|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Nemzetközi sajtószemle:
Magyarországi változások
"...Daily
Telegraphban Max Hastings a lap főszerkesztője jellemzi a
magyarországi változásokat a helyszínen szerzett benyomásai
alapján:... kiindulópontja az Új
Köztemető, annak is a 301-es számú, névtelen és elhanyagolt sírja,
mert ez a szellemi gyújtópontja annak a változásnak, ami
Magyarországon ma végbemegy.
Nem tudni, hányan nyugosszák örök álmukat abból a mintegy 2 ezer
emberből, akit az oroszok 1956 után agyonlőttek. Ezeknek a
parcellái mellett álldogálnak éjjel-nappal a polgári ruhás
titkosrendőrök. Új Köztemető, Katyn, Gulag - vajon most, a
glasznoszty korában hány középkorú, vagy öregebb oroszt kínoz és
tart ébren éjjelenként még mindig a lelkiismeret-furdalás?
Németh Miklós Max Hastings beszámolója szerint azt mondta: békés
átmenetet akarnak a demokratikus társadalomba, és a magyarországi
mozgalmat nem lehet feltartóztatni, még akkor sem, ha a
Szovjetunióban lelassulna a reformok tempója."
|
|
|
|
|
|
|
Magyar változások
|
Washington, 1989. május 1. (Amerika Hangja, Világhíradó) - Kedves hallgatóink! Itt az amerikai fővárosban, a George Washington Egyetemen szimpóziumot tartottak Magyarország a reformok útján címmel, amelyet a budapesti kormány washingtoni nagykövete, Házi Vencel nyitott meg, és amelyről munkatársunk, Csernus Ákos beszámolóját hallják. - Meglehetősen szép számmal jöttek össze érdeklődők és érdekeltek az egyetem Kínai-szovjet Intézetének szimpóziumán, amelyen dr. Csáki Csaba, a budapesti Marx Károly Közgazdasági Egyetemen elnöke és a magyar nagykövet mellett a nagykövetség első-és másodtitkára, valamint kulturális attaséja igyekezett ismertetni a magyarországi helyzet különböző aspektusait. Két amerikai szakértő is részt vett az előadásokat követő vitában, a Kongresszusi Könyvtár kutatószolgálatának két prominens munkatársa. Kelet-európai szakértők, politológusok, agytrösztöd tanácsadói, egyetemi tanárok, a Világbank megbízottai ültek a hallgatóság soraiban, és néhány egyetemista, akinek Kelet-Európa a szakterülete. A magyar nagykövetség diplomatáinak nyilvánvalóan az volt a célja, hogy a felgyorsult magyarországi fejleményekkel kapcsolatban tisztázzák a hivatalos álláspontot, hogy a változásokba vetett vérmesebb reményeket csillapítsák, ugyanakkor az esetleges tőkebefektetőket is biztosítsák, hogy az eladósodás és a gazdasági válság ellenére a működő tőkének továbbra is táptalajt nyújthat Magyarország. A szimpózium természetesen angol nyelven folyt le, és közel 4 órás volt, úgyhogy az előadóknak nem szolgáltathatok teljes mértékben igazságot, amikor előadásaikat és gondosan összehordott érveiket idő hiányában csak erősen lerövidítve, emlékezetből sommázhatom. Házi Vencel magyar nagykövet bevezető előadásában főleg, általánosságokba bocsátkozott, és nagyjából a következőket hozta tudomásunkra: Az elmúlt 5 évben jelentős változásokra került sor Magyarországon. Felmértük a realitásokat és arra is rájöttünk, hogy a jövő kulcsa nem valamiféle katonai megoldás, hanem a közös egyetértés. Valamikor a XIII. században Magyarországnak ugyanannyi lakosa volt, mint Nagy Britanniának, de a történelem másképpen határozott. Nagy történelem, kis nép - és egy kis népnek kis hangja van. A nagy konfliktusokban Magyarország - szokás szerint - a vesztes oldalán volt, a jelenidő azonban alkalmas arra, hogy beavatkozzunk saját ügyeinkbe. Magyarországnak az a fő problémája, hogy lemaradt a fejlett nyugati országok mögött, adósságot halmozott fel, és deficitje van a költségvetésben. Ha utol akarjuk érni Nyugat- Európát és az Egyesült Államokat, ennek az az ára, hogy mindenen változtatnunk kell - politikailag és strukturálisan. Be kell látnunk, hogy mindez áldozatokkal jár, és hogy a körülményekhez kell igazodnunk, véget kell vetni a szubvencióknak, és - minthogy nemzeti jövedelmünk nagy része exportból folyik be - növelnünk kell exportunkat és ehhez modernizálnunk kell az