|
|
|
|
Grósz interjú a Korea Heraldban (1.rész)
|
Tokió, 1989. április 4. kedd (MTI-TUD) - A dél-koreai lapok bő terjedelemben ismertették a hét végén azt az interjut, amelyet Grósz Károly a múlt héten a Cshö Ho Dzsung külügyminiszter kíséretében levő újságíróknak adott. Az MSZMP főtitkárának fényképével illusztrált, címoldalon megjelenő írások címükben kiemelik, hogy Grósz Károly beruházásokhoz, magyarországi építkezési munkálatokhoz hívja segítségül a dél-koreai cégeket. Az interjú egyes elemeit a Jonhap hírügynökség nemzetközi adása alapján szombaton már ismertettük. Az alábbiakban azokra a részletekre is kitérünk, amelyek a The Korea Herald című lapban láttak napvilágot.
A nemzetközi kérdéseket érintve az MSZMP főtitkára a lap szerint hangsúlyozta: a világ egy, azonban jelenleg sok határ által megosztott. A Koreai Köztársaság nyitott kapu politikája a szocialista országok irányába - köztük hazánk felé - egybeesik a hasonló magyar nyitási törekvésekkel. Ezen egybeesés önmagában véve is üzenet. Hazánk tiszteletben tartja minden nép jogát arra, hogy önálló külpolitikát folytasson. Kérdésre válaszolva az MSZMP főtitkára kijelentette: minden ország önálló döntési joga, hogy csatlakozik-e az Egyesült Nemzetek Szervezetéhez, vagy sem. Mindazonáltal - minthogy a kérdés a két Korea viszonyát érintő összefüggésben hangzott el - Grósz Károly arra is figyelmeztetett, hogy semmi sem helyettesítheti Észak- és Dél-Korea kölcsönös erőfeszítéseit annak érdekében, hogy a jobb kapcsolatok létrehozásáert együttműködjenek. Az a fontos, hogy a két ország a politikai, gazdasági és kulturális téren megnyilvánuló párbeszéd és együttműködés révén jusson el az újraegyesítéshez. Ezeket az erőfeszítéseket Magyarország támogatja. ,,Tudjuk, hogy a Koreai-félsziget vagy 40 éve a világ egyik feszültségi központja. Ettől mi nem tekinthetünk el, csupán azért, mert Korea földrajzilag távol esik tőlünk. Ugyanakkor abban bízom, hogy koreai barátaink sem csukják be a szemüket a magyarországi problémák előtt. A két Korea léte a félszigeten realitás...a politikai realitások talán változtak, de a megosztottság megmaradt. Új politikai akaratra van most szükség. Az újraegyesítés olyan feladat, amely hosszú időt vesz igénybe. Az is a realitásokhoz tartozik, hogy ebben a folyamatban a koreaiak akarata nagyobb szerepet kell, hogy játsszon,, - idézi az MSZMP főtitkárát a The Korea Herald. (folyt.)
1989. április 4., kedd 14:16
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Grósz interjú a Korea Heraldban (2.rész)
|
Dél-Koreának a kelet-európai országokkal való javuló viszonyát érintve Grósz Károly kifejezte mind a saját maga, mind a magyar nép elégedettségét Szöul nyitásával kapcsolatban, majd kijelentette: Magyarország kész bárkivel megosztani tapasztalatait, amelyeket a Dél-Koreával való együttműködés során szerzett. A magyar-dél-koreai kapcsolatok jelene és jövője az interjú gerincét képezte. Az MSZMP főtitkára arra a kérdésre válaszolva, hogy mit vár a két ország kapcsolataitól, kifejtette, hogy azok máris számos területet ölelnek fel, ezért a kiegyensúlyozott megközelítés különböző szempontok figyelembevételét igényli. A politikai és diplomáciai kapcsolatok létesítése várhatóan különböző területeken járul hozzá a cseréhez. Ezen belül a kereskedelmi forgalom alakulásában rendkívül gyors fejlődésre számítunk. ,,Azt hiszem, amikor koreai és magyar cégek között vegyesvállalat jön létre harmadik országban, az a lépés fontos tényezővé válik majd a két ország közötti kapcsolatok garanciája szempontjából,, - idézi a cikk Grósz Károlyt, aki a lap szerint a következőkkel folytatta a gondolatmenetet: ,,Üdvözöljük a koreai vállalatok részvételét gazdaságunk átalakítására irányuló terveinkben. Remélem, kapcsolataink kulturális és tudományos téren is bővülnek, beleértve a lakosság közötti cserét is.,, A vegyesvállalatok létesítésére vonatkozóan is kikérték az MSZMP főtitkárának a véleményét a koreai újságírók. Grósz Károly elmondta, hogy Magyarországon nagy az igény a gépkocsik és az elektronikus termékek iránt, ugyanakkor tisztában van azzal, hogy a magyar piac önmagában nem elég nagy vegyesvállalatok hatékony működéséhez. Ezért lenne fontos, hogy a két ország vállalatai közösen lépjenek fel harmadik piacokon. Nagy figyelmet fordítunk a dél-koreai gyártási technológiák bevezetésére, ugyanakkor bizonyos magyar eljárások és az olcsó, de képzett munkaerő, valamint hazánk Keletet és Nyugatot összekötő földrajzi fekvése hasznos lehet a Koreai Köztársaság vállalatai számára, mondotta. (folyt.)
