Rendszerváltás és az MTI

	Országgyűlés - változnak az idők... (1)
1989. március 13. (MTI-PPRESS) - Hetekkel ezelőtt a magyar Országgyűlésről szóló nyugati tudósítások jórészét az afféle - néha, mi tagadás bosszantóan lekezelő - újságírói eszmefuttatások alkották, amelyek biztos hazai közönségsikerre számítva a magyar demokrácia kínos botladozását taglalták és igencsak kétkedően szóltak a magyar pluralizmus esélyeiről. Ez a hangnem igazán érzékelhetően a múlt heti ülésszak idején változott meg: az eljárási bizonytalankodás, időt felemésztő ügyrendi viták felett a sajtó és a hírügynökségek olyan - tapintatos - formulákkal siklanak el, mint a ,,.. majd hosszasan vitáztak (döntöttek, szavaztak) ügyrendi kérdésben,, - de ezután nyomban az érdemi kérdésekre térnek; ezekkel kapcsolatban a kételyek halványulnak és fenntartásokkal ugyan, de kiemelik a magyar parlament ,,egyre markánsabb véleményalkotó és döntéshozó szerepét,, , az utóbbira téve a hangsúlyt. E változás értékelésekor nem lehet mellőzni, mi történt a legutóbbi ülésszak óta, hiszen a nyugati újságírás a magyar belpolitika történéseit, a változásra, reformokra tett ígéreteket mindig beágyazza a pluralizmus felé tett valós lépésekbe, amelyek a politika, gazdaság és a társadalom egészében megtétettek: ebben a tekintetben - és a kételyek csökkentésében - döntőnek bizonyult, hogy az MSZMP Központi Bizottsága február elején a többpártrendszer mellett foglalt állást és lépéseket is tett a hatalom megosztása felé. Szinte nincs is országgyűlési tudósítás az erre való hivatkozás nélkül. A hangváltás egyik jellemző példája volt, hogy Bős-Nagymaros ügyében vagy a sztrájktörvény vitájának elnapolásában a kormány állásponjának módosulását a tudósítósok zöme nem csak ,,a kommunista hatóságok meghátrálásaként,, látta - akadt ilyen is -, hanem észrevették a szándékot is, hogy az említett ,,hatóságok,, törekednek a sokféle érdek figyelembe vételére; s ha ezt nyomásra teszik, nos, érdekcsoportok nyomása még a nyugati demokráciáknak is természetes - elengedhetetlen - tartozéka, egy a parlamenti játékszabályok közül. Ezen az ülésszakon is voltak slágertémák: Németh Miklós kormányfőnek a ,,pártállam,, kudarcáról az alkotmányvitában elhangzott kijelentései, Szűrös Mátyásnak a ,,Brezsnyev-doktrína haláláról,, szóló szavai, a magyar-román vita ügye vagy az ,,alkotmánymódosítás - amerikai mintára,, - ahogy ezt a japán Aszahi Simbun megfogalmazta. (folyt.) 1989. március 13., hétfő 11:14
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Országgyűlés - változnak az idők (2)
Az alkotmányvita keltette a legnagyobb figyelmet. A Reuter brit hírügynökség Németh Miklós beszédében rendkívül figyelemre méltónak találta, hogy az új magyar modellben a változás alapja nem lehet egy vagy két osztály, társadalmi réteg; megint megdőlt egy tabu, hiszen a magyar kormányfő ,,elvetette a hagyományos szocialista felfogást, miszerint a munkásosztály a tárdalom vezető osztálya,, - vélekedett a brit hírszolgálati iroda. A brit The Independent című lap a kormányfő beszédéből kiemelte, hogy kormánya rehabilitálni fogja az igaztalanul elítélteket. ,,Bár nevet nem említett, a rehabilitálandó áldozatok listáját Nagy Imrének kell vezetnie,, - írta a lap. A TASZSZ-nak az tűnt fel, hogy az alkotmányozásról nemcsak a ,,hagyományos,, szervezetek mondtak véleményt, hanem az alternatív csoportok és az egyházak is. A lengyel Zycie Warszavy azt tartotta kiemelésre méltónak, hogy az új alkotmány egyetlen pártnak sem fog kivételezett helyet biztosítani, sőt, tiltani fogja, hogy valamely szervezet vagy személy a hatalom kizárólagos birtoklására formáljon igényt. A francia Libération című lap arról cikkezett, hogy a magyar képviselőket megfertőzte a ,,demokrácia vírusa,,: még az alternatívok is remélik, hogy az új magyar alkotmány nagyot lép előre az 1949-es ,,sztálinista,, alaptörvényhez képest, de kifogásolják, hogy azt a tervek szerint a jelenlegi összetételű Országgyűlés fogadná el. A nyugati tudósításokból nem maradtak ki olyan kérdések sem, mint azok, hogy a Köztársaság legyen-e Népköztársaság, s tegyék-e eléje a ,,szocialista,, jelzőt. Az AFP tudósítása - nem egyedül - rámutatott, hogy a ,,szocialista,, jelzőnek az alaptörvénybe való bevételét sok politikai erő ellenzi, mert szerintük ez akadályozná a többpártrendszer működését. Hírügynökségek körében élénk figyelmet keltett, hogy Szűrös Mátyás, az Országgyülés új elnöke pénteki sajtóértekezletén a ,,Brezsnyev-doktrína haláláról,, mondottak mellett arra is rámutatott, hogy - az AP szavaival - ,,míg a szovjet vezetők támogatják Magyarország refomrtörekvéseit, addig más kommunista szövetségesek kételyekkel viseltetnek irántuk,,. A tudósítósból nem maradt el a ,,finn példára,, való hivatkozás, sem pedig a majdani, a katonai tömbök feloszlatása utáni semleges Magyarországra való utalás. Említésre méltó, hogy az Orsszággyűlésről szóló színes és pozitív irányban változó tudósítások megemlítik: a magyar politikai pezsgés szűk kört érint, a gondokkal-bajokkal küszködű lakosság túlnyomó része közönyös - még mentes a ,,demokrácia vírusától,,. +++ Fodor György MTI-PRESS 1989. március 13., hétfő 11:15
Vissza »