Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1989 › március 13.
1989  1990
1989. január
HKSzeCsPSzoV
2627282930311
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
303112345
1989. február
HKSzeCsPSzoV
303112345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272812345
6789101112
1989. március
HKSzeCsPSzoV
272812345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272829303112
3456789
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
SZER, Nemzetközi sajtószemle:

Magyarországi változások

"...Daily Telegraphban Max Hastings a lap főszerkesztője jellemzi a magyarországi változásokat a helyszínen szerzett benyomásai alapján:... kiindulópontja az Új Köztemető, annak is a 301-es számú, névtelen és elhanyagolt sírja, mert ez a szellemi gyújtópontja annak a változásnak, ami Magyarországon ma végbemegy. Nem tudni, hányan nyugosszák örök álmukat abból a mintegy 2 ezer emberből, akit az oroszok 1956 után agyonlőttek. Ezeknek a parcellái mellett álldogálnak éjjel-nappal a polgári ruhás titkosrendőrök. Új Köztemető, Katyn, Gulag - vajon most, a glasznoszty korában hány középkorú, vagy öregebb oroszt kínoz és tart ébren éjjelenként még mindig a lelkiismeret-furdalás? Németh Miklós Max Hastings beszámolója szerint azt mondta: békés átmenetet akarnak a demokratikus társadalomba, és a magyarországi mozgalmat nem lehet feltartóztatni, még akkor sem, ha a Szovjetunióban lelassulna a reformok tempója."

Az európai átrendezésről

München, 1989. március 13. (SZER, Kelet-európai szemle) - Közép-
Európa újjászületése. Beszélgetést hallanak az osztrák liberális
klub elnökével. Az interjút Juhász László készítette.
    
    Az utóbbi időben örvendetes módon ismét napirendre került az
Európa-gondolat. Gorbacsov közös európai házról beszélt, Pozsgay
Imre szerint Magyarország fő feladata visszatalálni Európához,
Bogomolov szovjet akadémikus pedig úgy nyilatkozott, hogy egy
semleges Magyarország nem jelentene biztonsági kockázatot a
Szovjetunió számára. Ebben a helyzetben magyar részről érthető az
érdeklődés: mértékadó osztrák politikai körök hogyan gondolkodnak
Magyarország jelenlegi, nyugati kapunyitásáról, és az egykori
Közép-Európa szellemi, politikai és gazdasági kötelékeinek
felélesztéséről?
    
    Dr. Herbert Kraus, az osztrák liberális klub elnöke a közelmúltban
megjelent Elviselhetetlen tárgyilagosság című könyvében az európai
átrendeződés szükségességét hangsúlyozza. Ebben a folyamatban a
szerző fontos szerepet szán a semleges Ausztriának, amelynek
választás elé kell állítania Moszkvát: vagy visszaadja a kelet-
közép-európai államok teljes függetlenségét, es hozzájárul egy
semleges tömb kialakításához ezek az államok és Ausztria között,
vagy kénytelen tudomásul venni, hogy Ausztria a másik oldalhoz,
Nyugat-Európához csatlakozik.
    
    Megkérdezem az elgondolás szülőatyját, dr. Herbert Kraust, hogyan
látja a közép-európai semleges övezet kialakulásának lehetőségeit,
különös tekintettel a szovjet tömbön belül jelenleg észlelhető
válságra.
    
    - A mai helyzetben olyan lehetőségek vannak, amelyek korábban nem
léteztek. Mindkét szuperhatalomnak érdeke fűződik ahhoz, hogy a
NATO és a Szovjetunió között semleges övezet jöjjön létre. Jó
kilátások vannak arra, hogy az úgynevezett szocialista államok a
szovjet irányítású varsói tömböt olyan védőgyűrűvé alakítsák át,
amely szovjetbarát ugyan, de semleges.
    
