|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Nemzetközi sajtószemle:
Magyarországi változások
"...Daily
Telegraphban Max Hastings a lap főszerkesztője jellemzi a
magyarországi változásokat a helyszínen szerzett benyomásai
alapján:... kiindulópontja az Új
Köztemető, annak is a 301-es számú, névtelen és elhanyagolt sírja,
mert ez a szellemi gyújtópontja annak a változásnak, ami
Magyarországon ma végbemegy.
Nem tudni, hányan nyugosszák örök álmukat abból a mintegy 2 ezer
emberből, akit az oroszok 1956 után agyonlőttek. Ezeknek a
parcellái mellett álldogálnak éjjel-nappal a polgári ruhás
titkosrendőrök. Új Köztemető, Katyn, Gulag - vajon most, a
glasznoszty korában hány középkorú, vagy öregebb oroszt kínoz és
tart ébren éjjelenként még mindig a lelkiismeret-furdalás?
Németh Miklós Max Hastings beszámolója szerint azt mondta: békés
átmenetet akarnak a demokratikus társadalomba, és a magyarországi
mozgalmat nem lehet feltartóztatni, még akkor sem, ha a
Szovjetunióban lelassulna a reformok tempója."
|
|
|
|
|
|
|
Országgyűlés - negyedik munkanap (8. rész)
|
Kereszti Csaba, a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság előadója elmondotta: a bizottság mindenben egyetértett az előterjesztéssel, s így nincs kiegészítenivalója. Az elnöklő Horváth Lajos bejelentette: tekintettel arra, hogy a törvényjavaslathoz módosító javaslatokat nyújtottak be, a tervezetet általános és részletes vitára bocsátja. Az általános vitában egyedül dr. Czoma László (Zala m., 5. vk.), ---------------- a keszthelyi Helikon Kastélymúzeum igazgatója szólalt fel. Bevezetőben hangsúlyozta, hogy a alkotmánymódosítás elfogadásával valójában új államformát hozott létre az Országgyűlés, a negyedik Magyar Köztársaságot. Felidézte, hogy az első Magyar Köztársaságot 1848-ban alkották a királyság romjain, a másodikat 1918-ban, a Monarchia romjain, a harmadikat pedig 1946-ban, az ország romjain. Figyelmeztetett, hogy olyan korban élünk, amikor a gyakori változások közepette egy stabil pontunk van, a kormány, amely eddigi tevékenysége során értékeket mutatott fel, s ezért tiszteletet érdemel. Utalt arra, hogy olyan közjogi helyzet állt elő, amikor nincs köztársasági elnöke az országnak, illetve ezt a funkciót az elnök megválasztásáig átmeneti jelleggel a Parlament elnöke tölti be. Közös jövőnk iránti aggodalmát kifejezésre juttatva kérte a kormányt, a minisztereket, hogy az első pillanattól kezdve minden tekintetben ellenőrizzék a legnagyobb közjogi méltóság döntéseit, akár az államigazgatásról, akár más kérdésekről van szó. Hiszen az a furcsa helyzet állt elő, hogy most az a végrehajtó hatalom fogja ellenőrizni a legnagyobb közjogi méltóságot, amelytől majd később hatalmának megerősítését kapja. Ezt követően az Országgyűlés szótöbbséggel részletes vitára bocsátotta a törvénytervezetet. A részletes vitában elsőként dr. Séra János (Komárom m., 10. vk.), -------------- Kisbér főállatorvosa javasolta: a törvénytervezetet változtassák meg akképpen, hogy az első forduló sikertelensége esetén az újabb választásnál a köztársaságielnök-jelöltek közül az a három indulhasson, aki a legtöbb szavazatot kapta. ( folyt. köv.)
1989. október 20., péntek 14:05
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Dr Borosss Imre FKgP rehabilitálásról egy oldal
SZER-hallgató telefonja:
"Jó napot kivánok. Meghallgattam a Haraszti Miklóssal készült interjút, ezek után határozottan állítom, hogy ha valaha valaki, bármilyen szinten is részt vett a magyar közéletben társadalmi csoportok, áramlatok, mozgalmak szervezésében, tehát belelátott ezek életébe, tapasztalata van ezen a terüteten, az 1989-ben Haraszti Miklóst tarthatja a demokratizáló Magyarország legkiforrottabb személyiségének, olyan embernek, aki nemcsak beszél, de mond is valamit. Köszönöm."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|