 |
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Nemzetközi sajtószemle:
Magyarországi változások
"...Daily
Telegraphban Max Hastings a lap főszerkesztője jellemzi a
magyarországi változásokat a helyszínen szerzett benyomásai
alapján:... kiindulópontja az Új
Köztemető, annak is a 301-es számú, névtelen és elhanyagolt sírja,
mert ez a szellemi gyújtópontja annak a változásnak, ami
Magyarországon ma végbemegy.
Nem tudni, hányan nyugosszák örök álmukat abból a mintegy 2 ezer
emberből, akit az oroszok 1956 után agyonlőttek. Ezeknek a
parcellái mellett álldogálnak éjjel-nappal a polgári ruhás
titkosrendőrök. Új Köztemető, Katyn, Gulag - vajon most, a
glasznoszty korában hány középkorú, vagy öregebb oroszt kínoz és
tart ébren éjjelenként még mindig a lelkiismeret-furdalás?
Németh Miklós Max Hastings beszámolója szerint azt mondta: békés
átmenetet akarnak a demokratikus társadalomba, és a magyarországi
mozgalmat nem lehet feltartóztatni, még akkor sem, ha a
Szovjetunióban lelassulna a reformok tempója."
|
|
|
|
|
|
 |
Az Országgyűlés jogi-, igazgatási és igazságügyi bizottságának ülése (1. rész)
|
1989. január 6., péntek - Stadinger Istvánnak, az Országgyűlés elnökének részvételével ülést tartott pénteken a Parlament jogi-, igazgatási és igazságügyi bizottsága. A testület az Országgyűlés január 10-én folytatódó ülésére készülve csaknem ötórás vitában áttekintette a törvényhozás ügyrendjének, a Házszabályoknak a módosítási tervezetét.
A megújuló Házszabályok érthetően igen élénk vitát váltottak ki
az ülésen, hiszen a várhatóan napokon belül életbe lépő tervezet
magának a parlamenti munkának, a képviselők lehetőségeinek,
kötelezettségeinek meghatározója lesz az elkövetkezendő hónapokban.
Ezzel magyarázható, hogy az ügyrendmódosítást előkészítő bizottság
71 szakaszból álló, vaskos tervezetéhez ez alkalommal is javaslatok,
módosítások tucatjait fűzték a képviselők. Ugyanakkor a javaslatok
mérlegelésénél némi zavart okozott a Házszabály-módosítás ideiglenes
jellege. Számos képviselő ugyanis olyan indítványt terjesztett elő,
amely az Alkotmány, illetve más magasszintű jogszabály
újrafogalmazását is szükségessé tenné. A testület az ilyen
,,határesetekben,, úgy foglalt állást, hogy e javaslatokat
továbbítják az új törvények előkészítőinek, illetve egyelőre
félreteszik ezeket a problémákat. Ilyen ideiglenesen ,,elnapolt,,
felvetés volt Barcs Sándor (országos lista) többek által is
támogatott javaslata: határozottan szögezzék le az ügyrendben, hogy
a miniszterelnöknek szuverén joga a kormány tagjainak kiválasztása,
s az Országgyűlés e döntést tudomásul veszi.
Elfogadásra ajánlotta viszont a bizottság Király Zoltán
(Csongrád megye) javaslatát, hogy maradjon ki a szövegtervezetből az
a megfogalmazás, miszerint ,,minden olyan politikai, gazdasági vagy
egyéb tevékenység, illetőleg magatartás, amely ellentétben áll a
társadalom érdekeivel, összeférhetetlen a képviselői
megbizatással,,. A képviselő szerint ez olyan tág meghatározás,
amelynek alapján jóformán bárkit felelősségre lehetne vonni. Ezzel
kapcsolatban saját példája nyomán felhívta a figyelmet annak a
képviselőnek a kényes helyzetére, aki úgymond a ,,hivatalos,,
politikai irányvonallal kerül szembe. (folyt.köv.)
1989. január 6., péntek 19:16
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Dr Borosss Imre FKgP rehabilitálásról egy oldal
SZER-hallgató telefonja:
"Jó napot kivánok. Meghallgattam a Haraszti Miklóssal készült interjút, ezek után határozottan állítom, hogy ha valaha valaki, bármilyen szinten is részt vett a magyar közéletben társadalmi csoportok, áramlatok, mozgalmak szervezésében, tehát belelátott ezek életébe, tapasztalata van ezen a terüteten, az 1989-ben Haraszti Miklóst tarthatja a demokratizáló Magyarország legkiforrottabb személyiségének, olyan embernek, aki nemcsak beszél, de mond is valamit. Köszönöm."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|