|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Nemzetközi sajtószemle:
Magyarországi változások
"...Daily
Telegraphban Max Hastings a lap főszerkesztője jellemzi a
magyarországi változásokat a helyszínen szerzett benyomásai
alapján:... kiindulópontja az Új
Köztemető, annak is a 301-es számú, névtelen és elhanyagolt sírja,
mert ez a szellemi gyújtópontja annak a változásnak, ami
Magyarországon ma végbemegy.
Nem tudni, hányan nyugosszák örök álmukat abból a mintegy 2 ezer
emberből, akit az oroszok 1956 után agyonlőttek. Ezeknek a
parcellái mellett álldogálnak éjjel-nappal a polgári ruhás
titkosrendőrök. Új Köztemető, Katyn, Gulag - vajon most, a
glasznoszty korában hány középkorú, vagy öregebb oroszt kínoz és
tart ébren éjjelenként még mindig a lelkiismeret-furdalás?
Németh Miklós Max Hastings beszámolója szerint azt mondta: békés
átmenetet akarnak a demokratikus társadalomba, és a magyarországi
mozgalmat nem lehet feltartóztatni, még akkor sem, ha a
Szovjetunióban lelassulna a reformok tempója."
|
|
|
|
|
|
|
A pártelnökség tagjainak nyilatkozata (1. rész)
|
1989. június 25., vasárnap - Az MSZMP elnökségének négy tagja közös nyilatkozatot adott Sándor Istvánnak, a TV-Híradó főszerkesztő-helyettesének. Az alábbiakban - rövidítve - a szerkesztőségek rendelkezésére bocsátjuk az interjú szövegét.
Nyers Rezső államminiszter, az MSZMP új elnöke, Grósz Károly főtitkár, Németh Miklós miniszterelnök, Pozsgay Imre államminiszter; ők négyen együtt alkotják az MSZMP tegnap megválasztott új elnökségét. Azt hiszem, hogy a hét nézőit nagyon érdekli az a kérdés, hogy ki most Önök közül az MSZMP első embere? Nyers Rezső: Szerintem, nem ez az alapvető fontosságú politikai kérdés. Mi négyen - a párt vezető szervének a bizalmából - azt vállaltuk, hogy együttesen irányítjuk a pártot. Én tehát nem az alá- és a fölérendeltséget tartom meghatározónak. Arról van szó: egymás között megosztjuk a feladatokat, és a legfontosabb politikai kérdésekben közösen készítjük elő a döntéseket. - Annak idején - a májusi pártértekezleten - a pártelnök tisztségét, nem utolsó sorban azért hozták létre, hogy Kádár János számára egy átmenetet találjanak. Gondolom, hogy az a pártelnöki tisztség, amelyet most Nyers Rezső tölt be, már egészen más jogosítványokkal rendelkezik. Nyers Rezső: Igen, Kádár János lényegében tiszteletbeli elnöki funkciót gyakorolt a pártban, a mostani állásfoglalás szerint ez érdemi politikai funkciót jelent. Az elnök tehát konkrét gyakorlati tevékenységet fejt ki a párt vezetésében: elnököl a Központi Bizottság és a Politikai Bizottság ülésein; a főtitkárral együtt lát el bizonyos kül- és belpolitikai feladatokat. Grósz Károly: Bár azért ehhez hozzátartozik, hogy a májusi pártértekezleten létrehozott pártelnöki tisztség is eredetileg abból a koncepcióból született, hogy a párt elnöke aktívan részt vesz a politikai közéletben. A gyakorlat és az eredeti elképzelés között kialakult jelentős különbség alapvető oka Kádár János egészségi állapota volt, az, hogy Kádár János már nem tudta vállalni azt a politikai közéleti szereplést, amire pedig a pártnak nagyon nagy szüksége lett volna. Ugyanakkor való igaz, hogy a mai felfogás szerint az elnöki tisztség, bár a korábbi felfogással összhangban, de mégis egészen más. A lényeg az, hogy az elnök vegyen részt a politikai közéletben, és mint a viták során azt tisztáztuk, az elnöki tisztség végleges és személyektől függetlenül hosszú távra szól. (folyt.köv.)
