|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Nemzetközi sajtószemle:
Magyarországi változások
"...Daily
Telegraphban Max Hastings a lap főszerkesztője jellemzi a
magyarországi változásokat a helyszínen szerzett benyomásai
alapján:... kiindulópontja az Új
Köztemető, annak is a 301-es számú, névtelen és elhanyagolt sírja,
mert ez a szellemi gyújtópontja annak a változásnak, ami
Magyarországon ma végbemegy.
Nem tudni, hányan nyugosszák örök álmukat abból a mintegy 2 ezer
emberből, akit az oroszok 1956 után agyonlőttek. Ezeknek a
parcellái mellett álldogálnak éjjel-nappal a polgári ruhás
titkosrendőrök. Új Köztemető, Katyn, Gulag - vajon most, a
glasznoszty korában hány középkorú, vagy öregebb oroszt kínoz és
tart ébren éjjelenként még mindig a lelkiismeret-furdalás?
Németh Miklós Max Hastings beszámolója szerint azt mondta: békés
átmenetet akarnak a demokratikus társadalomba, és a magyarországi
mozgalmat nem lehet feltartóztatni, még akkor sem, ha a
Szovjetunióban lelassulna a reformok tempója."
|
|
|
|
|
|
|
Az európai átrendezésről
|
München, 1989. március 13. (SZER, Kelet-európai szemle) - Közép- Európa újjászületése. Beszélgetést hallanak az osztrák liberális klub elnökével. Az interjút Juhász László készítette. Az utóbbi időben örvendetes módon ismét napirendre került az Európa-gondolat. Gorbacsov közös európai házról beszélt, Pozsgay Imre szerint Magyarország fő feladata visszatalálni Európához, Bogomolov szovjet akadémikus pedig úgy nyilatkozott, hogy egy semleges Magyarország nem jelentene biztonsági kockázatot a Szovjetunió számára. Ebben a helyzetben magyar részről érthető az érdeklődés: mértékadó osztrák politikai körök hogyan gondolkodnak Magyarország jelenlegi, nyugati kapunyitásáról, és az egykori Közép-Európa szellemi, politikai és gazdasági kötelékeinek felélesztéséről? Dr. Herbert Kraus, az osztrák liberális klub elnöke a közelmúltban megjelent Elviselhetetlen tárgyilagosság című könyvében az európai átrendeződés szükségességét hangsúlyozza. Ebben a folyamatban a szerző fontos szerepet szán a semleges Ausztriának, amelynek választás elé kell állítania Moszkvát: vagy visszaadja a kelet- közép-európai államok teljes függetlenségét, es hozzájárul egy semleges tömb kialakításához ezek az államok és Ausztria között, vagy kénytelen tudomásul venni, hogy Ausztria a másik oldalhoz, Nyugat-Európához csatlakozik. Megkérdezem az elgondolás szülőatyját, dr. Herbert Kraust, hogyan látja a közép-európai semleges övezet kialakulásának lehetőségeit, különös tekintettel a szovjet tömbön belül jelenleg észlelhető válságra. - A mai helyzetben olyan lehetőségek vannak, amelyek korábban nem léteztek. Mindkét szuperhatalomnak érdeke fűződik ahhoz, hogy a NATO és a Szovjetunió között semleges övezet jöjjön létre. Jó kilátások vannak arra, hogy az úgynevezett szocialista államok a szovjet irányítású varsói tömböt olyan védőgyűrűvé alakítsák át, amely szovjetbarát ugyan, de semleges. A nyugati kötődésű, semleges államok - mint Svédország, Ausztria és Svájc - hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a létrejövő semleges övezet a béke hídja legyen Kelet és Nyugat között. Olyan híd lenne ez, amelyen keresztül a katonai tömbök feloszlatásához, nagyarányú leszereléshez és az összeurópai piac kialakításához vezet az út. Az európai vámunió és a Közös Piac nem válhat nyugat-európai nagyhatalmi intézménnyé, hanem az Atlanti-óceántól az Urálig terjedő összeurópai gazdasági integrációt kell szolgálniuk. - Mi az oka annak, hogy egy hajdani és nem egy mostani osztrák politikus kezdeményezi ennek az elgondolásnak a megvalósítását? - A peresztrojka és az egész kelet-európai átalakulás nem jelent kész, új rendet, hanem olyan szellemi folyamatot, amelynek célja az újjárendeződés. Nagyon kényes korszak ez, amikor nem szólalhat meg mindenki. Az osztrák kormány, amely semlegességi politikájával szem előtt tartja a Szovjetunió európai érdekeit, még nem lehet biztos abban, hogy Gorbacsov milyen messze kíván, illetve tud elmenni Kelet- Európa demokratizálásában. Ugyanakkor súlyos hiba volna, ha a nyugati államok tétlenül néznék a fejleményeket és várakozási álláspontra helyezkednének,. Ami ma Magyarországon és Moszkvában történik, számunkra is túl fontos ahhoz, hogy megelégedhetnénk a néző szereppel. Legalább a kormányon kívülálló, független politikusoknak kell szorgalmazniuk a párbeszédet a peresztrojka összeurópai kilátásairól. Mint egykori osztrák ellenzéki vezető jogot formálok arra, hogy ezeket az elképzeléseket vitára bocsássam. - Mit hozhat ez az átalakulás a magyarság számára? - Biztosítani fogja a személyes felemelkedés lehetőségét, vagyis jogot arra, hogy ki-ki a szorgalmával, értelmével és egy - végre egyszer funkcionáló - együttműködéssel anyagi felemelkedést és elismerést biztosíthasson magának. Az új rendszer szabadságot hoz, hogy mindenki félelem nélkül beszélhessen, utazhasson külföldre, ott