|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Nemzetközi sajtószemle:
Magyarországi változások
"...Daily
Telegraphban Max Hastings a lap főszerkesztője jellemzi a
magyarországi változásokat a helyszínen szerzett benyomásai
alapján:... kiindulópontja az Új
Köztemető, annak is a 301-es számú, névtelen és elhanyagolt sírja,
mert ez a szellemi gyújtópontja annak a változásnak, ami
Magyarországon ma végbemegy.
Nem tudni, hányan nyugosszák örök álmukat abból a mintegy 2 ezer
emberből, akit az oroszok 1956 után agyonlőttek. Ezeknek a
parcellái mellett álldogálnak éjjel-nappal a polgári ruhás
titkosrendőrök. Új Köztemető, Katyn, Gulag - vajon most, a
glasznoszty korában hány középkorú, vagy öregebb oroszt kínoz és
tart ébren éjjelenként még mindig a lelkiismeret-furdalás?
Németh Miklós Max Hastings beszámolója szerint azt mondta: békés
átmenetet akarnak a demokratikus társadalomba, és a magyarországi
mozgalmat nem lehet feltartóztatni, még akkor sem, ha a
Szovjetunióban lelassulna a reformok tempója."
|
|
|
|
|
|
|
Önkormányzat - szovjet törvénytervezet (1. rész)
|
Tamássy Sándor, az MTI tudósítója jelenti:
Moszkva, 1989. március 13. hétfő. (MTI-tud.) - Moszkvában hétfőn közzétették a gazdasági önkormányzatról szóló minisztertanácsi irányelveket, amelyek kilátásba helyezik a helyi gazdasági önkormányzat kiterjesztését a XIII. ötéves terv folyamán. Az irányelvekről országos vitát tartanak, majd törvényben is rögzítik őket. A terjedelmes dokumentum, amelynek kidolgozásában a köztársaságok képviselői is részt vettek, jelentősen kiszélesíti a köztársaságok lehetőségeit és jogkörét, amit főként a Baltikumban szorgalmaztak az elmúlt időszakban.
A tervezet utal azokra a torzulásokra, köztük az adminisztratív-bürokratikus, parancsirányításos gazdaságirányítási rendszer tovább élő elemeire, amelyek komoly kárt okoztak a szövetséges köztársaságoknak. Elítéli a gazdaság fejlődésében kialakult területi aránytalanságokat, amelyek egyebek között az észszerűtlen munkaerőáramlás okozói is voltak. Kulcsfeladatnak minősítik az irányelvek e negatív tendenciák felszámolását, a gazdaságirányításban a demokratikus centralizmus lenini elveinek újjászületését, a szövetséges köztársaságok és a helyi tanácsok jogainak és felelősségének kibővítését. E feladatokat a politikai intézményrendszer reformjával szoros összefüggésben kell megoldani, teljhatalmat biztosítva a tanácsoknak, valódi tartalommal töltve meg a köztársaságok szuverenitásának fogalmát. (folyt.
1989. március 13., hétfő 20:38
|
Vissza »
|
|
Önkormányzat - szovjet törvénytervezet (2. rész)
|
A tervezet ötvözni kívánja a regionális és országos célokat és fejlesztési feladatokat, a stratégiai fontosságú kérdések megoldását a köztársasági és helyi kezdeményezésekkel, elkülönítve a központi és a helyi funkciókat. Az állami tulajdon megerősítése mellett a tervezet hangsúlyozza, hogy tökéletesíteni kell a sokszínű szocialista tulajdon valamennyi formájának irányítását is. A tervezet szerzői dokumentumukat a radikális gazdasági reform fontos láncszemének tekintik, s ezzel összefüggésben több alapkövetelményt is megfogalmaznak. Így biztosítani kell a tanácsok teljhatalmát, vagyis az önkormányzat szintjét nem kívánják a köztársaságokra korlátozni, azt autonóm képződmények és közigazgatási területi egységek is megkapnák. Nem érheti sérelem a vállalatok jogait, vagyis az össz-szövetségi minisztériumok diktátumát nem válthatja fel a köztársasági és helyi szervek önkényuralma. Fejleszteni kell emellett a köztársaságok közötti horizontális kapcsolatokat is. (folyt.)
1989. március 13., hétfő 20:42
|
Vissza »
|
|
Önkormányzat - szovjet törvénytervezet (3. rész)
|
Az irányelvek szerint lehetővé kell tenni, hogy a köztársaságok költségvetésük valódi gazdáivá váljanak, ne pazarolják erőforrásaikat. Az össz-szövetségi fennhatóság alá tartozó vállalatok is jövedelemadót fizetnének a helyi költségvetésnek, s más vállalatok ugyancsak lerónák a föld- és vízhasználati hozzájárulást, a munkaerő utáni adót. Az export- és vámjövedelem, valamint a forgalmi adó egy része ugyancsak a köztársaságot gazdagítaná (a XIII. ötéves tervben, amelyet átmenetinek tekintenek, differenciált hozzájárulást állapítanának meg, hogy ne bomoljon meg a bevételi és kiadási egyensúly az induló évben). 1991-től egyes árucikkek tekintetében a munkaerő-ráfordítás függvényében részesülnének forgalmiadó-térítésben a köztársaságok. A köztársaság döntene a jövőben a helyi adókról, s költségvetését kötvények és kölcsönök, sorsjegyek kibocsátásával, (bármely más köztársaságtól is igénybe vehető) bankhitellel is rugalmasabbá tehetné. A kötelezettségek között szerepelnének viszont jelentősebb beruházások is, valamint egészségügyi-szociális kiadások. A többletjövedelmek teljességgel helyi rendelkezésben maradnak, ugyanakkor a veszteségeket sem állja az országos költségvetés. Amennyiben országos előírás okoz károkat vagy többletjövedelmet, azt a központi költségvetés állja vagy vonja el. Az irányelvek változásokat fogalmaznak meg a gazdasági tervezés terén is, egyeztetve az össz-szövetségi és köztársasági hatásköröket. A köztársaság szinte kizárólagos jogokat élvez majd a környezetvédelem terén. Vonatkozik ez a foglalkoztatás és a demográfia kérdéseire is, hiszen a helyi szervek például adókkal vagy támogatással szabályozhatják a vállalatok munkaerőigényét. A köztársaságok bizonyos önállóságot élveznek majd a külgazdasági kapcsolatok szabályozásában, a határmenti és partmenti kereskedelemben (ennek jövedelme teljességgel a köztársaságot illetné meg), valamint az idegenforgalomban, a reklám területén. Az előkészítő jogi és szervezőmunkát 1989-90-ben kell elvégezni, hogy a törvény a következő ötéves terv elején életbe léphessen. 1990-ben kísérletképpen több köztársaságban a gyakorlatban is ellenőrzik az új gazdasági önkormányzati rendszer elemeit. +++
1989. március 13., hétfő 21:38
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Dr Borosss Imre FKgP rehabilitálásról egy oldal
SZER-hallgató telefonja:
"Jó napot kivánok. Meghallgattam a Haraszti Miklóssal készült interjút, ezek után határozottan állítom, hogy ha valaha valaki, bármilyen szinten is részt vett a magyar közéletben társadalmi csoportok, áramlatok, mozgalmak szervezésében, tehát belelátott ezek életébe, tapasztalata van ezen a terüteten, az 1989-ben Haraszti Miklóst tarthatja a demokratizáló Magyarország legkiforrottabb személyiségének, olyan embernek, aki nemcsak beszél, de mond is valamit. Köszönöm."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|