 |
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Nemzetközi sajtószemle:
Magyarországi változások
"...Daily
Telegraphban Max Hastings a lap főszerkesztője jellemzi a
magyarországi változásokat a helyszínen szerzett benyomásai
alapján:... kiindulópontja az Új
Köztemető, annak is a 301-es számú, névtelen és elhanyagolt sírja,
mert ez a szellemi gyújtópontja annak a változásnak, ami
Magyarországon ma végbemegy.
Nem tudni, hányan nyugosszák örök álmukat abból a mintegy 2 ezer
emberből, akit az oroszok 1956 után agyonlőttek. Ezeknek a
parcellái mellett álldogálnak éjjel-nappal a polgári ruhás
titkosrendőrök. Új Köztemető, Katyn, Gulag - vajon most, a
glasznoszty korában hány középkorú, vagy öregebb oroszt kínoz és
tart ébren éjjelenként még mindig a lelkiismeret-furdalás?
Németh Miklós Max Hastings beszámolója szerint azt mondta: békés
átmenetet akarnak a demokratikus társadalomba, és a magyarországi
mozgalmat nem lehet feltartóztatni, még akkor sem, ha a
Szovjetunióban lelassulna a reformok tempója."
|
|
|
|
|
|
 |
Vita az új alkotmány koncepciójáról a Jurta Színházban (1. rész)
|
1989. február 3., péntek - A Bajcsy-Zsilinszky Baráti Társaság szervezésében pénteken az új alkotmányról, a jogállamisághoz vezető útról rendeztek vitát a Magyar Szocialista Munkáspárt, Független Kisgazdapárt, a Magyarországi Szociáldemokrata Párt és a Szabad Demokraták Szövetsége képviselőinek részvételével.
Dr. Takács Imre egyetemi tanár, az ELTE Állam- és Jogtudományi
Kar alkotmányjogi professzora (MSZMP) többek között hangsúlyozta,
hogy két munkabizottságban vett részt az új alkotmány koncepciójának
kigoldozásakor, s ezt a jelenlegi szövegezést jó vitaanyagnak
tekinti, amelyről széles körű véleménycsere indulhat meg a
társadalomban. Sok vitakérdés merülhet fel ugyanakkor az egy- vagy
kétkamarás parlamentről, a közigazgatási bíráskodásról és más
témákról, amelyek a viták eredményeképpen finomodhatnak az új
alkotmányban. Általános az a vélemény - mondotta -, hogy népszavazás
zárja az új alkotmány megszületésének folyamatát, s ezért különösen
fontos, hogy már az előkészítésben megfogalmazódjanak a
legkülönbözőbb társadalmi vélemények.
dr. Boross Imre pártfőügyész (Független Kisgazdapárt) kiemelte,
hogy a koncepcióban szereplő ,,egyéni tulajdon,, kifejezés és annak
tartalma szerintük túl tág. Egykamarás parlamentet képzelnek el, és
kifejezetten csak politikai platformok jelenjenek meg a
Parlamentben. Hangsúlyozta azt is, hogy az államfő elsősorban
reprezentatív funkciót töltsön be.
Tölgyessy Péter (SZDSZ), az MTA Állam- és Jogtudományi
Intézetének tudományos munkatársa elmondotta, hogy már most a
társadalmi vitát kellene rendezni, nagy példányszámban közreadni az
alkotmánykoncepció szövegét, és utána megfogalmazni azt. Az
alkotmányban elsősorban azt kell biztosítani, hogy a társadalom meg
tudja magát szervezni, kimondani benne azt, hogy mindaz szabad, ami
nem akarja erőszakkal megváltoztatni a fennálló államrendet.
Révész T. Mihály (Magyarországi Szociáldemokrata Párt), az ELTE
Magyar Jogtörténeti Tanszékének vezetője elsősorban azt
hangsúlyozta, hogy a hazai hagyományokra nyitottabbnak kell lennie
az alkotmánynak. (folyt.köv.)
1989. február 3., péntek 19:48
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Dr Borosss Imre FKgP rehabilitálásról egy oldal
SZER-hallgató telefonja:
"Jó napot kivánok. Meghallgattam a Haraszti Miklóssal készült interjút, ezek után határozottan állítom, hogy ha valaha valaki, bármilyen szinten is részt vett a magyar közéletben társadalmi csoportok, áramlatok, mozgalmak szervezésében, tehát belelátott ezek életébe, tapasztalata van ezen a terüteten, az 1989-ben Haraszti Miklóst tarthatja a demokratizáló Magyarország legkiforrottabb személyiségének, olyan embernek, aki nemcsak beszél, de mond is valamit. Köszönöm."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|