvető, hogy miként lehet a
,,zsebpénzből élőket,, tulajdonossá tenni. Szeredi Pál történész
egyebek közt emlékeztetett arra, hogy a Nemzeti Parasztpárt 1945
utáni gazdaságpolitikai elképzelései már tartalmazták a gazdasági
pluralizmus és többszektorúság koncepcióját.
Kanyar József a tudományos tanácskozást összegző zárszavában
kifejezte reményét, hogy az emlékülésen felidézett életerős,
modellértékű gondolatok nemcsak az újrainduló párt, a Nemzeti
Parasztpárt utódjaként létrejövő Magyar Néppártnak jelentenek majd
szellemi muníciót, hanem "tőkeerős szellemi bankbetétek" lesznek a
magyar politika számára is. (MTI)
1989. június 10., szombat 20:30
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
MTV2 nézői telefonok:
"- Debrecen 23 263: 3 héttel ezelőtt már kértük, hogy Romwalter Krisztinának mondják meg, hogy ne kitegye, ne összetegye a gyerek, hanem összerakja a gyerek a Mozaikban a kockákat. Változatlanul azt mondja kitetted,összetetted. Nagyon magyartalan, kérjük, hogy figyelmeztessék.
- 157-o93: Kérem Ribári professzort hivjon fel, nem hallok jól halláscsökkenésem van. Nagyon kérem, hogy hivjon föl.
- 6o5-376 Dunakeszi: Van Dunakeszin egy bolt, a l^o-es ahol drágábban adják a sertéskörmöt 25«-Ft-ért. Ezt szeretném bejelenteni.
-76I-A5ÍÍ Karsainé: Az Emberi Jogok Bizottságának többszázan adtunk fel levelet az erdélyi menekültek ügyében tértivevénnyel. A mai napig nem kaptunk visszaigazolást. A Postán azt mondták, hogy nekünk kell fizetni 15 Ft-ot azért, hogy egyáltalán megnézzék mi lett a sorsa a levelünknek. Nagyon furcsálljuk, hogy mikor nekünk kellett volna kapni értesitést, mi fizessünk, hogy utánanézzenek hol történt a hiba."
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
1989. március 14-én - meghalt Zita királyné az utolsó magyar királynak, IV. Károlynak a felsége, Habsburg Ottó édesanyja. Akkoriban Habsburg Ottó már rendszeresen járt Magyarországra és természetesen részt vett édesanyja lelki üdvéért a Mátyás templomban Paskai László bíboros által február 3-án celebrált gyászmisén. Akkora volt a tömeg, hogy nem fért be a templomba. Sokan éljenezték Habsburg Ottót. Szerénységére jellemző volt, hogy őt feleségével együtt egykor az uralkodónak fenntartott díszpáholyba kívánták vezetni, de ő ezt nem fogadta el. A szentélyben lévő padok harmadik sorában vett részt a szertartáson. Nem egész véletlen, hogy sok kisgazdapárti volt jelen a szentmisén.
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|