üzemvezetést éppúgy, mint az ipari létesítményeinket. Mindehhez szűkében vagyunk az anyagiaknak, de megvan a kellő tudás és szakképzettség. A nagykövet utalt a demokratikus alapokra tervezett új alkotmányra, amely biztosítaná, hogy a hatalom ne maradjon egy párt kezében. Utalt a jövő évi választásokra és a vegyes gazdálkodás kibontakozásnak lehetőségére. Az amerikai-magyar kapcsolatokról Házi Vencel a következőket állapította meg: A két ország kapcsolatai a 1970-es évek óta teljes mértékben normalizálódtak, mióta Carter elnök hazaküldte a koronát. Ezt koronát nem teszik senki fejére, jöjjenek és győződjenek meg róla, akárki megtekintheti a Nemzeti Múzeumban. A kereskedelmi egyezmény megkötésével kiszélesedett, és 550 millió dollárra emelkedett a két ország közötti kereskedelem volumene. Újabb amerikai partnerek, működő tőke után nézünk, igyekszünk befektetőket vonzani Magyarországra. A két ország között politikailag - magasabb szinten - jók a kapcsolatok. Kongresszusi küldöttség látogatott Magyarországra, és Grósz pártfőtitkár meghívta Magyarországra Bush elnököt. Reméljük, hogy az amerikai államfő rövidesen Pestre jön. A kultúra és a köznevelés terén is teljes mértékben készen állunk a kooperáció folytatására. A bevezető előadás után a hallgatóság soraiból valaki megkérdezte a nagykövetet: vajon hagyni fogja-e a Szovjetunió, hogy a helyzet liberalizálódjon belpolitikailag, és az ország önálló külpolitikát is folytathasson? Félő - mondta a felszólaló -, hogy Moszkva nem fogja eltűrni egy időben mind a kettőt. A nagykövet válaszképpen utalt arra, hogy Gorbacsov szovjet pártvezér jóváhagyta a magyar reformpolitikát, és a szovjet párt Központi Bizottságának legutóbbi értekezlete után még inkább megerősödött a pozíciója. Azok azonban, akik arról álmodoznak, hogy Magyarország kilép a Varsói Szerződésből, nem vesznek tudomást arról, hogy Magyarország a szükséges nyersanyagok 75 százalékát, energiájának 80 százalékát a Szovjetunióból szerzi be, és nem lenne realisztikus egy ilyen elképzelés. A következő felszólalót katonai kérdések érdekelték: Magyarország katonai megszállásának megszüntetése. Házi nagykövet azt mondta: a magyarok ellenzik minden külföldi katona jelenlétét. Azt szeretnék, hogy hagyják magukra a népeket. Jó lenne, ha Magyarországon egyetlen külföldi katona sem lenne, de ez jelenleg még nem reális elképzelés. A többpártrendszer jövőjével kapcsolatban egy másik felszólalónak a nagykövet azt mondta: a jelen pillanatban párt minden szinten jelen van, és nincs más alternatíva. Majd azt a véleményét fejezte ki, hogy a választások révén egyetlen párt sem fogja megszerezni az abszolút többséget, és Nyers Rezső az MSZMP esélyét 40 százalékra jósolta, amely aztán koalícióba léphet más partokkal. A nagykövet hozzáfűzte: hallott szélsőséges javaslatokat mindkét oldalról, 1956-ban azonban megtanultuk a leckét, hogy az embernek realistának kell lennie. Ezt követően Lakatos Károly a washingtoni magyar nagykövetség másodtitkára a magyarországi változások jogi aspektusairól beszélt, és nagyjából a következőket hozta tudomásunkra: Magyarországon azzal minden párt egyetért, hogy az országot modern alkotmányos állammá kell átalakítani. Az MSZMP monopóliumát veszti, kialakul egy ellenzék. Az eddig intézményesített pártból igazi párt lesz. Mindennek létrehozására új törvényeket léptetnek életbe. Az új alkotmány garantálni fogja az alapvető szabadságjogokat. 