 |
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Nemzetközi sajtószemle:
Magyarországi változások
"...Daily
Telegraphban Max Hastings a lap főszerkesztője jellemzi a
magyarországi változásokat a helyszínen szerzett benyomásai
alapján:... kiindulópontja az Új
Köztemető, annak is a 301-es számú, névtelen és elhanyagolt sírja,
mert ez a szellemi gyújtópontja annak a változásnak, ami
Magyarországon ma végbemegy.
Nem tudni, hányan nyugosszák örök álmukat abból a mintegy 2 ezer
emberből, akit az oroszok 1956 után agyonlőttek. Ezeknek a
parcellái mellett álldogálnak éjjel-nappal a polgári ruhás
titkosrendőrök. Új Köztemető, Katyn, Gulag - vajon most, a
glasznoszty korában hány középkorú, vagy öregebb oroszt kínoz és
tart ébren éjjelenként még mindig a lelkiismeret-furdalás?
Németh Miklós Max Hastings beszámolója szerint azt mondta: békés
átmenetet akarnak a demokratikus társadalomba, és a magyarországi
mozgalmat nem lehet feltartóztatni, még akkor sem, ha a
Szovjetunióban lelassulna a reformok tempója."
|
|
|
|
|
|
 |
Országgyűlés (6. rész)
|
Bölcsey György (Budapest 63. vk.), a jogi, igazgatási és
--------------
igazságügyi bizottság titkára fűzött szóbeli kiegészítést Kulcsár
Kálmán expozéjához. A bizottság az Országgyűlés napirendjén szereplő
törvénytervezetekről részletekbe menő viták után alakította ki
álláspontját, s egységes véleményként fogalmazódott meg, hogy e
jogszabálygyűjtemények a jogállamiság felé vezető út fontos
állomásait jelzik.
A vitákban ismételten kiemelték az új Alkotmány mielőbbi
kimunkálásának szükségességét. Többen kérték, hogy az új alaptörvény
elkészülésével egy időben szülessék meg az alkotmánybíróságról szóló
törvény is. Számos képviselő foglalkozott a bírói függetlenség
elvének kérdésével, támogatva azt az indítványt, hogy a Legfelsőbb
Bíróság elnökéhez a jövőben ne lehessen interpellációt benyújtani. A
konkrét ügyekben a törvénynek alárendelt bíróságok hivatottak
dönteni, azokkal nem az Országgyűlésnek kell foglalkoznia - szögezte
le Bölcsey György. Sebők János (Veszprém m., 12. vk.) képviselő
írásban tett javaslatot a bizottságnak a miniszterek és
államtitkárok felelősségének az Alkotmányban is rögzített
meghatározására. A javaslatot azonban a bizottság egyelőre nem
támogatja, e kérdésekre az új Alkotmány kidolgozásakor térnek
vissza. Egyelőre ,,elnapolták,, Tallóssy Frigyes (Budapest, 24. vk.)
indítványát a bizalmatlansági, illetve bizalmi kérdések
szabályozásáról. Ennek az intézménynek a bevezetéséhez számos
jogszabály módosítása szükséges; a testület állásfoglalása alapján a
kormánynak 1989. március 31-éig kell kidolgoznia az ezzel
kapcsolatos tennivalókat; a tervezetet az Országgyűlés elé
terjesztik. Az Alkotmány-módosítás tervezetét a jogi bizottság - a
módosító indítványokkal - egyhangúlag elfogadta. (folyt.köv.)
1989. január 10., kedd 13:22
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Dr Borosss Imre FKgP rehabilitálásról egy oldal
SZER-hallgató telefonja:
"Jó napot kivánok. Meghallgattam a Haraszti Miklóssal készült interjút, ezek után határozottan állítom, hogy ha valaha valaki, bármilyen szinten is részt vett a magyar közéletben társadalmi csoportok, áramlatok, mozgalmak szervezésében, tehát belelátott ezek életébe, tapasztalata van ezen a terüteten, az 1989-ben Haraszti Miklóst tarthatja a demokratizáló Magyarország legkiforrottabb személyiségének, olyan embernek, aki nemcsak beszél, de mond is valamit. Köszönöm."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|