|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Nemzetközi sajtószemle:
Magyarországi változások
"...Daily
Telegraphban Max Hastings a lap főszerkesztője jellemzi a
magyarországi változásokat a helyszínen szerzett benyomásai
alapján:... kiindulópontja az Új
Köztemető, annak is a 301-es számú, névtelen és elhanyagolt sírja,
mert ez a szellemi gyújtópontja annak a változásnak, ami
Magyarországon ma végbemegy.
Nem tudni, hányan nyugosszák örök álmukat abból a mintegy 2 ezer
emberből, akit az oroszok 1956 után agyonlőttek. Ezeknek a
parcellái mellett álldogálnak éjjel-nappal a polgári ruhás
titkosrendőrök. Új Köztemető, Katyn, Gulag - vajon most, a
glasznoszty korában hány középkorú, vagy öregebb oroszt kínoz és
tart ébren éjjelenként még mindig a lelkiismeret-furdalás?
Németh Miklós Max Hastings beszámolója szerint azt mondta: békés
átmenetet akarnak a demokratikus társadalomba, és a magyarországi
mozgalmat nem lehet feltartóztatni, még akkor sem, ha a
Szovjetunióban lelassulna a reformok tempója."
|
|
|
|
|
|
|
Városi múzeum nyílt Gödöllőn
|
1989. április 8., szombat - Múzeumi rangot kapott a Gödöllői Városi Helytörténeti Gyűjtemény - az avatási ünnepséget szombaton rendezték meg. Maga a múzeumépület is kuriózum, falait több mint 300 évvel ezelőtt Hamvay Ferenc földbirtokos emeltette, s a kúria később fogadóként, majd iskolaként működött. Az elmúlt években itt helyet kapott helytörténeti gyűjteményben igen gazdag anyag halmozódott fel, megközelítően 40 ezer, a környék múltjával kapcsolatos műkincs, műemlék, kortörténeti dokumentum kapcsolódik a város szellemi, kulturális életéhez. Az utóbbi időben - amióta köztudottá vált, hogy múzeummá nyilvánítják gyűjteményt - megmozdult a lakosság, újabb milliós értékű műkincseket adományoztak az anyag gazdagítására. Így került nemrég a gyűjteménybe a többi között Erzsébet királyné díszruhája és néhány használati tárgya, a királyné ugyanis a múlt században gyakran megfordult a gödöllői Grassalkovich kastélyban. A múzeum híre külföldre is eljutott, egy Gödöllőről elszármazott, Ausztráliában élő üzletember felajánlotta ritkaságszámba menő, 340 darabból álló új-zélandi néprajzi gyűjteményét a múzeum gazdagítására.
A Gödöllői Városi Múzeum avatásával egyidőben Séták a régi Gödöllőn címmel kiállítás is nyílt, amely a település századeleji hangulatát idézi fel. A régi fotókon a város egyes jellegzetes utcarészletei is láthatók, csakúgy, mint például a Blaha Lujzáról készült felvétel - ugyanis a híres művésznőnek Gödöllőn volt villája. Sík Sándort, a hazai cserkészmozgalom megalapítóját is viszontláthatják a fotókon az érdeklődők, hiszen 1933-ban Gödöllőn rendezték meg a cserkészek világtalálkozóját. Életnagyságú bábuk a nagyanyáink korában virágzó kézműves-mesterségeket elevenítik fel, régi mézeskalács-sütők, cipészek műhelymunkájába segítenek bepillantani. A kiállítás a Szabadság tér 5. szám alatt várja a látogatókat, s hétfő kivételével naponta 10 órától 18 óráig tart nyitva. (MTI)
1989. április 8., szombat 11:57
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Dr Borosss Imre FKgP rehabilitálásról egy oldal
SZER-hallgató telefonja:
"Jó napot kivánok. Meghallgattam a Haraszti Miklóssal készült interjút, ezek után határozottan állítom, hogy ha valaha valaki, bármilyen szinten is részt vett a magyar közéletben társadalmi csoportok, áramlatok, mozgalmak szervezésében, tehát belelátott ezek életébe, tapasztalata van ezen a terüteten, az 1989-ben Haraszti Miklóst tarthatja a demokratizáló Magyarország legkiforrottabb személyiségének, olyan embernek, aki nemcsak beszél, de mond is valamit. Köszönöm."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|