40 évvel ezelőtt ideológiai alapon legitimizálták a hatalmat, a sztálinista modell azonban teljes mértékben lejáratta magát. Az új alkotmány azonban nem lesz valamiféle politikai deklaráció, az elmúlt 40 év nem tette semmissé ezer év jogi tapasztalatait. Mohácsi István, Magyarország washingtoni nagykövetségének másodtitkára a gazdasági reformokról beszélt, a piacorientációjú gazdaság bevezetésének folyamatáról. Magyarország ma épp olyan mértékben vesz részt a világgazdaság vérkeringésében, mint 1938-ban - holott az ipari berendezések 90 százaléka van állami tulajdonban, 8-9 százaléka szövetkezeté, és csak 5 százalék van magántulajdonban. Mezőgazdaságban a földek 20 százalékát művelik meg az állami gazdaságok, 75 százalékát a termelőszövetkezetek és 5 százalékát a magánosok. A gyakorlatban - a terv előírásai szerint - a minisztériumok látták el az irányítást, amely hatástalannak bizonyult. Az áraknak Magyarországon is a világpiaci árakhoz kell igazodniuk, és a termelékenységben való eltéréseknek a bérekben is kifejezésre kell jutniuk. Az új adótörvény a családok számára nem kedvező, de ezen még lehet változtatni. A másodtitkár utalt Magyarországnak a KGST-ben való tagságára és jelezte: Magyarország egyoldalúan képtelen lenne keményebb valutaforgalomra átállni, amikor a nyersanyag-cserekereskedelem folyik a tagországok között. Pénzügyi reformra van szükség ahhoz, hogy a forint valuta legyen. Jelenleg 228 közös vállalkozás működik Magyarországon, mintegy 310 millió dolláros befektetéssel, és főleg a könnyűiparban. A külföldi tőke 24 százaléka nyugatnémet, 25 százaléka osztrák és 20 százaléka amerikai. Mohácsi másodtitkár forradalmi lépésként említette a külföldi befektetők számára bevezetett adókedvezményeket. Mohácsi szerint könnyen el lehetne érni, hogy 1 milliárd dollárra emelkedjen az amerikai-magyar kereskedelem volumene. Mohácsi után a nagykövetség kulturális attaséja, Szombathy Béla a magyar közvéleményt foglalkoztató kérdésekre tért át: A Magyarországon folyó politikai viták nem babra mennek - ellentétben az ezekhez hasonló vitákkal az Egyesült Államokban - mivel az utóbbiak nem változtatnak az amerikai társadalmon. A művészek Magyarországon hagyományosan beleszóltak a politikába, még inkább ma, amikor olyan sok megoldatlan probléma halmozódott fel. A magyar glasznoszty sok tekintetben hasonlatos a szovjet glasznosztyhoz, a szovjet azonban reformista és irányított, amíg a magyar nem, és Magyarországon minden kimondható, mindenki indíthat lapot. Jó ideig minimális órabér, ingyenes közellátás, biztonsági hálót tartott a társadalom alá, de a gazdasági változásokkal a helyzet is megváltozik. A kérdés felmerül, hogy a többpártrendszerben milyen szerepet kapjon az MSZMP? Semleges legyen-e, lesznek-e beépített garanciái? - hogy a környező országok ne tekintsék fenyegetésnek Magyarországot. Az ország a Varsói Szerződés tagja kell maradjon, és kérdés, hogy benn maradjon-e a KGST-ben vagy pedig lépjen ki. Bilaterális kérdésekről természetesen nem dönthet egyoldalúan. Hosszabb távon, gazdasági téren az ország kilátásai korántsem reménytkeltőek. A kultúrattasé az országot érdeklő kérdések között természetesen a külföldön élő magyar kisebbségét is említette, és a környezetvédelmet. Azt mondta a bős-nagymarosi vízlépcsőből politikai kérdés lett, holott technikai aspektusairól senki sem tud sokat. Felsorolt mutatóba néhány újonnan alakult vagy működését folytató pártot, majd jelezte, hogy magán a kommunista párton belül is küzdelem folyik a konzervatív elemek és a reformisták között. A konzervatívoknak - akiket az ideológia és személyes befolyásuk elvesztése nyugtalanít - nincs világos programjuk és hiányában vannak a szövetségeseknek - mondotta Szombathy. A többórás szimpózium második részének ismertetésére holnapi Világhíradónkban még visszatérek. +++
1989. május 1., hétfő
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Dr Borosss Imre FKgP rehabilitálásról egy oldal
SZER-hallgató telefonja:
"Jó napot kivánok. Meghallgattam a Haraszti Miklóssal készült interjút, ezek után határozottan állítom, hogy ha valaha valaki, bármilyen szinten is részt vett a magyar közéletben társadalmi csoportok, áramlatok, mozgalmak szervezésében, tehát belelátott ezek életébe, tapasztalata van ezen a terüteten, az 1989-ben Haraszti Miklóst tarthatja a demokratizáló Magyarország legkiforrottabb személyiségének, olyan embernek, aki nemcsak beszél, de mond is valamit. Köszönöm."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|