 |
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Nemzetközi sajtószemle:
Magyarországi változások
"...Daily
Telegraphban Max Hastings a lap főszerkesztője jellemzi a
magyarországi változásokat a helyszínen szerzett benyomásai
alapján:... kiindulópontja az Új
Köztemető, annak is a 301-es számú, névtelen és elhanyagolt sírja,
mert ez a szellemi gyújtópontja annak a változásnak, ami
Magyarországon ma végbemegy.
Nem tudni, hányan nyugosszák örök álmukat abból a mintegy 2 ezer
emberből, akit az oroszok 1956 után agyonlőttek. Ezeknek a
parcellái mellett álldogálnak éjjel-nappal a polgári ruhás
titkosrendőrök. Új Köztemető, Katyn, Gulag - vajon most, a
glasznoszty korában hány középkorú, vagy öregebb oroszt kínoz és
tart ébren éjjelenként még mindig a lelkiismeret-furdalás?
Németh Miklós Max Hastings beszámolója szerint azt mondta: békés
átmenetet akarnak a demokratikus társadalomba, és a magyarországi
mozgalmat nem lehet feltartóztatni, még akkor sem, ha a
Szovjetunióban lelassulna a reformok tempója."
|
|
|
|
|
|
 |
Magyar Jogász Szövetség - Alkotmánykoncepció (2. rész)
|
Minden fórumon megegyeztek abban, hogy a készülő alaptörvénynek
a jelenleginél terjedelmesebbnek kell lennie, anélkül, hogy vállalná
a részletkérdések szabályozását. Ezekről az úgynevezett
alkotmányjogi törvények rendelkeznek, amelyek annyiban különböznek
majd a törvényektől, hogy elfogadásukhoz nagyobb szavazatarány
szükséges.
Az eddigi vitákban elhangzottak szerint az alkotmány ne csak
jogokat deklaráljon, hanem a garanciákat is határozzon meg; bizonyos
jogokat bíróság, adott esetben az alkotmánybíróság előtt lehessen
érvényesíteni. Szakítani kell azzal az eddigi szabályozással,
miszerint az Országgyűlés gyakorolja a népszuverenitásból eredő
összes jogot. A jövőben a Parlament hatalma nem lehet
korlátozhatatlan. Mint a legfelsőbb népképviseleti testület,
törvényeket alkosson, határozza meg a kormányzati tevékenység fő
irányait, ellenőrizze a kormányzati szervek működését, ám nem veheti
el a Minisztertanácstól az államélet operatív irányítását. Az
országgyűlési képviselők választásánál a jövőben olyan megoldást
kell keresni, hogy a területi elv mellett egyéb érdekekek is
kifejezésre juthassanak.
A miniszterhelyettes elmondta: az eddigi viták során mindegyik
testület támogatta az érdemi jogosítványokkal rendelkező
köztársasági elnöki funkció bevezetését. Elfogadták azt az
elképzelést is, hogy a parlament csak a miniszterelnököt válassza
meg, s a kormány elnöke saját maga döntsön munkatársai személyéről.
Amellett foglaltak állást, hogy az emberi és állampolgári jogokat,
illetve kötelességeket az alkotmány második fejezetében kell
megfogalmazni.
Az ügyészi szervezet jövőjéről szólva Kilényi Géza három
változatot ismertetett. Az első szerint az ügyészségek helyzete és
feladatköre nem változna. A másik variáció értelmében a legfőbb
ügyész alkotmányjogi helyzete megegyezne a jelenlegivel, ám a
szervezet tevékenységi köre szűkülne; a harmadik változat szerint
pedig az Igazságügyi Minisztérium szervezetébe integrálódna.
Az elnökségi ülésen éppen az utóbbi témáról bontakozott ki a
legnagyobb vita. A résztvevők többsége úgy vélte, hogy az
ügyészségek az elmúlt évtizedekben betöltötték feladatukat, s
lényeges átalakításuk szükségtelen. Ellentétes nézetek hangzottak el
az ombudsman, az állampolgári ügyek szószólója intézményének
létesítéséről, és a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság jövőbeni
feladatairól is.
(folyt.köv.)
1989. január 24., kedd 17:30
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Dr Borosss Imre FKgP rehabilitálásról egy oldal
SZER-hallgató telefonja:
"Jó napot kivánok. Meghallgattam a Haraszti Miklóssal készült interjút, ezek után határozottan állítom, hogy ha valaha valaki, bármilyen szinten is részt vett a magyar közéletben társadalmi csoportok, áramlatok, mozgalmak szervezésében, tehát belelátott ezek életébe, tapasztalata van ezen a terüteten, az 1989-ben Haraszti Miklóst tarthatja a demokratizáló Magyarország legkiforrottabb személyiségének, olyan embernek, aki nemcsak beszél, de mond is valamit. Köszönöm."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|