1989. június 25., vasárnap 20:11
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
A pártelnökség tagjainak nyilatkozata (2. rész)
|
- Ön az MSZMP főtitkára volt és maradt. Ugyanaz-e most a tevékenységi köre, mint volt mondjuk csütörtökön? Grósz Károly: A tevékenységi köröm lényegében ugyanaz, de a feladatom a jövőt illetően azért remélhetőleg más lesz. Tudniillik eddig át kellett vállalnom a munka során azokat a teendőket, amelyeket a korábban elképzelt elnöki tevékenység nem tudott betölteni. - Például? Grósz Károly: Például a nemzetközi kapcsolatok tartásában teljes egészében rám maradt a párt képviselete, holott az eredeti elképzelés az volt, hogy a párt elnöke a párt nemzetközi kapcsolatainak alakításában sokkal nagyobb szerepet fog betölteni. - Ez azonban nem protokolláris szerep lett volna? Grósz Károly: Nem, nem. Semmi körülmények között nem. A protokollt persze nem lehet elkerülni, de nem is ez volt a lényeg, hanem a magyar párt nagyon kiterjedt kapcsolatainak szervezése. Ez, mint közismert nemcsak a szocialista országokra terjed ki; a magyar pártnak nagyon széles kapcsolatai voltak és vannak a nyugat-európai munkásmozgalommal, a nyugat-európai kereszténymozgalmakkal is. Mindent összevetve nagyon sokirányú és nagyon fontos tevékenységről van szó. Számunkra, egy ilyen kis ország számára, ugyanis egyáltalán nem mindegy, hogyan alakulnak az események a világban. Az elnöki funkció egy másik és teljesen új feladata, aminek a terheit Nyers elvtársnak vállalnia kell - és tudatosan fogalmaztam úgy, hogy terheit és hogy vállalnia kell - az, hogy az elnöki tisztség meghatározásánál korábban még nem volt napirenden a többpártrendszer létrehozása és kialakítása. Most viszont napirenden van. Ez viszont feltételezi a pártok közötti kapcsolat és együttműködés kialakítását, illetve a többi pártokkal folytatott vita és konfrontáció elrendezését. A kezdeti időszakban mindenben nekem is részt kellett vennem, de remélem, hogy Nyers elvtárs a jövőben ezt a tevékenységi kört magára vállalja. Ebből ered, hogy a főtitkár dolga a jövőben sokkal inkább a belső apparátusi munka szervezése, a párt belső életének a koordinálása és szervezése lesz, de ugyanakkor részt vesz az összes a döntés meghozatalában is. Németh Miklós: Szeretném, hozzátenni, hogy ezt az egész kérdéskört nem elegendő vagy nem helyes csak ilyen személyi szempontok és szervezeti szempontok alapján megközelíteni. (folyt.köv.)
1989. június 25., vasárnap 20:51
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
A pártelnökség tagjainak nyilatkozata (3. rész)
|
A legfontosabbnak azt tartom, hogy a kongresszusra - az addig hátralévő időben -, de méginkább a választásokra felkészülés jegyében és menetében az MSZMP megújuló reformpárttá alakuljon át, s már lényegében ennek a megújulásnak rendeltük alá a mostani szervezeti és személyi kérdéseket is. Az elnökség e feladatok jegyében vállalta magára az előttünk álló időszak legfontosabb feladatainak meghatározását, koordinálását, irányítását, operatív teendőit. A párt elnöke mindenképpen a Központi Bizottság és az újonnan létrehozott szélesebb testület munkáját vezeti, pártfőtitkár munkakörében pedig elsősorban a pártszervezetekkel való még szorosabb együttműködés és kapcsolattartás válik majd dominálóvá. - Ha már Önnél van a szó, gondolom sokakat meglepett az, hogy Németh Miklós miniszterelnök a párt vezető testületének tagja