 |
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Nemzetközi sajtószemle:
Magyarországi változások
"...Daily
Telegraphban Max Hastings a lap főszerkesztője jellemzi a
magyarországi változásokat a helyszínen szerzett benyomásai
alapján:... kiindulópontja az Új
Köztemető, annak is a 301-es számú, névtelen és elhanyagolt sírja,
mert ez a szellemi gyújtópontja annak a változásnak, ami
Magyarországon ma végbemegy.
Nem tudni, hányan nyugosszák örök álmukat abból a mintegy 2 ezer
emberből, akit az oroszok 1956 után agyonlőttek. Ezeknek a
parcellái mellett álldogálnak éjjel-nappal a polgári ruhás
titkosrendőrök. Új Köztemető, Katyn, Gulag - vajon most, a
glasznoszty korában hány középkorú, vagy öregebb oroszt kínoz és
tart ébren éjjelenként még mindig a lelkiismeret-furdalás?
Németh Miklós Max Hastings beszámolója szerint azt mondta: békés
átmenetet akarnak a demokratikus társadalomba, és a magyarországi
mozgalmat nem lehet feltartóztatni, még akkor sem, ha a
Szovjetunióban lelassulna a reformok tempója."
|
|
|
|
|
|
 |
Az Országgyűlés terv- és költségvetési bizottságának ülése (4. rész)
|
Ugyanakkor kiszámíthatóvá teszi mindenki számára azokat a
szankciókat, amelyek jogellenes sztrájk esetén alkalmazhatók. Az
alapkérdések közé sorolta annak eldöntését, hogy a
sztrájkkezdeményezés a dolgozók joga legyen, vagy a
szakszervezeteken keresztül érvényesüljön, valamint azt, hogy
lehessen-e vagy sem szolidaritási sztrájk.
Bognár József üdvözölte a munkások elemi jogának
gyakorolhatóságát, még akkor is, ha egyes vonatkozásokban ez
feszültségeket okozhat. Kovács András a sztrájktörvénnyel
kapcsolatban azt hiányolta, hogy a többségi elvnek nincs
alternatívája. A vitában felszólalt még Szabó Kálmán, Mészáros
Győző, Séra János (Komárom megye) és Görbe Ferenc (Pest megye).
A bizottság a Munka Törvénykönyve módosításával egyetértett,
mindössze egy passzus elhagyását javasolta. Ez a fejezet azt
fogalmazza meg, hogy a vezetés minden szintjén a vezetők
tevékenységét, továbbá előzetesen a munkaviszonyukkal összefüggő
lényeges intézkedéseket - alkalmazás, felmentés, minősítés,
kitüntetés - a dolgozók közössége véleményezze. A sztrájkról szóló
törvényjavaslattal kapcsolatban a testület leszögezte: a dolgozókat
munkaviszonyuk keretében, jogos érdekeik védelmére megilleti a
sztrájk joga. A törvény biztosítsa a szakszervezetek által
kezdeményezett szolidaritási sztrájk jogát. A bizottság
állásfoglalása szerint sztrájk kezdeményezhető, ha a vitatott
kérdést érintő egyeztető eljárás hét napon belül nem vezetett
eredményre.
A bizottság végül a Budapest-Bécs világkiállítás
előkészületeiről tájékozódott. Több képviselő kételyeiről szólt a
világkiállítás hasznosságát illetően. Fontosnak tartották annak
tisztázását, hogy üzleti vagy politikai vállalkozásként tekinthető-e
a világkiállítás. Felvetették: ha ilyen mértékben növeljük
adósságállományunkat, miként tartható a kormány stabilizációs
programja. A vállalkozás kockázata felveti azt a gondolatot is, hogy
mai gazdasági helyzetünkben mennyire időszerű, egyáltalán
elviselhető-e ekkora teher vállalása. Szorgalmazták azt is, hogy már
az előkészítés szakaszában tisztázzák a személyi felelősség
kérdését. (MTI)
1989. február 20., hétfő 19:07
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Dr Borosss Imre FKgP rehabilitálásról egy oldal
SZER-hallgató telefonja:
"Jó napot kivánok. Meghallgattam a Haraszti Miklóssal készült interjút, ezek után határozottan állítom, hogy ha valaha valaki, bármilyen szinten is részt vett a magyar közéletben társadalmi csoportok, áramlatok, mozgalmak szervezésében, tehát belelátott ezek életébe, tapasztalata van ezen a terüteten, az 1989-ben Haraszti Miklóst tarthatja a demokratizáló Magyarország legkiforrottabb személyiségének, olyan embernek, aki nemcsak beszél, de mond is valamit. Köszönöm."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|