 |
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Nemzetközi sajtószemle:
Magyarországi változások
"...Daily
Telegraphban Max Hastings a lap főszerkesztője jellemzi a
magyarországi változásokat a helyszínen szerzett benyomásai
alapján:... kiindulópontja az Új
Köztemető, annak is a 301-es számú, névtelen és elhanyagolt sírja,
mert ez a szellemi gyújtópontja annak a változásnak, ami
Magyarországon ma végbemegy.
Nem tudni, hányan nyugosszák örök álmukat abból a mintegy 2 ezer
emberből, akit az oroszok 1956 után agyonlőttek. Ezeknek a
parcellái mellett álldogálnak éjjel-nappal a polgári ruhás
titkosrendőrök. Új Köztemető, Katyn, Gulag - vajon most, a
glasznoszty korában hány középkorú, vagy öregebb oroszt kínoz és
tart ébren éjjelenként még mindig a lelkiismeret-furdalás?
Németh Miklós Max Hastings beszámolója szerint azt mondta: békés
átmenetet akarnak a demokratikus társadalomba, és a magyarországi
mozgalmat nem lehet feltartóztatni, még akkor sem, ha a
Szovjetunióban lelassulna a reformok tempója."
|
|
|
|
|
|
 |
Az MSZMP Központi Bizottságának ülése (16. rész)
|
A vitában tizenöten fejtették ki véleményüket, öten pedig
írásban adták be hozzászólásukat. Az elhangzottakat Fejti György
összegezte. Hangsúlyozta, hogy a sokszínű polémiában résztvevők
rámutattak az alkotmányozás folyamatának bonyolultságára,
összetettségére, sőt több buktatójára is. Kijelentette: az
alkotmány-vitának a mostani KB-ülés csak a kezdete, s a testület
várhatóan még többször foglalkozik ezzel a napirenddel. A vitában
elhangzott javaslatokat, észrevételeket az alkotmány előkészítésével
foglalkozó munkabizottság hasznosítja. Elmondta azt is, hogy az
alkotmány kodifikált szövege már lényegesen rövidebb, áttekinthetőbb
lesz, mint a mostani koncepció, ezért minden bizonnyal annak
társadalmi vitájában is sokkal többen vesznek majd részt, mint a
mostani fázisban. Kitért arra is, hogy sokan kifogásolták, miért
nincs az előterjesztőknek világos állásfoglalása az alkotmány egyes
fejezeteivel, alapelveivel kapcsolatban. Ezzel összefüggésben
rámutatott: szándékosan nem álltak elő végleges állásfoglalással,
mert még nem ismert a párttagok véleménye, s így a KB most azért nem
dönti el az egyes vitakérdéseket, hogy az alapszervezetekben ne egy
lezárt, megmásíthatatlannak tűnő anyag felett bontakozzék ki a
polémia, mert ez visszafogná a véleménynyilvánítási kedvet.
Közölte azt is - ugyancsak észrevételekre reagálva -, hogy még
az idén új tanácstörvény-tervezetet dolgoznak ki a jogalkotók, már a
leendő alkotmány fényében vizsgálva a témakört.
Ezután az elnöklő Grósz Károly javasolta, hogy az írásban
kiküldött határozati javaslatot fogadják el. Eszerint a KB
javasolja, hogy az alkotmányról rendezzenek népszavazást, a témáról
a testület a viták menetében is kapjon tájékoztatást. Indítványozta
továbbá, hogy a határozatot egészítsék ki azzal: a párttagság kapjon
megfelelő érvanyagot a vitához, valamint hogy a Központi Bizottság
által kiküldött, az alkotmány kérdésével foglalkozó munkabizottság
mandátumát hosszabbítsák meg az alaptörvény végleges jóváhagyásáig.
A Központi Bizottság kérje fel a párttagságot, hogy az
alkotmány-koncepció társadalmi vitájában aktívan vegyen részt.
A Központi Bizottság a további vita alapjául egyhangúlag
elfogadta az előterjesztést, illetve a főtitkárnak a határozati
javaslatra vonatkozó kiegészítéseit. (folyt. köv.)
1989. február 20., hétfő 19:21
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Dr Borosss Imre FKgP rehabilitálásról egy oldal
SZER-hallgató telefonja:
"Jó napot kivánok. Meghallgattam a Haraszti Miklóssal készült interjút, ezek után határozottan állítom, hogy ha valaha valaki, bármilyen szinten is részt vett a magyar közéletben társadalmi csoportok, áramlatok, mozgalmak szervezésében, tehát belelátott ezek életébe, tapasztalata van ezen a terüteten, az 1989-ben Haraszti Miklóst tarthatja a demokratizáló Magyarország legkiforrottabb személyiségének, olyan embernek, aki nemcsak beszél, de mond is valamit. Köszönöm."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|