lett, hiszen az Ön egész eddigi miniszterelnöki tevékenysége vagy tevékenységében erős hangsúlyt kapott az, hogy a kormány önállóan, és a párttól függetlenül végzi a napi ügyek intézését. Nem érez egy veszélyt abban, hogy most a külső szemlélők számára, vagy akár a párttagság számára, vagy a leendő választók számára most a két dolog előbb különvált, majd ismét egyesült? Németh Miklós: Én nem hiszem, hogy ellentmondás van ebben, bár zavar kétségtelenül van vagy lehet az értelmezés körül. A kormány ugyanis a jövőben is meghatározott önállósággal és felelősséggel végzi a munkáját. Tulajdonképpen a pártállam szétválasztásában már ,88 májusa óta nagyon nagyokat léptünk előre, és lépnünk kell a jövőben is. A mostani egy átmeneti állapot, de éppen most, ebben az átmeneti állapotban kell megfogalmaznunk a stratégiánkat és programot a többpártrendszerű új modellre. - Itt azért van egy olyan pont, amiben a párt belső ügyeiben járatlanok azt mondhatják, hogy kérem szépen, van egy testület, hoz egy döntést, ez a döntés a testület minden tagjára nézve - ha egység van - kötelező. Hogy lehet ezt összeegyeztetni a napi kormányzási gyakorlattal. Pozsgay Imre: Ezt csak úgy lehet összeegyeztetni, hogyha ez a testület nem vállalja magára a kormányzati döntések meghozatalát és összehangolását, tehát csak pártpolitikai ügyeket intéz. (folyt.köv.)
1989. június 25., vasárnap 20:54
|
Vissza »
|
|
A pártelnökség tagjainak nyilatkozata (4. rész)
|
Nyers Rezső: Véleményem szerint a párt és az állam összefonódása szempontjából ennek a kiküszöbölése terén nagy jelentőségű az Országgyűlés ellenőrző szerepének a fokozódása. Ez nem csökken, és nem csökkenthető ma már. Németh Miklós: Én azt hiszem, hogy ezt itt ki is mondhatjuk, hiszen erről beszéltünk nyíltan, hogy semmiféle a kormány mozgásterét és önállóságát korlátozó döntést ez az elnökség, de a szélesebb testület sem hozhat. Grósz Károly: De ez egyébként nem most kezdődik. Ez körülbelül két esztendeje már egy egyre erősödő szemlélet és felfogás. Ez körülbelül úgy fogalmazódott meg még ,88 májusa előtt, hogy a pártnak fokozatosan vissza kell vonnia jelenlétét olyan konkrét ügyintéző területekről, ahol évtizedekig magának pozíciókat biztosított. Enélkül elképzelhetetlen a párt és az állam széjjelválasztása. Németh Miklós: Úgy van. - Az elnökség négy tagja közül Pozsgay Imre, aki korábban részben személyiségével, részben megnyilvánulásaival, olyan széles körű és nem mindig egyetértő érdeklődést váltott ki, mit válaszol arra a kérdésre, hogy az ő nézetei változtak-e, vagy a testület nézetei változtak, vagy a kettő közeledett egymáshoz? Pozsgay Imre: Több mindenről van itt szó, de mindegyikről, ami a kérdésében szerepel. Én azt hiszem, ez a testület fennállásával és megjelenésével nem valamiféle megalkuvást, hanem egy nagyon tartalmas kompromisszumot tükröz, hiszen ezen a központi bizottsági ülésen nyíltan folyt a vita arról, hogy áramlatok vannak a pártban, a platformszabadság a jövendő szervezeti elvek egyik része lesz, viszont keresni most éppen az előttem szólók jellemzése alapján is azt kell, hogy milyen alapon tudunk egységet teremteni. Semmiképpen nem úgy, hogy a nézeteket és a vitákra alkalmat adó megközelítési módokat kioltjuk a pártból, hanem úgy, hogy ezeket erőforrásként tekintjük. Ezeket az erőforrásokat pedig a kongresszus előkészítésére és a jövendő választási küzdelemre kell tartalékolni. (folyt.köv.)
