 |
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Nemzetközi sajtószemle:
Magyarországi változások
"...Daily
Telegraphban Max Hastings a lap főszerkesztője jellemzi a
magyarországi változásokat a helyszínen szerzett benyomásai
alapján:... kiindulópontja az Új
Köztemető, annak is a 301-es számú, névtelen és elhanyagolt sírja,
mert ez a szellemi gyújtópontja annak a változásnak, ami
Magyarországon ma végbemegy.
Nem tudni, hányan nyugosszák örök álmukat abból a mintegy 2 ezer
emberből, akit az oroszok 1956 után agyonlőttek. Ezeknek a
parcellái mellett álldogálnak éjjel-nappal a polgári ruhás
titkosrendőrök. Új Köztemető, Katyn, Gulag - vajon most, a
glasznoszty korában hány középkorú, vagy öregebb oroszt kínoz és
tart ébren éjjelenként még mindig a lelkiismeret-furdalás?
Németh Miklós Max Hastings beszámolója szerint azt mondta: békés
átmenetet akarnak a demokratikus társadalomba, és a magyarországi
mozgalmat nem lehet feltartóztatni, még akkor sem, ha a
Szovjetunióban lelassulna a reformok tempója."
|
|
|
|
|
|
 |
Országgyűlés (15. rész)
|
Kardosné Török Ibolya (Csongrád m., 14. vk.), a
---------------------
hódmezővásárhelyi Hódiköt diszpécsere egyetértett azzal:
következetesen érvényt kell szerezni annak az elvnek, hogy minden
megengedett, amit nem tilt a törvény. Elmondotta, hogy a gyülekezési
törvény 1949 óta várat magára, a társadalmi vitákban sokan mégis
elsietettnek mondták törvényerőre emelését, s azt indítványozták,
hogy várni kellene vele az új Alkotmány megalkotásáig. Rámutatott,
hogy ez a vélemény vitatható, mert mind az egyesülési, mind a
gyülekezési szabadság alapvető emberi jog, amit az új Alkotmány sem
korlátozhat vagy szűkíthet.
A továbbiakban hangsúlyozta, hogy a törvénytervezet a vitákat
követően előnyére változott. A javaslat most nagyobb bizalommal van
az állampolgárok iránt, s mindkét tervezet európai
összehasonlításban is megállja a helyét. Néhány esetben viszont még
felbukkan fölösleges magyarázkodás, részletezés. A politikai pártok
alapításával kapcsolatban a képviselőnő helyesebb megoldásnak vélte,
ha rájuk is az egyesülési törvény rendelkezései lettek volna
irányadóak. Szükségesnek tartotta viszont a tervezetben szereplő, a
politikai pártok megalakulására, nyilvántartásba vételére,
gazdálkodására, valamint megszűnésére vonatkozó külön
törvénytervezet mielőbbi elkészítését, társadalmi vitára bocsátását
s törvényerőre emelését. Kiemelte azt is, nehezen betartható
megkötés az, hogy a gyülekezési jog gyakorlása nem járhat mások
jogainak és szabadságának sérelmével, hiszen a közterületen tartott
gyűlések, rendezvények természetüknél fogva mások mozgási
szabadságát korlátozzák. (folyt.köv.)
1989. január 10., kedd 15:43
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Dr Borosss Imre FKgP rehabilitálásról egy oldal
SZER-hallgató telefonja:
"Jó napot kivánok. Meghallgattam a Haraszti Miklóssal készült interjút, ezek után határozottan állítom, hogy ha valaha valaki, bármilyen szinten is részt vett a magyar közéletben társadalmi csoportok, áramlatok, mozgalmak szervezésében, tehát belelátott ezek életébe, tapasztalata van ezen a terüteten, az 1989-ben Haraszti Miklóst tarthatja a demokratizáló Magyarország legkiforrottabb személyiségének, olyan embernek, aki nemcsak beszél, de mond is valamit. Köszönöm."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|