|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Nemzetközi sajtószemle:
Magyarországi változások
"...Daily
Telegraphban Max Hastings a lap főszerkesztője jellemzi a
magyarországi változásokat a helyszínen szerzett benyomásai
alapján:... kiindulópontja az Új
Köztemető, annak is a 301-es számú, névtelen és elhanyagolt sírja,
mert ez a szellemi gyújtópontja annak a változásnak, ami
Magyarországon ma végbemegy.
Nem tudni, hányan nyugosszák örök álmukat abból a mintegy 2 ezer
emberből, akit az oroszok 1956 után agyonlőttek. Ezeknek a
parcellái mellett álldogálnak éjjel-nappal a polgári ruhás
titkosrendőrök. Új Köztemető, Katyn, Gulag - vajon most, a
glasznoszty korában hány középkorú, vagy öregebb oroszt kínoz és
tart ébren éjjelenként még mindig a lelkiismeret-furdalás?
Németh Miklós Max Hastings beszámolója szerint azt mondta: békés
átmenetet akarnak a demokratikus társadalomba, és a magyarországi
mozgalmat nem lehet feltartóztatni, még akkor sem, ha a
Szovjetunióban lelassulna a reformok tempója."
|
|
|
|
|
|
|
Pozsgay bejelentése: - népfelkelés
|
(Krassó György) München, 1989. január 31. (SZER, A mai nap) - Amint az várható volt, Pozsgay Imre bejelentése arról, hogy az MSZMP Központi Bizottságának égisze alatt működő tudományos-történelmi albizottság értékelése szerint 1956-ban nem ellenforradalom, hanem népfelkelés volt, a vezetésen belül éles politikai harc kialakulásához vezetett. A Gazdasági Kamara elnökségi ülésén Németh Miklós mondott beszédet. A miniszterelnök kijelentette, hogy történelmi eseményeket nem lehet egyszavas ítéletekkel minősíteni, és az 1956-os események nemzeti tragédiát okozó, szocializmusellenes terror-lázadásnak is nevezhető. Németh Miklós fellépett az ellen, hogy egyesek a hibák feltárásából a társadalmat megosztó politikai kampányt csinálnak. És azt mondotta, hogy az egész magyarországi rendszer válságba kerül, ha nem sikerül megújulnia és nem jön létre nemzeti összefogás. Pozsgay Imre szavaira sietve reagált Grósz Károly pártfőtitkár is. Mégpedig a davosi nemzetközi konferenciáról visszatérőben, a repülőgép fedélzetén adott nyilatkozatot. Grósz Károly hangoztatta, hogy a munkabizottság jelentése alapján a Központi Bizottságnak kell levonnia a következtetéseket, nem pedig egy embernek. Lehet - mondotta Grósz Károly -, hogy Pozsgay Imrének és a bizottságnak vannak dokumentumai a népfelkelésről szóló megállapítás alátámasztására, ő azonban még nem találkozott ilyen okmánnyal. A magyar rádió a Világosság című folyóirattal együttműködve kerekasztal-beszélgetést közvetített Az Első reformkísérlet 1953 és 1956 között címmel, amelyen részt vesz Nyers Rezső, valamint Újhelyi Szilárd és Vásárhelyi Miklós, Nagy Imre volt vádlott- társai. A Jurta Színházban tegnap elmaradt az a beszélgetés, amit Farkas Vladimírral folytatott volna Mezei András, mert Farkas Vladimír lemondta korábban megbeszélt megjelenését. A színház megtelt. Többen vidékről érkeztek azért, hogy Farkas szemébe mondják: nyilatkozataival ellentétben az ÁVH magas rangú tisztjeként személyesen verte a letartóztatottakat. A Jurta Színházban a meghirdetett program helyett az 1956-os forradalomról szóló, Magyarország lángokban című Nyugaton készült filmet mutatták be.
1989. január 31., kedd
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Dr Borosss Imre FKgP rehabilitálásról egy oldal
SZER-hallgató telefonja:
"Jó napot kivánok. Meghallgattam a Haraszti Miklóssal készült interjút, ezek után határozottan állítom, hogy ha valaha valaki, bármilyen szinten is részt vett a magyar közéletben társadalmi csoportok, áramlatok, mozgalmak szervezésében, tehát belelátott ezek életébe, tapasztalata van ezen a terüteten, az 1989-ben Haraszti Miklóst tarthatja a demokratizáló Magyarország legkiforrottabb személyiségének, olyan embernek, aki nemcsak beszél, de mond is valamit. Köszönöm."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|