munkát vállalhasson, s hogy a fejlett nyugati technológiát hazavihesse. Magyarország ismét virágzó állam kell, hogy legyen, amely kutatói és művészei zsenialitásával, valamint szakembereinek tehetségével nemcsak lépést tart majd az európai fejlődéssel, de példát is tud mutatni. - Hogyan lehet áthidalni a még fennálló akadályokat? - Az első követelmény az, hogy az új ne veszélyeztesse a szociális haladást. Minden újításnak ez legyen a próbaköve. Biztosítani kell, hogy a munkástól jövedelmét se magánvállalkozó, se az állami bürokrácia ne vehesse el. A sztálinista totalitárius uralom jobban kizsákmányolta a munkást, mint korábban a kapitalista rendszer. Ennek megismétlődését csak egy működőképes népgazdaság tudja megakadályozni, amely a szabad piacgazdálkodás alapján áll. A termelt javak igazságos elosztása csak ott lehetséges, ahol. az üzemek jól működnek, és ahol teljesítményük alapján differenciált . munkabért biztosítanak a munkásoknak. Ezt a célt szolgálja egy nyugati módszer, a teljesítményre épülő részesedés a haszonból, amelyet a klasszikus kapitalizmus visszaszorítása érdekében már Nyugat-Európa és Japán számos üzemeiben bevezettek. A módszer egyaránt eredményesen alkalmazható ott, ahol az üzem magán-, valamint ahol állami vagy szövetkezeti tulajdonban van. Fontos előfeltétel a cselekvőképes, határozott vezetés, mert ennek hiánya olyan káoszhoz vezet, mint a jugoszláv szindikalizmus. Bla a Szovjetunióban a peresztrojka ilyen elvekre épül, úgy sem a kísérlet sikertelenségétől, sem pedig a kapitalizmus visszatérésétől nem kell tartani. Magyar viszonyok között fontos követelmény, hogy a reformoknak ne legyen szovjetellenes (...), mert az minden újítást gátolna. Ugyancsak fontos a fokozatosság betartása. Nem látványos változásokra, hanem egészséges átmenetre van szükség. Mindaddig, amíg a hatalom kész tárgyalni, mellőzni kell a nyílt ellenállást. A krakkói diákok radikalizmusa például veszélyeztetheti Lech Walesa egész reformtervét, viszont a nép minden demokratikus akarat- megnyilvánulása kedvező befolyással lehet az átalakulási folyamatra. A tárgyalásra kész hatalom érzékenységét célszerű kímélni. Nem szabad a sztálinistáknak alkalmat nyújtani arra, hogy a szociális eredmények elárulásával vádolhassák a reform híveit. Minden lépésnél - amit ma Magyarország a haladás útján megtett - tekintettel kell lenni az egész térség érdekeire. - Milyen fázisokban képzeli el ön, dr. Kraus a program megvalósítását? - Mint a hosszú távú koncepcióknál általában, először is óvatos, nem hivatalos tárgyalásokra van szükség, majd miután a legjelentősebb világnézeti politikai és pszichológiai reakciók felszínre kerültek, és a felek azokat tudomásul vették vagy áthidalták, megkezdődhet a hivatalos vita a politikusok tanácskozásai és a sajtó hasábjain. Ezen az úton a szabadság hívei felbátorodnak, a haladás ellenségei pedig elszigetelődnek. A következő lépés annak tisztázása, hogy Moszkva milyen ütemben járulna hozzá a terület finnesítéséhez, egy új, semleges övezet kialakításához. Az emberiségnek nem szabad az európai egység történelmi lehetőségét elszalasztania. - Feltételezhető, hogy ebben a folyamatban fontos szerep jut Ausztriának és-Magyarországnak? - Biztos vagyok benne. Mindkét országnak fontos feladata van, és Magyarország már meg is kezdte ennek a teljesítését, elől haladva azon az úton, amelyen a többi - úgynevezett - szocialista állam követni fogja. A két szomszédos állam közös világkiállítási terve is jelzi, hogy együtt dolgoznak az európai újjárendeződésért. - Egyetért ön azzal, hogy a közép-európai egységnek a szétszakítása felborította az európai egyensúlyhelyzetet és világméretű konfliktusok forrása lett? - Teljesen egyetértek önnel. A Duna-térség egységének biztosítása olyan feladat, amit a régi Monarchia jól-rosszul megoldott. Miután a Monarchia szétesett, a nyugati államok is keresték az új közép- európai koncepciót. 50 évvel ezelőtt, amikor diák voltam, egy francia politikus tervet dolgozott ki a Duna-medence országainak államszövetségben való egyesítéséről. Ez a terv nagy hatással volt rám. Most akarok valamit magyarul mondani! Azért tanultam magyarul és csehül, mert gondoltam, hogy egyszer állami szövetség lesz a Duna- medencében. +++
1989. március 13., hétfő
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Dr Borosss Imre FKgP rehabilitálásról egy oldal
SZER-hallgató telefonja:
"Jó napot kivánok. Meghallgattam a Haraszti Miklóssal készült interjút, ezek után határozottan állítom, hogy ha valaha valaki, bármilyen szinten is részt vett a magyar közéletben társadalmi csoportok, áramlatok, mozgalmak szervezésében, tehát belelátott ezek életébe, tapasztalata van ezen a terüteten, az 1989-ben Haraszti Miklóst tarthatja a demokratizáló Magyarország legkiforrottabb személyiségének, olyan embernek, aki nemcsak beszél, de mond is valamit. Köszönöm."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|