    A nyugati kötődésű, semleges államok - mint Svédország, Ausztria és
Svájc - hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a létrejövő semleges övezet a
béke hídja legyen Kelet és Nyugat között. Olyan híd lenne ez,
amelyen keresztül a katonai tömbök feloszlatásához, nagyarányú
leszereléshez és az összeurópai piac kialakításához vezet az út. Az
európai vámunió és a Közös Piac nem válhat nyugat-európai
nagyhatalmi intézménnyé, hanem az Atlanti-óceántól az Urálig
terjedő összeurópai gazdasági integrációt kell szolgálniuk.
    
    - Mi az oka annak, hogy egy hajdani és nem egy mostani osztrák
politikus kezdeményezi ennek az elgondolásnak a megvalósítását?
    
    - A peresztrojka és az egész kelet-európai átalakulás nem jelent
kész, új rendet, hanem olyan szellemi folyamatot, amelynek célja az
újjárendeződés. Nagyon kényes korszak ez, amikor nem szólalhat meg
mindenki.
    
    Az osztrák kormány, amely semlegességi politikájával szem előtt
tartja a Szovjetunió európai érdekeit, még nem lehet biztos abban,
hogy Gorbacsov milyen messze kíván, illetve tud elmenni Kelet-
Európa demokratizálásában. Ugyanakkor súlyos hiba volna, ha a
nyugati államok tétlenül néznék a fejleményeket és várakozási
álláspontra helyezkednének,.
    
    Ami ma Magyarországon és Moszkvában történik, számunkra is túl
fontos ahhoz, hogy megelégedhetnénk a néző szereppel. Legalább a
kormányon kívülálló, független politikusoknak kell szorgalmazniuk a
párbeszédet a peresztrojka összeurópai kilátásairól. Mint egykori
osztrák ellenzéki vezető jogot formálok arra, hogy ezeket az
elképzeléseket vitára bocsássam.
    
    - Mit hozhat ez az átalakulás a magyarság számára?
    
    - Biztosítani fogja a személyes felemelkedés lehetőségét, vagyis
jogot arra, hogy ki-ki a szorgalmával, értelmével és egy - végre
egyszer funkcionáló - együttműködéssel anyagi felemelkedést és
elismerést biztosíthasson magának. Az új rendszer szabadságot hoz,
hogy mindenki félelem nélkül beszélhessen, utazhasson külföldre,
ott munkát vállalhasson, s hogy a fejlett nyugati technológiát
hazavihesse.
    
    Magyarország ismét virágzó állam kell, hogy legyen, amely kutatói
és művészei zsenialitásával, valamint szakembereinek tehetségével
nemcsak lépést tart majd az európai fejlődéssel, de példát is tud
mutatni.
    
    - Hogyan lehet áthidalni a még fennálló akadályokat?
    
    - Az első követelmény az, hogy az új ne veszélyeztesse a szociális
haladást. Minden újításnak ez legyen a próbaköve. Biztosítani kell,
hogy a munkástól jövedelmét se magánvállalkozó, se az állami
bürokrácia ne vehesse el. A sztálinista totalitárius uralom jobban
kizsákmányolta a munkást, mint korábban a kapitalista rendszer.
    
    Ennek megismétlődését csak egy működőképes népgazdaság tudja
megakadályozni, amely a szabad piacgazdálkodás alapján áll.
    
    A termelt javak igazságos elosztása csak ott lehetséges, ahol. az
üzemek jól működnek, és ahol teljesítményük alapján differenciált .
    
    munkabért biztosítanak a munkásoknak. Ezt a célt szolgálja egy
nyugati módszer, a teljesítményre épülő részesedés a haszonból,
amelyet a klasszikus kapitalizmus visszaszorítása érdekében már
Nyugat-Európa és Japán számos üzemeiben bevezettek.
    
    A módszer egyaránt eredményesen alkalmazható ott, ahol az üzem
magán-, valamint ahol állami vagy szövetkezeti tulajdonban van.
    
    Fontos előfeltétel a cselekvőképes, határozott vezetés, mert ennek
hiánya olyan káoszhoz vezet, mint a jugoszláv szindikalizmus. Bla a
Szovjetunióban a peresztrojka ilyen elvekre épül, úgy sem a
kísérlet sikertelenségétől, sem pedig a kapitalizmus
visszatérésétől nem kell tartani.
    
