 |
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Nemzetközi sajtószemle:
Magyarországi változások
"...Daily
Telegraphban Max Hastings a lap főszerkesztője jellemzi a
magyarországi változásokat a helyszínen szerzett benyomásai
alapján:... kiindulópontja az Új
Köztemető, annak is a 301-es számú, névtelen és elhanyagolt sírja,
mert ez a szellemi gyújtópontja annak a változásnak, ami
Magyarországon ma végbemegy.
Nem tudni, hányan nyugosszák örök álmukat abból a mintegy 2 ezer
emberből, akit az oroszok 1956 után agyonlőttek. Ezeknek a
parcellái mellett álldogálnak éjjel-nappal a polgári ruhás
titkosrendőrök. Új Köztemető, Katyn, Gulag - vajon most, a
glasznoszty korában hány középkorú, vagy öregebb oroszt kínoz és
tart ébren éjjelenként még mindig a lelkiismeret-furdalás?
Németh Miklós Max Hastings beszámolója szerint azt mondta: békés
átmenetet akarnak a demokratikus társadalomba, és a magyarországi
mozgalmat nem lehet feltartóztatni, még akkor sem, ha a
Szovjetunióban lelassulna a reformok tempója."
|
|
|
|
|
|
 |
Száz éve született Rusznyák István - emlékülés az Akadémián
|
1989. január 23., hétfő akadémikus, egyetemi tanár születésének 100. évfordulója tiszteletére emlékülést rendeztek hétfőn a Magyar Tudományos Akadémián. Az emlékülést Berend T. Iván az Akadémia elnöke nyitottameg.
Elmondta: Rusznyák István élete összefonódott a magyar
orvostudomány és az Akadémia történetével, fejlődésével. A
nemzetközi hírű tudóst 1949-ben választották meg az MTA elnökének, s
munkásságával nagymértékban hozzájárult az Akadémia
intézményhálózatának megszervezéséhez.
A megnyitó után Tigyi József, az MTA alelnöke Rusznyák István és
az Akadémia kapcsolatáról, Hollán Zsuzsa akadémikus az iskolaalapító
professzorról, Stark Ervin akadémikus pedig a tudósnak Kisérleti
Orvostudományi Kutató Intézetben kifejtett tevékenységéről tartott
előadást.
Rusznyák István előbb a szegedi, majd 1945 után a budapesti
Belgyógyászati Klinika vezetője volt. 1954-től az MTA Kisérleti
Orvostudományi Kutató Intézetének igazgatói posztját töltötte be. Az
Akadémiának 1949-től választották meg az az Akadémia elnökének, s
ezt a 1971-ig volt elnöke.
Rusznyák István tudományszervezői munkássága mellett a
nemzetközi tudományos életben is nagy jelentőségű kutatásokat
folytatott. Kutatásai során új megvilágításba helyezte a
nyirokkeringés élettani és kórtani jelentőségét.
Vesepathológiai és vérfehérje-kutatásai világszerte elismert
tudóssá tették. Egyik felfedezője volt a flavonvegyületek, a
genetikában fontos szerepet játszó anyagok szerepének.
Az előadásokat követően az ülés résztvevői megkoszorúzták a
Rusznyák István utcában valamint a Kisérleti Orvostudományi Kutató
Intézetben elhelyezett emléktáblákat. (MTI)
1989. január 23., hétfő 15:51
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Dr Borosss Imre FKgP rehabilitálásról egy oldal
SZER-hallgató telefonja:
"Jó napot kivánok. Meghallgattam a Haraszti Miklóssal készült interjút, ezek után határozottan állítom, hogy ha valaha valaki, bármilyen szinten is részt vett a magyar közéletben társadalmi csoportok, áramlatok, mozgalmak szervezésében, tehát belelátott ezek életébe, tapasztalata van ezen a terüteten, az 1989-ben Haraszti Miklóst tarthatja a demokratizáló Magyarország legkiforrottabb személyiségének, olyan embernek, aki nemcsak beszél, de mond is valamit. Köszönöm."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|