 |
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Nemzetközi sajtószemle:
Magyarországi változások
"...Daily
Telegraphban Max Hastings a lap főszerkesztője jellemzi a
magyarországi változásokat a helyszínen szerzett benyomásai
alapján:... kiindulópontja az Új
Köztemető, annak is a 301-es számú, névtelen és elhanyagolt sírja,
mert ez a szellemi gyújtópontja annak a változásnak, ami
Magyarországon ma végbemegy.
Nem tudni, hányan nyugosszák örök álmukat abból a mintegy 2 ezer
emberből, akit az oroszok 1956 után agyonlőttek. Ezeknek a
parcellái mellett álldogálnak éjjel-nappal a polgári ruhás
titkosrendőrök. Új Köztemető, Katyn, Gulag - vajon most, a
glasznoszty korában hány középkorú, vagy öregebb oroszt kínoz és
tart ébren éjjelenként még mindig a lelkiismeret-furdalás?
Németh Miklós Max Hastings beszámolója szerint azt mondta: békés
átmenetet akarnak a demokratikus társadalomba, és a magyarországi
mozgalmat nem lehet feltartóztatni, még akkor sem, ha a
Szovjetunióban lelassulna a reformok tempója."
|
|
|
|
|
|
 |
A parlamenti alkotmányozó bizottság ülése (2. rész)
|
Kulcsár Kálmán igazságügyminiszter az új alaptörvény
előkészítésének menetéről és szabályozási koncepciójáról
tájékoztatta a testület tagjait. Elmondta: a koncepciót a következő
napokban-hetekben a társadalmi szervezetekkel és az alternatív
szervezetek képviselőivel is megvitatják. Az eddigi véleményeket,
javaslatokat hasznosítva az Igazságügyi Minisztériumban megalakított
alkotmányelőkészítő kodifikációs titkárság véglegesíti ezt a
szöveget, amelyet megvitat az MSZMP Politikai Bizottsága és Központi
Bizottsága, majd március 8-án az Országgyűlés. A parlamenti ülés
után azonnal megkezdik, és a tervek szerint június 30-ig kidolgozzák
az Alkotmány szövegét. Ez év második felében társadalmi vitára
bocsátják a közérthető magyarázó szöveggel együtt. Szükséges ugyanis
- hangsúlyozta a miniszter - hogy az ország népe megértse az új
jogintézmények célját, rendeltetését. A vitában elhangzó
véleményeket is figyelembevéve véglegesítik majd az Alkotmány
szövegét, s azt az illetékes politikai és kormányzati szervek
döntésétől függően, már ez év decemberében az Országgyűlés elé
terjeszthetik. Ha az Országgyűlés elfogadja az új Alkotmányt,
sorsáról minden bizonnyal népszavazás dönt.
A vitákban elhangzó véleményeket ismertetve a többi között
elmondta: egyértelműen igénylik, hogy egyszemélyi államfő erős
köztársasági elnök, erős Parlament, és erős kormány legyen. A
bíróságok szabályozásával kapcsolatban javasolták: meg kell
teremteni a fellebbezés második szintjét. Ha ez megvalósul,
fokozatosan átalakítják a bíróság rendszerét - mondotta a miniszter.
Szólt arról is, hogy a közvélemény várakozása indokolja az
állampolgári jogok szóvivője intézményének létesítését. Ez a magyar
jogrendszertől idegen, az állampolgári panaszok nagy száma azonban
indokolja a létrehozását. A koncepció szerint az új alkotmány
rendelkezik a legfőbb állami számvevő székről is. Ennek
létjogosultságát senki nem vitatja, mert a pénzügyi ellenőrzés
lehetőségét nyújtja a Parlament számára. Általánosan elfogadott
vélemény: az ország szimbólumait is meg kell jeleníteni az
alkotmányban. Erről a koncepcióban alternatív javaslatot
terjesztenek elő. (folyt.köv.)
1989. január 27., péntek 19:30
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Dr Borosss Imre FKgP rehabilitálásról egy oldal
SZER-hallgató telefonja:
"Jó napot kivánok. Meghallgattam a Haraszti Miklóssal készült interjút, ezek után határozottan állítom, hogy ha valaha valaki, bármilyen szinten is részt vett a magyar közéletben társadalmi csoportok, áramlatok, mozgalmak szervezésében, tehát belelátott ezek életébe, tapasztalata van ezen a terüteten, az 1989-ben Haraszti Miklóst tarthatja a demokratizáló Magyarország legkiforrottabb személyiségének, olyan embernek, aki nemcsak beszél, de mond is valamit. Köszönöm."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|