 |
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Nemzetközi sajtószemle:
Magyarországi változások
"...Daily
Telegraphban Max Hastings a lap főszerkesztője jellemzi a
magyarországi változásokat a helyszínen szerzett benyomásai
alapján:... kiindulópontja az Új
Köztemető, annak is a 301-es számú, névtelen és elhanyagolt sírja,
mert ez a szellemi gyújtópontja annak a változásnak, ami
Magyarországon ma végbemegy.
Nem tudni, hányan nyugosszák örök álmukat abból a mintegy 2 ezer
emberből, akit az oroszok 1956 után agyonlőttek. Ezeknek a
parcellái mellett álldogálnak éjjel-nappal a polgári ruhás
titkosrendőrök. Új Köztemető, Katyn, Gulag - vajon most, a
glasznoszty korában hány középkorú, vagy öregebb oroszt kínoz és
tart ébren éjjelenként még mindig a lelkiismeret-furdalás?
Németh Miklós Max Hastings beszámolója szerint azt mondta: békés
átmenetet akarnak a demokratikus társadalomba, és a magyarországi
mozgalmat nem lehet feltartóztatni, még akkor sem, ha a
Szovjetunióban lelassulna a reformok tempója."
|
|
|
|
|
|
 |
Országgyűlés (7. rész)
|
Ezt követően a gyülekezési törvénytervezetről döntött a
parlament. Dr. Kulcsár Kálmán elmondotta, hogy ehhez a
törvénytervezethez kevesebb észrevétel érkezett. Ezeket megtárgyalta
a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság is, s a miniszter
válaszában egyben a bizottság álláspontját is képviselte.
Válaszolt a miniszter a Balla Éva és képviselőtársai által
benyújtott három javaslatra. Az egyik az volt, hogy a
törvénytervezet második paragrafus harmadik bekezdése ne arra
utaljon, hogy a gyülekezési jog korlátját az jelzi, ha valaki mások
jogait és szabadságát sérti. Ehelyett a szabadság és más alapvető
jogok védelmére vonatkozó büntető jogszabályok jelentsenek csak
korlátot. Az álláspontot két okból nem javasolta elfogadni a
miniszter. Van ugyanis olyan jog, amely nem büntető jogszabályban
van biztosítva, mint például a pihenéshez való jog, de ide tartozik
a szabálysértés jogintézménye is. Megemlítette, hogy nem aránytalan
a jogsérelem, ha valaki egy vagy két alkalommal tüntetést szervez
mások pihenését vagy közlekedését időszakosan akadályozva, de ha
például folyamatosan és állandóan szerveznek ilyet ugyanazon a
helyen este 10 órától kezdődően, akkor nyilvánvalóan fennáll az
aránytalanság.
A tüntetésekről szólva felhívta a figyelmet a bizalom, a
megegyezés fontosságára. Megerősítette:az intézkedő hatóságok
társadalmi kontroll alatt állnak. A rendőrség döntései ellen is
bírósághoz lehet fordulni, szóba lehet azokat hozni a parlamentben,
kérdőre lehet vonni a belügyminisztert, interpellálni lehet hozzá.
Mind a rendőrség képviselői, mind a tüntetésszervezők felelős
emberek, és ez elegendő feltétel ahhoz, hogy ne kelljen külön
szabályozni azt sem: a rendőrség, ha megtilt egy tüntetést,
demonstrációt, akkor adnia kelljen ugyanabban az időpontban más
helyet, vagy ugyanazon a helyen más időpontot. Kiemelte, hogy sok
nyugat-európai ország hasonló törvényénél liberálisabb az a
megfogalmazás, ami a jelenlegi javaslatban szerepel: a
középületekben tartott rendezvények nem tartoznak bejelentési
kötelezettség alá.
Azt javasolta, hogy válaszait követően az Országgyűlés a kormány
eredeti előterjesztését fogadja el. (folyt.köv.)
1989. január 11., szerda 12:06
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Dr Borosss Imre FKgP rehabilitálásról egy oldal
SZER-hallgató telefonja:
"Jó napot kivánok. Meghallgattam a Haraszti Miklóssal készült interjút, ezek után határozottan állítom, hogy ha valaha valaki, bármilyen szinten is részt vett a magyar közéletben társadalmi csoportok, áramlatok, mozgalmak szervezésében, tehát belelátott ezek életébe, tapasztalata van ezen a terüteten, az 1989-ben Haraszti Miklóst tarthatja a demokratizáló Magyarország legkiforrottabb személyiségének, olyan embernek, aki nemcsak beszél, de mond is valamit. Köszönöm."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|