1989. június 25., vasárnap 20:59
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
A pártelnökség tagjainak nyilatkozata (5. rész)
|
Az ehhez szükséges közös nevező létrejött: a nemzeti érdek és a párt érdeke egybeesik. Abból jött létre, hogy ez a párt értékeket hordoz, és alapvetően reformirányultságot. Abból jött létre, hogy a reformirányzatok között van bizonyos fajta küzdelem, de nincs alapvető kérdésekben küzdelem. Demokratikus szocializmust akarunk mindannyian, és ennek a demokratikus szocializmusnak a jegyében szervezetileg is megvannak az együttműködés feltételei. Ugyanakkor gondolatilag nyitottnak kell lennie ennek a pártnak éppen egy küzdelmes korszakra tekintve. Gondolatilag nyitottnak a szónak abban az értelmében, hogy a korábbi merev struktúráival szemben képesnek kell lennie arra, hogy az új gondolatokat bevegye, megeméssze és azokat vitában tisztázza. Nyers Rezső: Ez természetesen nem biztosítja automatikusan, de lehetővé teszi a pártegységet, az összehangolódást. Ez a mostani KB-ülésen is tisztázódott. Az egyetértés alapjával kapcsolatban Grósz Károly arra mutatott rá, hogy a régi politikai struktúra kimerítette az összes tartalékait és lehetőségeit. Tódozgatással-foltozgatással már nem lehet ezen az úton tovább menni. Ez a magyar nemzet számára, az ország számára nem lehet program, ez egy zsákutca. El lehet vele még egy-két évet élni, lehet igazgatni rajta, személyi felállásokkal lehet valami tartalékot még felszínre hozni, igazi tartalék azonban ebben a politikai struktúrában már nincs. Ez nem a negyven év elvetése, a politikai struktúrának a megváltoztatása. Teljes az egység abban, hogy merre akarunk menni: demokratikus szocializmust akarunk, és ennek megfelelő intézményrendszert. Ezt többé-kevésbé meg tudjuk magunknak fogalmazni, tökéletesen még nem. Nem is lehet, hisz ilyen gyakorlat nincs, és mi semmilyen más modellt átvenni nem akarunk, mi magyar modellt akarunk, de ehhez minden más tapasztalatot fel akarunk használni. (folyt.köv.)
1989. június 25., vasárnap 21:02
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
A pártelnökség tagjainak nyilatkozata (6. rész)
|
Pozsgay Imre: Az alapkérdés a régi modell elvetése, s ebben közösség van az elnökségen belül. Ami azt is jelenti, hogy az az áramlat nincs közöttünk, amelyik ma is proletárdikatatúrát hírdet, amelyik ma is anakronisztikus rég túlélt szervezeti formák között egyfajta kegyeskedő és felsőbbséges alapon képzeli el a társadalom irányítását. - Önök között nincs, de a pártban ott van. Pozsgay Imre: A pártban ott van, de itt nincs. Viszont a párt programja, ha kialakul, akkor az lesz a választóvonal ennek a döntésnek a meghozatalában, és én hiszem, hogy a magyar párttagság nagy többsége, amelyik azért reformeszméken nevelkedett az elmúlt 20-30 esztendőben, képes megérteni ennek a fordulatnak a jelentőségét, sőt, hogy ez megtörténhetett, azért ennek a hátterében ott az a többség, amelyik így akarta. A másik, hogy az MSZMP azzal, hogy a modellváltásban részt vesz és a fordulatot maga készítette elő, igazából kezdeményező volt, hogy önmagát is egyfajta népi megmérettetésnek tegye ki, legitimációját, működésének törvényességét a néptől kívánja származtatni, míg korábban mindig csak teoretikus elméleti küldetéstudatból próbálta ezt valahogy meghatározni, és ennek óriási a politikai jelentősége, s ha ezt elfogadjuk - márpedig itt mi négyen ezt elfogadjuk -, akkor ez nagyon nagy jelentőségű egységteremtő erő. Nyers Rezső: Én még hozzátennék két dolgot. Az egyik az, hogy az MSZMP a maga szerepét a nemzet felemelésében továbbra is alapvető fontosságúnak tartja, szocialista értékekre szüksége van ennek az országnak a kibontakozáshoz, ugyanakkor nem tekintjük kizárólagosnak az igazságainkat. Tudjuk, hogy ezeket újra kell gondolni, újra kell fogalmazni, és tudjuk, hogy másoknak is vannak igazságaik az országban. Összefogunk most azokkal, akik polgári értékeket, szabadságjogokat akarnak elsősorban érvényre juttatni, és itt utitársak lettünk ezekkel az erőkkel. És mindaddig, amíg a demokrácia ki nem teljesedik, addig utitársak leszünk. A második, amit szeretnék mondani, vagy harmadik ugye a mostani tanulságok közül, hogy történelmi múltunk nincs teljesen tisztázva, de én szerintem nagy részét sikerült úgy tisztázni, hogy van egy közös nevezőnk a múlt megítélésében. (folyt.köv.)