1989. április 4., kedd 14:21
|
Vissza »
|
|
Grósz interjú a Korea Heraldban (3.rész)
|
A cikk idézi az MSZMP főtitkárának a kapitalizmus és a szocializmus összehasonlításával kapcsolatban kifejtett nézeteit is. Ezek szerint a szabad versenyen és a piacgazdaságon alapuló kapitalizmus bizonyult idáig a gazdaságfejlődést leghatékonyabban elősegítő rendszernek. Mi magyarok ugyanakkor azt is megtanultuk, hogy a korlátlan verseny társadalmi területeken nem mindig alkotó jellegű. Szükséges, hogy felismerjük mindkét rendszer érdemeit annak érdekében, hogy nehogy abban az illúzióban éljünk, hogy csak a sajátunk a tökéletes. Mindkét rendszer képviselői kell, hogy becsüljék egymást és akkor talán többet tudnak tanulni egymástól - idézte a Korea Herald Grósz Károly véleményét. Az interjú utolsó - egyben hangsúlyos - része foglalkozott a várható magyar-dél-koreai csúcstalálkozóval, amelyről Grósz Károly a cikk szerint elmondta, hogy nem az a lényeges, hogy arra hol kerül sor, hanem hogy először jön majd létre találkozó Ro Te Vu és közötte, amelynek a jelentősége feltehetően túlnő majd a két ország határain. Az MSZMP főtitkára nagy várakozással tekint a találkozó elé, amely hasznos hozzájárulás lesz egymás jobb megértéséhez, mondotta, hangsúlyozva, hogy az a kölcsönös bizalom erősítéséhez és a kiegyensúlyozott további kapcsolatépítéshez teremti meg a kibővített politikai kereteket. +++
1989. április 4., kedd 14:23
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
MTV2 nézői telefonok:
"- Debrecen 23 263: 3 héttel ezelőtt már kértük, hogy Romwalter Krisztinának mondják meg, hogy ne kitegye, ne összetegye a gyerek, hanem összerakja a gyerek a Mozaikban a kockákat. Változatlanul azt mondja kitetted,összetetted. Nagyon magyartalan, kérjük, hogy figyelmeztessék.
- 157-o93: Kérem Ribári professzort hivjon fel, nem hallok jól halláscsökkenésem van. Nagyon kérem, hogy hivjon föl.
- 6o5-376 Dunakeszi: Van Dunakeszin egy bolt, a l^o-es ahol drágábban adják a sertéskörmöt 25«-Ft-ért. Ezt szeretném bejelenteni.
-76I-A5ÍÍ Karsainé: Az Emberi Jogok Bizottságának többszázan adtunk fel levelet az erdélyi menekültek ügyében tértivevénnyel. A mai napig nem kaptunk visszaigazolást. A Postán azt mondták, hogy nekünk kell fizetni 15 Ft-ot azért, hogy egyáltalán megnézzék mi lett a sorsa a levelünknek. Nagyon furcsálljuk, hogy mikor nekünk kellett volna kapni értesitést, mi fizessünk, hogy utánanézzenek hol történt a hiba."
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
1989. március 14-én - meghalt Zita királyné az utolsó magyar királynak, IV. Károlynak a felsége, Habsburg Ottó édesanyja. Akkoriban Habsburg Ottó már rendszeresen járt Magyarországra és természetesen részt vett édesanyja lelki üdvéért a Mátyás templomban Paskai László bíboros által február 3-án celebrált gyászmisén. Akkora volt a tömeg, hogy nem fért be a templomba. Sokan éljenezték Habsburg Ottót. Szerénységére jellemző volt, hogy őt feleségével együtt egykor az uralkodónak fenntartott díszpáholyba kívánták vezetni, de ő ezt nem fogadta el. A szentélyben lévő padok harmadik sorában vett részt a szertartáson. Nem egész véletlen, hogy sok kisgazdapárti volt jelen a szentmisén.
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|