    Magyar viszonyok között fontos követelmény, hogy a reformoknak ne
legyen szovjetellenes (...), mert az minden újítást gátolna.
    
    Ugyancsak fontos a fokozatosság betartása. Nem látványos
változásokra, hanem egészséges átmenetre van szükség. Mindaddig,
amíg a hatalom kész tárgyalni, mellőzni kell a nyílt ellenállást.
    
    A krakkói diákok radikalizmusa például veszélyeztetheti Lech Walesa
egész reformtervét, viszont a nép minden demokratikus akarat-
megnyilvánulása kedvező befolyással lehet az átalakulási
folyamatra. A tárgyalásra kész hatalom érzékenységét célszerű
kímélni.
    
    Nem szabad a sztálinistáknak alkalmat nyújtani arra, hogy a
szociális eredmények elárulásával vádolhassák a reform híveit.
    
    Minden lépésnél - amit ma Magyarország a haladás útján megtett -
tekintettel kell lenni az egész térség érdekeire.
    
    - Milyen fázisokban képzeli el ön, dr. Kraus a program
megvalósítását?
    
    - Mint a hosszú távú koncepcióknál általában, először is óvatos,
nem hivatalos tárgyalásokra van szükség, majd miután a
legjelentősebb világnézeti politikai és pszichológiai reakciók
felszínre kerültek, és a felek azokat tudomásul vették vagy
áthidalták, megkezdődhet a hivatalos vita a politikusok
tanácskozásai és a sajtó hasábjain.
    
    Ezen az úton a szabadság hívei felbátorodnak, a haladás ellenségei
pedig elszigetelődnek. A következő lépés annak tisztázása, hogy
Moszkva milyen ütemben járulna hozzá a terület finnesítéséhez, egy
új, semleges övezet kialakításához. Az emberiségnek nem szabad az
európai egység történelmi lehetőségét elszalasztania.
    
    - Feltételezhető, hogy ebben a folyamatban fontos szerep jut
Ausztriának és-Magyarországnak?
    
    - Biztos vagyok benne. Mindkét országnak fontos feladata van, és
Magyarország már meg is kezdte ennek a teljesítését, elől haladva
azon az úton, amelyen a többi - úgynevezett - szocialista állam
követni fogja.
    
    A két szomszédos állam közös világkiállítási terve is jelzi, hogy
együtt dolgoznak az európai újjárendeződésért.
    
    - Egyetért ön azzal, hogy a közép-európai egységnek a szétszakítása
felborította az európai egyensúlyhelyzetet és világméretű
konfliktusok forrása lett?
    
    - Teljesen egyetértek önnel. A Duna-térség egységének biztosítása
olyan feladat, amit a régi Monarchia jól-rosszul megoldott. Miután
a Monarchia szétesett, a nyugati államok is keresték az új közép-
európai koncepciót.
    
    50 évvel ezelőtt, amikor diák voltam, egy francia politikus tervet
dolgozott ki a Duna-medence országainak államszövetségben való
egyesítéséről. Ez a terv nagy hatással volt rám.
    
    Most akarok valamit magyarul mondani! Azért tanultam magyarul és
csehül, mert gondoltam, hogy egyszer állami szövetség lesz a Duna-
medencében. +++


1989. március 13., hétfő


Vissza » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
III/III jelentés Dr Borosss Imre FKgP rehabilitálásról egy oldal


SZER-hallgató telefonja:

"Jó napot kivánok. Meghallgattam a Haraszti Miklóssal készült interjút, ezek után határozottan állítom, hogy ha valaha valaki, bármilyen szinten is részt vett a magyar közéletben társadalmi csoportok, áramlatok, mozgalmak szervezésében, tehát belelátott ezek életébe, tapasztalata van ezen a terüteten, az 1989-ben Haraszti Miklóst tarthatja a demokratizáló Magyarország legkiforrottabb személyiségének, olyan embernek, aki nemcsak beszél, de mond is valamit. Köszönöm."
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB10BUD