1989. június 25., vasárnap 21:04
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
A pártelnökség tagjainak nyilatkozata (7. rész)
|
Egyértelműen tévesnek ítéljük meg az 50-es évek politikáját. Németh Miklós: Az egység vagy nem egység kérdéséhez még annyit: volt az MSZMP-ben az egypártrendszer körülményei között is számos áramlat. És nagy előnynek tartom, hogy most ezek nyílttá váltak és ütköznek. Pozsgay Imre: A pártszakadás, bár nem ördögtől való dolog, célszerűtlen, és bomlasztó hatású lenne. Az ezzel kapcsolatos riadalom abból fakad, hogy a különböző áramlatok, irányzatok nem intézményesült formában, hanem búvópatakként vagy partizánakcióként jelentek meg a párt szervezetében, és az eddigi szervezeti szabályzat erre nem adott valóságos lehetőséget, eddigi szokásaink pedig egyenesen berzenkedve fogadták az ilyen megnyilvánulásokat. Sőt retorziókkal A jövőt tekintve intézményesíteni kell, hogy az ilyesmi ne devianciaként, rendellenes magatartásként jelenjen meg, hanem a pártélet természetes részeként. Nyers Rezső: A pártvezetésnek azonban el kell tudnia határolódnia a szélsőségektől. Olyan szélsőségektől, amelyek megzavarják a tagságot is; tisztátalanná teszik a párt elveit. Azoktól is el kell határolódni, akik proletárdikatatórikus módszerekkel, a szocializmus egyetlen igazságának és kizárólagosságának a jegyében akarják a magyar társadalmat dirigálni. Én az utóbbit érzem a nagyobb veszélynek a párton belül. És van egy másik veszély, az ultrareformizmusé. Ez szintén kizárólagosságra, Nem alkotó vitákra, hanem diktátumokra törekszik, és szerintem ettől is el kell határolódnunk. De szerintem az első a nagyobb veszély a párton belül. (folyt.köv.)
1989. június 25., vasárnap 21:14
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
A pártelnökség tagjainak nyilatkozata (8. rész)
|
- Mi lesz az MSZMP viszonya a következő két fontos szakaszban az ellenzékhez, hiszen abban a pillanatban, hogy elkezdődik a választási kampány, politikai harccá változik minden korábbi együttműködés. Pozsgay Imre: Én azt hiszem, hogy polemikus lesz a viszony. Vitás és bizony kiélezett viták az ellenzékkel a választási küzdelemben. Azonban a mai tárgyalások nem a viták kiküszöbölését szolgálják, nem azoknak a kikapcsolását a közéletből, hanem biztonságos, korrekt demokratikus feltételek megteremtését ahhoz, hogy ebben a vitában senki intoleráns és erőszakos eszközöket nem alkalmaz. Ehhez a garanciákat nemcsak az MSZMP-nek kell immár megadnia, hanem minden tárgyalófélnek. Ezt közös megállapodásként, tehát az úgynevezett sarkalatos törvényként kell létrehozni, hogy mindenki higgyen a törvények erejében, és abban, hogy azokat következetesen alkalmazni fogják a választási küzdelemben: egyik párt sem élvez különleges preferenciákat, különleges előnyöket és előjogokat ebben a küzdelemben. Ezen az alapon tisztességesen lehet küzdeni. Németh Miklós: Közös felelősségünk, hogy a kard ki kard versenyhelyzet tisztességes feltételeit kialakítsuk. Demokratikusnak és természetesnek tartom, hogy - meghallgatjuk egymást ennek alapvető jogi intézményi feltételeiről, az ezzel kapcsolatos törvényekről, de ez egyúttal nem jelentheti azt, hogy valamiféle obstrukciós magatartással végtelenségig el lehet húzni ezek megalkotását. (folyt.köv.)
