 |
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Nemzetközi sajtószemle:
Magyarországi változások
"...Daily
Telegraphban Max Hastings a lap főszerkesztője jellemzi a
magyarországi változásokat a helyszínen szerzett benyomásai
alapján:... kiindulópontja az Új
Köztemető, annak is a 301-es számú, névtelen és elhanyagolt sírja,
mert ez a szellemi gyújtópontja annak a változásnak, ami
Magyarországon ma végbemegy.
Nem tudni, hányan nyugosszák örök álmukat abból a mintegy 2 ezer
emberből, akit az oroszok 1956 után agyonlőttek. Ezeknek a
parcellái mellett álldogálnak éjjel-nappal a polgári ruhás
titkosrendőrök. Új Köztemető, Katyn, Gulag - vajon most, a
glasznoszty korában hány középkorú, vagy öregebb oroszt kínoz és
tart ébren éjjelenként még mindig a lelkiismeret-furdalás?
Németh Miklós Max Hastings beszámolója szerint azt mondta: békés
átmenetet akarnak a demokratikus társadalomba, és a magyarországi
mozgalmat nem lehet feltartóztatni, még akkor sem, ha a
Szovjetunióban lelassulna a reformok tempója."
|
|
|
|
|
|
 |
Országgyűlés (34. rész)
|
Az Országgyűlés keddi munkanapjának eseményei dióhéjban:
Az Országgyűlés kedden folytatta az 1988. december 20-án
megkezdett ülésszak munkáját. Az Országgyűlés keddi munkanapját
megnyitó Stadinger István Ház-elnök megválasztása alkalmából
üdvözölte a közlekedési, hírközlési és építésügyi tárca vezetőjét,
Derzsi András minisztert. Ezután tudomásul vették, illetve
igagzolták - a Nagy László képviselő elhalálozása miatt megüresedett
helyre - Tóth István képviselői megbizatását.
Ezután Pesta László ismertette a december 22-én berekesztett
ülésszak óta érkezett új interpellációkat és kérdéseket.
Ezt követően Kulcsár Kálmán igazságügyminiszter tartotta meg az
Alkotmány módosításáról, a gyülekezési, illetve az egyesülési jogról
szóló törvényjavaslatokkal kapcsolatos expozéját.
Az Alkotmánymódosítással összefüggő vitában felszólalt:
Bölcsey György (Budapest, 63. vk.), a jogi, igazgatási és
igazságügyi bizottság titkára, a téma bizottsági előadója és
Südi Bertalan (Bács-Kiskun m., 12. vk.).
Ezután Kulcsár Kálmán válaszolt a képviselők észrevételeire.
Határozathozatal következett: az Országgyűlés elnöke először a
Legfelsőbb Bíróság elnökének interpellálhatóságára vonatkozó
miniszteri indítványt terjesztette szavazásra. A javaslat nem kapta
meg a szükséges minősített többséget, vagyis a képviselők
fenntartották azt az alkotmányos helyzetet, hogy a Legfelsőbb
Bíróság elnökéhez továbbra is lehet interpellációt intézni. Az
Alkotmánymódosítási javaslatot az Országgyűlés 345 szavazattal
elfogadta.
Az egyesülési és a gyülekezési jogról szóló törvényjavaslat
együttes vitájában felszólalt:
Huszár István (országos lista);
Puja Frigyes (Békés m., 8. vk.);
Tóth Antal (Bács-Kiskun m., 16. vk.);
Kardosné Török Ibolya (Csongrád m., 14. vk.);
Balla Éva (Budapest, 46. vk.);
Berecz János (Szabolcs-Szatmár m., 6. vk.);
dr. Király Ferenc (Szolnok m., 5. vk.);
Géczi István (Budapest, 49. vk.);
Szentágothai János (országos lista);
Alberth Béláné (Hajdú-Bihar m., 8. vk.);
Dr. Séra János (Komárom m., 10. vk.);
László Béla (Szabolcs-Szatmár m., 14. vk.);
(folyt.köv.)
1989. január 10., kedd 18:39
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Dr Borosss Imre FKgP rehabilitálásról egy oldal
SZER-hallgató telefonja:
"Jó napot kivánok. Meghallgattam a Haraszti Miklóssal készült interjút, ezek után határozottan állítom, hogy ha valaha valaki, bármilyen szinten is részt vett a magyar közéletben társadalmi csoportok, áramlatok, mozgalmak szervezésében, tehát belelátott ezek életébe, tapasztalata van ezen a terüteten, az 1989-ben Haraszti Miklóst tarthatja a demokratizáló Magyarország legkiforrottabb személyiségének, olyan embernek, aki nemcsak beszél, de mond is valamit. Köszönöm."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|