 |
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Nemzetközi sajtószemle:
Magyarországi változások
"...Daily
Telegraphban Max Hastings a lap főszerkesztője jellemzi a
magyarországi változásokat a helyszínen szerzett benyomásai
alapján:... kiindulópontja az Új
Köztemető, annak is a 301-es számú, névtelen és elhanyagolt sírja,
mert ez a szellemi gyújtópontja annak a változásnak, ami
Magyarországon ma végbemegy.
Nem tudni, hányan nyugosszák örök álmukat abból a mintegy 2 ezer
emberből, akit az oroszok 1956 után agyonlőttek. Ezeknek a
parcellái mellett álldogálnak éjjel-nappal a polgári ruhás
titkosrendőrök. Új Köztemető, Katyn, Gulag - vajon most, a
glasznoszty korában hány középkorú, vagy öregebb oroszt kínoz és
tart ébren éjjelenként még mindig a lelkiismeret-furdalás?
Németh Miklós Max Hastings beszámolója szerint azt mondta: békés
átmenetet akarnak a demokratikus társadalomba, és a magyarországi
mozgalmat nem lehet feltartóztatni, még akkor sem, ha a
Szovjetunióban lelassulna a reformok tempója."
|
|
|
|
|
|
 |
Pozsgay Imre nyilatkozata a Rádió 168 óra című műsorában (1. rész)
|
1989. január 29., vasárnap - Miként már jelentettük az MSZMP KB történelmi albizottságot hozott létre a felszabadulás utáni korszak elemzésére. Az albizottság a napokban ülést tartott, munkájáról Pozsgay Imre, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, államminiszter nyilatkozott szombaton a Rádió 168 óra című műsorában.
Kérdésekre válaszlva szólt arról, hogy Nagy Imre politikai
rehabilitációja ma még nem történt meg és e tekintetben jósolni sem
szabad. A feltárt dokumentumok azt igazolják, hogy az 1954-55-ös
politikai ,,miniválságban,, Nagy Imrének volt igaza. Ami azonban
1956-os szerepét, tevékenységét illeti, akörül még zajlanak a viták.
A megitélést árnyaltabbá tehetik új belső és külső összefüggések.
Például az a körülmény, hogy ez a bizottság a jelenlegi kutatások
alapján népfelkelésnek látja azt, ami 1956-ban történt; egy
oligarchisztikus és a nemzetet is megalázó uralmi forma elleni
felkelésnek.
- A történelemben még visszamenőleg sem lehet véglegeset
mondani- folytatta. Ha a tények tisztelői vagyunk, akkor
tisztelettel kell lennünk azokkal a tényekkel szemben is, amelyek
esetleg ezután derülnek ki. Ám azt mindenképpen szeretném
hozzátenni, hogy ezzel a történelmi megítéléssel a politika, a
történelemtudomány és a közvélemény nagyon közeledett egymáshoz. Az
a sommás ítélet, amelyik egyetlen kifejezéssel: ellenforradalomnak
minősítette az 1956-ban történteket, a közvéleményben és a
párttagság nagy részében is meglévő érzületet fejez ki; ez viszont
az eddigi kutatások alapján nem állja meg a helyét.
Pozsgay Imre rámutatott: ,,Az események elemzésénél nem
1956-hoz, hanem egy korábbi időszakhoz kell visszamenni: ahhoz a
1948-49-ben vállalt vagy kényszeredetten vállalt szocialista
modellhez, amelyik egészében úttévesztésnek bizonyult, s a
működésképtelenségét igazoló jelenlegi válsághoz vezetett,,.
A többpártrendszerről szólva elmondotta:
- Meg kell tanulni az együttélést egy, két vagy több párttal is.
Az MSZMP nem mondhatja meg és nem is akarja megmondani, hogy
melyikük lesz komoly tényezője a magyar politikai életnek.
(folyt.köv.)
1989. január 29., vasárnap 17:16
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Dr Borosss Imre FKgP rehabilitálásról egy oldal
SZER-hallgató telefonja:
"Jó napot kivánok. Meghallgattam a Haraszti Miklóssal készült interjút, ezek után határozottan állítom, hogy ha valaha valaki, bármilyen szinten is részt vett a magyar közéletben társadalmi csoportok, áramlatok, mozgalmak szervezésében, tehát belelátott ezek életébe, tapasztalata van ezen a terüteten, az 1989-ben Haraszti Miklóst tarthatja a demokratizáló Magyarország legkiforrottabb személyiségének, olyan embernek, aki nemcsak beszél, de mond is valamit. Köszönöm."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|