|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Nemzetközi sajtószemle:
Magyarországi változások
"...Daily
Telegraphban Max Hastings a lap főszerkesztője jellemzi a
magyarországi változásokat a helyszínen szerzett benyomásai
alapján:... kiindulópontja az Új
Köztemető, annak is a 301-es számú, névtelen és elhanyagolt sírja,
mert ez a szellemi gyújtópontja annak a változásnak, ami
Magyarországon ma végbemegy.
Nem tudni, hányan nyugosszák örök álmukat abból a mintegy 2 ezer
emberből, akit az oroszok 1956 után agyonlőttek. Ezeknek a
parcellái mellett álldogálnak éjjel-nappal a polgári ruhás
titkosrendőrök. Új Köztemető, Katyn, Gulag - vajon most, a
glasznoszty korában hány középkorú, vagy öregebb oroszt kínoz és
tart ébren éjjelenként még mindig a lelkiismeret-furdalás?
Németh Miklós Max Hastings beszámolója szerint azt mondta: békés
átmenetet akarnak a demokratikus társadalomba, és a magyarországi
mozgalmat nem lehet feltartóztatni, még akkor sem, ha a
Szovjetunióban lelassulna a reformok tempója."
|
|
|
|
|
|
|
A parlamenti alkotmányozó bizottság ülése (1. rész)
|
1989. január 27., péntek - A Magyar Köztársaság elnevezés fejezné ki a legjobban azt, hogy hazánk államformája köztársaság. Nem szükséges a demokratikus, vagy szocialista jelző - hangoztatták a képviselők a parlamenti alkotmányozó bizottság pénteken az Országházban tartott ülésén. Véleményükhöz a jogászok hozzáfűzték: maga az alkotmány ad választ arra, hogy ebben az országban a hatalom demokratikus, a berendezkedés szocialista. A vitában felszólalók közül többen úgy vélték, hogy az új alkotmány fejezze ki a magyar állam kontinuitását. Ezer évvel ezelőtt jöttünk ebbe a hazába, nemzetünk büszkesége, hogy fenn tudtuk tartani ezt az országot - hangsúlyozták. Javasolták: az új alkotmány első fejezetében rögzítsék az emberi jogokat, de tüntessék fel az emberi kötelességeket is. Ezek elválaszthatatlanok. Részletezzék az egyes ember kötelezettségeit embertársaik, a család a társadalom iránt.
Egyetértettek a képviselők abban, hogy az Országgyűlés válassza meg a miniszterelnököt, aki mutassa be kormányát a Parlamentnek. Azonos volt véleményük abban is, hogy fontos az önkormányzat helyreállítása, ez jobban szolgálja a városok, községek önállósodását. Sajnálatukat fejezték ki, hogy a természeti környezet védelme csupán egy mellékmondatban szerepelt a gazdasági rendről szóló fejezetben, jóllehet ez az emberiség legnyomasztóbb problémája. Helyeselték, hogy az alkotmány előírásai szerint a köztársasági elnök ne csupán ceremónia-mester legyen, hanem érdemi jogosítvánnyal rendelkezzék. Felhívták viszont a figyelmet, hogy a köztársasági elnöknek ne legyen joga az Országgyűlés feloszlatására, mert az erős elnöki rendszer személyi kultusz irányába vezethet. Eltértek a vélemények arról is, hogy egy- vagy kétkamarás legyen a Parlament. Ha az egykamarás rendszer mellett döntenek, gondoskodni kell arról, hogy a képviselők igénybe vehessék szakértők véleményét. Kétkamarás rendszer esetén a második kamara tagjai között legyenek ott a szakemberek, valamint az országos szervezetek, egyházak, etnikai csoportok képviselői. A nemzet szimbólumairól szólva egyes képviselők úgy vélték, a koronás címer fejezné ki a legjobban államiságunkat, mások viszont a Kossuth-címer elfogadását javasolták. Ez - hangoztatták - újkori történelmünk ismert szimbóluma, s olyan jelkép volt, amelyet az idők során alig használhattak. (folyt.köv.)
1989. január 27., péntek 19:26
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Dr Borosss Imre FKgP rehabilitálásról egy oldal
SZER-hallgató telefonja:
"Jó napot kivánok. Meghallgattam a Haraszti Miklóssal készült interjút, ezek után határozottan állítom, hogy ha valaha valaki, bármilyen szinten is részt vett a magyar közéletben társadalmi csoportok, áramlatok, mozgalmak szervezésében, tehát belelátott ezek életébe, tapasztalata van ezen a terüteten, az 1989-ben Haraszti Miklóst tarthatja a demokratizáló Magyarország legkiforrottabb személyiségének, olyan embernek, aki nemcsak beszél, de mond is valamit. Köszönöm."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|