|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Nemzetközi sajtószemle:
Magyarországi változások
"...Daily
Telegraphban Max Hastings a lap főszerkesztője jellemzi a
magyarországi változásokat a helyszínen szerzett benyomásai
alapján:... kiindulópontja az Új
Köztemető, annak is a 301-es számú, névtelen és elhanyagolt sírja,
mert ez a szellemi gyújtópontja annak a változásnak, ami
Magyarországon ma végbemegy.
Nem tudni, hányan nyugosszák örök álmukat abból a mintegy 2 ezer
emberből, akit az oroszok 1956 után agyonlőttek. Ezeknek a
parcellái mellett álldogálnak éjjel-nappal a polgári ruhás
titkosrendőrök. Új Köztemető, Katyn, Gulag - vajon most, a
glasznoszty korában hány középkorú, vagy öregebb oroszt kínoz és
tart ébren éjjelenként még mindig a lelkiismeret-furdalás?
Németh Miklós Max Hastings beszámolója szerint azt mondta: békés
átmenetet akarnak a demokratikus társadalomba, és a magyarországi
mozgalmat nem lehet feltartóztatni, még akkor sem, ha a
Szovjetunióban lelassulna a reformok tempója."
|
|
|
|
|
|
|
Március 15-e vidéken (4. rész)
|
A vidéki ünnepségek egy másik központja Debrecen volt, amely olyan fontos szerepet játszott az 1848-as szabadságharc eseményeiben. Elsőként - a református nagyteplomban - a FIDESZ, az SZDSZ és a Magyar Demokrata Klub helyi szervezetei tartottak megemlékezést. Az ünnepi istentisztelet után virágokkal borították el Kossuth Lajos szobrát, majd Petőfi szobránál helyezték el az emlékezés virágait. Félórával később ugyanott kezdődött a népfront szervezte ünnepség. Rövid kulturális műsor után koszorút helyeztek el az emlékmű talapzatán. Ezután a résztvevők végigvonultak Debrecen főutcáján, egészen a Kossuth térig. Az ott, a Nagytemplom előtt, felállított emelvényt Debrecen 1693-as ősi címere díszítette, amely ez év március 14-e óta ismét a város hivatalos jelképe. A mintegy 10 ezer egybegyűlt előtt a Hazafias Népfront városi bizottságának, a Magyar Demokrata Fórum helyi szervezetének, a Független Kisgazda-, Földmunkás és Polgári Párt Hajdú-Bihar megyei szervezetének, illetve a 450 éves debreceni református kollégiumnak a képviselője mondott beszédet. A sokezres tömeg ezután együtt énekelte a Kossuth nótát, majd a szabadságért életüket áldozott névtelen hősökre emlékezve megkondultak a város harangjai. Végezetül az együtt ünneplő szervezetek képviselői megkoszorúzták Kossuth Lajos szobrát. A város egyetemistái Kossuth Lajos Tudományegyetemen közösen ünnepeltek. Pákozdon, az 1848-49-es forradalom és szabadságharc első nagy győztes csatájának színhelyén álló honvéd emlékműnél még soha nem gyűltek össze annyian, mint az idén. A bevezető kulturális műsor után a fegyveres erők, az MSZMP, valamint a társadalmi és tömegszervezetek, a Katolikus Békebizottság és a Vörösmarty Társaság képviselői helyezték el koszorúikat az obeliszk talapzatára. De még az ünnepség befejezését követően is hosszú ideig valóságos zarándokhely volt az emlékmű: családok, kirándulók rótták le néma kegyeletüket egy-egy csokor virággal a szabadság hőseinek emléke előtt. (folyt.köv.)
1989. március 15., szerda 18:10
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Dr Borosss Imre FKgP rehabilitálásról egy oldal
SZER-hallgató telefonja:
"Jó napot kivánok. Meghallgattam a Haraszti Miklóssal készült interjút, ezek után határozottan állítom, hogy ha valaha valaki, bármilyen szinten is részt vett a magyar közéletben társadalmi csoportok, áramlatok, mozgalmak szervezésében, tehát belelátott ezek életébe, tapasztalata van ezen a terüteten, az 1989-ben Haraszti Miklóst tarthatja a demokratizáló Magyarország legkiforrottabb személyiségének, olyan embernek, aki nemcsak beszél, de mond is valamit. Köszönöm."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|