Rendszerváltás és az MTI

	Moiszejev - szovjet katonai doktrína (1. rész)
Barta György, az MTI tudósítója jelenti: Moszkva, 1989. március 13. hétfő (MTI) - A szovjet katonai doktrína politikai és katonai-műszaki tekintetben egyaránt védelmi jellegű - hangsúlyozta Mihail Moiszejev hadseregtábornok, a szovjet fegyveres erők vezérkari főnöke a Pravdában. Az SZKP KB lapja hétfőn közölte a vezérkari főnök cikkét a szovjet katonai doktrínáról. Moiszejev rámutatott, hogy e doktrína jegyében, az ésszerűen elégséges védelem elve alapján folyik a szovjet haderők strukturális újjászervezése. Mint kifejtette, ez a gyakorlatban a csapásmérő rendszerek radikális csökkentését, a hadiipari termelés visszafogását, a csapatok elhelyezésének megváltoztatását, a tervezett mozgósítási szint csökkentését jelenti. - Az atomkorszakban a háború egyetlen problémát sem oldhat meg, ezért az érdekek érvényesülésének egyensúlya alapján a háború elhárítására kell törekedni - hangsúlyozta a szovjet katonai vezető. Ennek első feltételét abban látja, hogy egyik fél se akarjon a másiknak nem létező hátsó gondolatokat, rejtett szándékokat tulajdonítani. Ezzel összefüggésben bírálta a Pentagonnak az 1988-89-es katonai költségvetésről az amerikai kongresszus elé terjesztett jelentését, mert az - írta Moiszejev - a Szovjetunióra gyakorolt nyomásra helyezi a hangsúlyt, és célszerű politikának állítja be a fegyverkezési versennyel kimeríteni a Szovjetuniót. - A realitás az, - írta a szovjet tábornok - hogy a két katonai-politikai szövetség kölcsönösen nagy veszélyt teremtett a másikra nézve. - Utalt arra, hogy e veszélyt fokozza a háború véletlen kitörésének eshetősége, és fokozzák a Nyugat katonapolitikai lépései. - A NATO védelmi jellegűnek kikiáltott katonai doktrínája mind a mai napig feltételezi a győzelem lehetőségét egy atomháborúban - fűzte hozzá. Ennek kapcsán több konkrét kérdésben bírálta az észak-atlanti szövetség gyakorlati tevékenységét. Egyebek közt szólt a NATO-hadgyakorlatok indokolatlanul nagy méreteiről. Aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy az Egyesült Államok és Kanada területén zajló katonai tevékenység kívül esik minden bizalomerősítő és ellenőrző intézkedés körén. Elítélően beszélt arról is, hogy a NATO nem hajlandó a haditengerészeti erők korlátozásáról, illetve csökkentéséről tárgyalni. (folyt.) 1989. március 13., hétfő 10:21
Vissza »

	Moiszejev - szovjet katonai doktrína 2.
Különösen élesen bírálta a vezérkari főnök a harcászati atomrakéták korszerűsítésre vonatkozó NATO-terveket. Utalt rá, hogy az észak-atlanti szövetség stratégái minőségileg új harcászati rakéták európai telepítését tervezik, olyanokét, amelyek hatótávolsága és hatóereje háromszorosan-négyszeresen felülmúlja a most hadrendben lévő Lance-rakétákét. Ez a terv ellentétes a közepes és rövidebb hatótávolságú rakéták leszereléséről kötött egyezmény szellemével, mert a megnövelt hatóerejű és hatótávolságú harcászati rakéták nyilvánvalóan a közepes hatótávolságú rakéták pótlását szolgálnák - hangsúlyozta. - Ugyan mi teszi szükségessé a harcászati rakéták korszerűsítését most, amikor nagyon is lehetséges a hagyományos haderők és fegyverzet rövid időn belüli jelentős csökkentése? - tette fel a kérdést Moiszejev, utalva a NATO eddig hangoztatott érvére, amely szerint a harcászati rakétákra azért van nagy szüksége, hogy ,,ellensúlyozza a Varsói Szerződésnek a hagyományos fegyvezetben meglévő fölényét,,. - A katonai fenyegetés a bizalmatlanság fő forrása. A bizalomerősítés legjobb módja előrevinni a leszerelési tárgyalások folyamatát. Ha Nyugaton is meglenne hozzá a politikai akarat, kölcsönösen létre lehetne hozni olyan védelmi modelleket, amelyek ténylegesen kizárnák a háború szándékos kirobbantását, és azt is, hogy egy véletlen incidens nagyszabású konfliktusba nőjön át - írta a szovjet katonai vezető. Végül Mihail Moiszejev vázolt néhány olyan konkrét javaslatot, amely az általa említett védelmi modellhez közelebb vinne: 1. Csökkentsék a Varsói Szerződés és a NATO fegyveres erőit oly módon, hogy azok elveszítsék támadó potenciáljukat. 2. Hozzanak létre atomfegyverektől mentes folyosót a Varsói Szerződés és a NATO érintkezési vonala mentén. 3. Hozzanak létre egy olyan európai központot, amely a váratlan támadások kizárásának kérdéseit vizsgálná. 4. Teremtsenek meg egy olyan előzetes értesítési rendszert, amelyben a felek kölcsönösen előre tudatnák egymással, ha gyakorlataik során interkontinentális ballisztikus rakétákat szándékoznak indítani, illetve, ha várhatólag nagy számú hadászati vagy harcászati repülőgépük emelkedik a levegőbe. +++ 1989. március 13., hétfő 10:58
Vissza »