|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Nemzetközi sajtószemle:
Magyarországi változások
"...Daily
Telegraphban Max Hastings a lap főszerkesztője jellemzi a
magyarországi változásokat a helyszínen szerzett benyomásai
alapján:... kiindulópontja az Új
Köztemető, annak is a 301-es számú, névtelen és elhanyagolt sírja,
mert ez a szellemi gyújtópontja annak a változásnak, ami
Magyarországon ma végbemegy.
Nem tudni, hányan nyugosszák örök álmukat abból a mintegy 2 ezer
emberből, akit az oroszok 1956 után agyonlőttek. Ezeknek a
parcellái mellett álldogálnak éjjel-nappal a polgári ruhás
titkosrendőrök. Új Köztemető, Katyn, Gulag - vajon most, a
glasznoszty korában hány középkorú, vagy öregebb oroszt kínoz és
tart ébren éjjelenként még mindig a lelkiismeret-furdalás?
Németh Miklós Max Hastings beszámolója szerint azt mondta: békés
átmenetet akarnak a demokratikus társadalomba, és a magyarországi
mozgalmat nem lehet feltartóztatni, még akkor sem, ha a
Szovjetunióban lelassulna a reformok tempója."
|
|
|
|
|
|
|
A román követ válasza Horn Gyula felszólalására
|
München, 1989. február 28. (SZER, Késő esti mai nap) - Genfben az ENSZ Emberi Jogi Bizottságának ülésén a román küldött visszautasította azt a magyar vádat, hogy Romániában súlyosan megsértik a magyar kisebbség emberi jogait. George Dolgu román nagykövet ma azt fejtegette az ENSZ Emberi Jogi Bizottsága ülésén, hogy titkolt célok húzódnak meg azon magyar vádak mögött, miszerint országában megsértik az ott élő kétmilliós magyar kisebbség alapvető emberi jogait. Románia népe évszázadok óta ismeri ezeket a célokat, amelyek eredete még a birodalmi időkre nyúlik vissza, amikor a román nemzetet elnyomták, megpróbálták megfosztani nemzeti tudatától és néha fizikai megsemmisítésével is próbálkoztak - mondotta Dolgu. A román nagykövet állítása szerint a magyarok nem viselkedtek különbül az 1940-44 közötti időszakban sem, amikor - úgymond - a gyalázatos bécsi diktátum következtében országa elveszítette területei egy részét. Dolgu ezzel a kijelentésével az 1940-ben hozott második bécsi döntésre utalt, melynek során a döntőbíráskodásra felkért Németország és Olaszország Erdély északi részét Magyarországnak ítélte. A román nagykövet beszédét Bukarest hivatalos válaszának lehet tekinteni Horn Gyula magyar külügyi államtitkár hétfői bejelentésére, miszerint Magyarország támogatja azt a javaslatot, hogy a 43 tagú bizottság indítson vizsgálatot a romániai jogsértések ügyében. A külügyi államtitkár genfi beszédében azzal vádolta Romániát, hogy durván megsérti a magyar nemzeti kisebbség alapvető jogait. Horn elmondta, hogy a magyar népcsoport erőszakolt asszimilációja van folyamatban, a romániai magyarok nem használhatják anyanyelvüket, és az erőltetett iparosítási program keretében lerombolják falvaikat. A román nagykövet válaszában mindezt rágalomnak minősítette, aminek az a célja, hogy egyenetlenséget és széthúzást keltsen Románia lakói között, és elterelje a magyar állampolgárok figyelmét országuk összetett belpolitikai problémáiról. Dolgu beszédét azzal a már ismerősen csengő kijelentéssel zárta, hogy Románia minden jóakaratú féllel együttműködik, a belügyeibe
1989. február 28., kedd
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Dr Borosss Imre FKgP rehabilitálásról egy oldal
SZER-hallgató telefonja:
"Jó napot kivánok. Meghallgattam a Haraszti Miklóssal készült interjút, ezek után határozottan állítom, hogy ha valaha valaki, bármilyen szinten is részt vett a magyar közéletben társadalmi csoportok, áramlatok, mozgalmak szervezésében, tehát belelátott ezek életébe, tapasztalata van ezen a terüteten, az 1989-ben Haraszti Miklóst tarthatja a demokratizáló Magyarország legkiforrottabb személyiségének, olyan embernek, aki nemcsak beszél, de mond is valamit. Köszönöm."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|