Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1989 › március 13.
1989  1990
1989. január
HKSzeCsPSzoV
2627282930311
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
303112345
1989. február
HKSzeCsPSzoV
303112345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272812345
6789101112
1989. március
HKSzeCsPSzoV
272812345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272829303112
3456789
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
SZER, Nemzetközi sajtószemle:

Magyarországi változások

"...Daily Telegraphban Max Hastings a lap főszerkesztője jellemzi a magyarországi változásokat a helyszínen szerzett benyomásai alapján:... kiindulópontja az Új Köztemető, annak is a 301-es számú, névtelen és elhanyagolt sírja, mert ez a szellemi gyújtópontja annak a változásnak, ami Magyarországon ma végbemegy. Nem tudni, hányan nyugosszák örök álmukat abból a mintegy 2 ezer emberből, akit az oroszok 1956 után agyonlőttek. Ezeknek a parcellái mellett álldogálnak éjjel-nappal a polgári ruhás titkosrendőrök. Új Köztemető, Katyn, Gulag - vajon most, a glasznoszty korában hány középkorú, vagy öregebb oroszt kínoz és tart ébren éjjelenként még mindig a lelkiismeret-furdalás? Németh Miklós Max Hastings beszámolója szerint azt mondta: békés átmenetet akarnak a demokratikus társadalomba, és a magyarországi mozgalmat nem lehet feltartóztatni, még akkor sem, ha a Szovjetunióban lelassulna a reformok tempója."

Országgyűlés (10. rész)

A határozathozatal után ügyrendi kérdésként elfogadták a
képviselők, hogy az egyesülési és a gyülekezési jogról szóló
törvényjavaslatot együttesen tárgyalják, de külön-külön hoznak
határozatot a törvénytervezetekről.


    Elsőként Huszár István (országos lista), a Hazafias Népfront
     -------------
Országos Tanácsának főtitkára kért szót. Elmondotta, hogy a két
törvénytervezetnek a HNF által szervezett társadalmi vitáján
körülbelül ötvenezren vettek részt, nyilvánítottak véleményt. Az
állampolgárok több mint 1200 gyűlésen fejtették ki álláspontjukat.
Állást foglaltak a gyülekezési és egyesülési jog alapvető
kérdéseiben a társadalmi szervezetek, egyesületek, az egyházak, a
nemzetiségi szövetségek. Az újonnan létrejött társadalmi
szerveződések többsége is elküldte észrevételeit. Huszár István a
következőkben a vita tapasztalatait összegezte. Mint mondotta, a
törvényalkotás joga és kötelezettsége a Parlamenté, de megnyugató,
ha a javaslatok mögött megtalálható a társadalom széles rétegének
egyetértő véleménye. A benyújtott törvényjavaslatot érdemes
összevetni azzal a törvénytervezettel, amelyet előzetesen vitára
bocsátottak. A változatok között - a most tárgyalt javaslatok
előnyére - alapvető pontokon jelentősek az eltérések. Ezek a
változások messzemenően hasznosították a társadalmi vita
tanulságait.

    A törvénytervezetek társadalmi vitái során szóba kerültek a
társadalmi, a politikai élet legidőszerűbb kérdései. Ez jele annak,
hogy a társadalom politizálódik, nő az érdeklődés a köz, a nemzet
ügyei iránt. Lemérhető az is, hogy a magyar társadalom tovább
differenciálódik, s az eltérések a nézetekben, a véleményekben a
korábbinál világosabban kifejezésre jutnak. A vitákban, a politikai
folyamatokban olykor a radikalizálás jelei is felismerhetők.
Összességében elmondható: ma már nem csupán tétje, értelme is van a
szavaknak, ezt a benyújtott törvénytervezet igazolja.

    A gyülekezési és egyesülési jogról szóló törvényjavaslatok
illeszkednek a politikai rendszer reformjának folyamatába. A két
törvénytervezet elfogadása azonban csupán az első lépésnek
számíthat, amely már jelezheti a követendő, helyes irányt.
Ugyanakkor tény, hogy ez önmagában nem nyújt garanciát a biztos - és
szükséges ütemű - haladáshoz. (folyt. köv.)


1989. január 10., kedd 13:55


Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
III/III jelentés Dr Borosss Imre FKgP rehabilitálásról egy oldal


SZER-hallgató telefonja:

"Jó napot kivánok. Meghallgattam a Haraszti Miklóssal készült interjút, ezek után határozottan állítom, hogy ha valaha valaki, bármilyen szinten is részt vett a magyar közéletben társadalmi csoportok, áramlatok, mozgalmak szervezésében, tehát belelátott ezek életébe, tapasztalata van ezen a terüteten, az 1989-ben Haraszti Miklóst tarthatja a demokratizáló Magyarország legkiforrottabb személyiségének, olyan embernek, aki nemcsak beszél, de mond is valamit. Köszönöm."
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB11BUD