|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Nemzetközi sajtószemle:
Magyarországi változások
"...Daily
Telegraphban Max Hastings a lap főszerkesztője jellemzi a
magyarországi változásokat a helyszínen szerzett benyomásai
alapján:... kiindulópontja az Új
Köztemető, annak is a 301-es számú, névtelen és elhanyagolt sírja,
mert ez a szellemi gyújtópontja annak a változásnak, ami
Magyarországon ma végbemegy.
Nem tudni, hányan nyugosszák örök álmukat abból a mintegy 2 ezer
emberből, akit az oroszok 1956 után agyonlőttek. Ezeknek a
parcellái mellett álldogálnak éjjel-nappal a polgári ruhás
titkosrendőrök. Új Köztemető, Katyn, Gulag - vajon most, a
glasznoszty korában hány középkorú, vagy öregebb oroszt kínoz és
tart ébren éjjelenként még mindig a lelkiismeret-furdalás?
Németh Miklós Max Hastings beszámolója szerint azt mondta: békés
átmenetet akarnak a demokratikus társadalomba, és a magyarországi
mozgalmat nem lehet feltartóztatni, még akkor sem, ha a
Szovjetunióban lelassulna a reformok tempója."
|
|
|
|
|
|
|
Tanácskozás az emberi jogokról
|
München, 1989. március 7. (SZER, Magyar híradó) - A hét végén tartotta évi közgyűlését a nyugat-németországi Königsteinben az Emberi Jogok Nemzetközi Szervezete. Blumgrund Jánossal, a bécsi magyar szekciószóvivőjével Szekeres László készített interjút Königsteinben. A romániai kérdéssel foglalkozó szekcióülésen mi történt? Érdemes volt-e egyáltalán ezt a szekcióülést megtartani? Érzésem szerint nagyon is érdemes volt, mert most fordult elő először, hogy egy ugyanazon emberjogi ülésen részt vett a magyar ellenzék képviselője mellett a magyar szocialista munkapárt (sic!) Központi Bizottságának képviselője, aki egy igen aktív vitapartnernek bizonyult. Nagyon fontosnak tartom azt a kijelentését, amikor is az egyik résztvevőnek a szemrehányására válaszolva elmondta, hogy a magyar rendőrség tavaly november 15-iki tüntetést szétverő brutális akciójának nem tudja az okát, de - és ez a nagyon fontos - nézetem szerint - azt a kijelentést tette, hogy a gyülekezési törvény szellemében ilyen Magyarországon soha többé nem fordulhat elő, hogy a rendőrség egy tüntetést szétverjen. Nagyon komoly ígéret és reméljük a betartását. Ezen az ülésen Ön egy javaslatot is tett. Mi volt ez? Igen, kicsit plagizáltam, tudniillik egy francia ötletnek a továbbfejlesztését javasoltam, éspedig azt a francia ötletet, ahol francia városok vállaltak partnerséget; a romániai faluk fölött védnökséget. Most az én javaslatom oda irányult, hogy ne csak francia - vagy ahogy már hallottam: hogy Belgiumban is elindult egy ilyen mozgalom - hogy ezt terjesszük ki Európa-szerte, világszerte. Itt Nyugat-Németországban én mindent el fogok követni, hogy ezt Ausztriában - ha lehet - nagy méretekben csináljuk, hogy ilyen egyedi védnökségeket vállaljunk lerombolásra ítélt romániai települések felett. Ezen természetesen anyagi és erkölcsi segítséget egyaránt értek. Ön elkezdte szervezni, vagy Önök az IGFM keretén belül, elkezdték szervezni a magyarországi szekciót. Hogy áll ez az ügy? Idejét látjuk az IGFM-ben annak, hogy tevékenységüket a helyszínen - értem ezalatt most Magyarországot is - folytassuk. Tekintettel az ottani politikai helyzetre, tekintettel az erdélyi menekültek helyzetére, nagyon pozitívan értékeljük,hogy a központi bizottsági képviselő szerint legális működésünknek semmiféle akadálya nem lehet.+++
1989. március 7., kedd
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Dr Borosss Imre FKgP rehabilitálásról egy oldal
SZER-hallgató telefonja:
"Jó napot kivánok. Meghallgattam a Haraszti Miklóssal készült interjút, ezek után határozottan állítom, hogy ha valaha valaki, bármilyen szinten is részt vett a magyar közéletben társadalmi csoportok, áramlatok, mozgalmak szervezésében, tehát belelátott ezek életébe, tapasztalata van ezen a terüteten, az 1989-ben Haraszti Miklóst tarthatja a demokratizáló Magyarország legkiforrottabb személyiségének, olyan embernek, aki nemcsak beszél, de mond is valamit. Köszönöm."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|