1989. június 25., vasárnap 21:14
|
Vissza »
|
|
A pártelnökség tagjainak nyilatkozata (9. rész)
|
Az elnökség tagjai a továbbiakban gazdaságpolitikai kérdésekre válaszoltak. Németh Miklós arra mutatott rá, hogy az őszre elkészül a kormány programja. Hangsúlyozta: 40 év feszültségeinek, 40 év strukturális gondjainak, köztük nagyon súlyos szociálpolitikai gondoknak a megoldásáról van szó. Szép jelszavak és hangzatos mondatok ehhez nem elégségesek. Összefogásra, kemény áldozatok vállalására lesz szükség lesz még jó néhány évig. De az eredmény nem maradhat el. Nyers Rezső azon közbevetésére, hogy kevés a pénz hozzá, Németh Miklós azt válaszolta, valóban kevés, külső forrásokra is szükségünk van, és éppen ezért nagyon fontos, hogy külföldön, a világban ne változzon a megítélésünk, mert Magyarország önerejéből ugyanis nem tudja kihúzni magát jelenlegi nehéz helyzetéből. Nyers Rezső ebből a szempontból rámutatott, az MSZMP legszélesebb körű kapcsolatrendszerének fontosságára, s annak, mint mondotta, nemcsak a világ keleti felét illetően, hanem a nyugati felét illetően is nagy a fontossága. Végül hazánk külföldi megítélése került terítékre. A riporter szerint az a különös kép alakul ki, hogy miközben a határainktól messzebb, elsősorban Nyugaton, nagy aggódó rokonszenvvel figyelik azokat az eseményeket és folyamatokat, amelyek Magyarországon lezajlanak, közvetlen szomszédaink közül, a szocialista országok egynémelyikében nem éppen rokonszenvvel figyelik a fejleményeket. Mit tud tenni, mit akar tenni az MSZMP és újonnan választott vezető testülete annak érdekében, hogy néhány szocialista országban a gyanakvás, a félelem eloszoljék. (folyt.köv.)
1989. június 25., vasárnap 21:18
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
A pártelnökség tagjainak nyilatkozata (10. rész)
|
Pozsgay Imre: Azt hiszem, hogy csak a hiteles politika lehet az iránymutató, és ebből a szempontból azért a rokonszenv és a figyelem dolgában rendkívül fontos, hogy a Gorbacsov vezette Szovjetunió reformjai, mily közel állnak és milyen erőteljes hátteret jelentenek a magyar kezdeményezéseknek. Éppen ezért nemzeti szempontból is rendkívül veszedelmes minden szovjetellenes megnyilvánulás. Ami a szomszédokat illeti nem vagyok biztos abban, hogy ott egy egységes közvélemény létezik az adott kérdésben. Elképzelhető még rokonszenvező közvélemény is ugyanezen országokban, holott kétségtelen, a hivatalos megnyilvánulások néha kritikusak, néha hogy úgy mondjam barátságtalanok. Korrekt viszonyra kell törekednünk. Nem vitatható az emberi jogok kérdése, amelyről Helsinkiben megállapodtunk, azok nem belügyek. Egyébként nem kívánunk pásztorai lenni senkinek. Az ideológiai és berendezkedésbeli elképzeléseket illetően csak azt kérjük, tartsák tiszteletben a mieinket is. Végül is én bízom abban, hogy a sorsközösség erőteljesebb ezek között a szomszédok között, mint a szembenállás. Grósz Károly úgy vélekedett, hogy a környező országokban nem elsősorban a törekvéseinkkel szembeni ellenérzés a markánsabb, inkább félnek, hogy a folyamatokat nem fogjuk tudni jó irányban kibontakoztatni, nem tudjuk kézben tartani az eseményeket, tehát attól félnek, hogy Magyarországon kezelhetetlenné válnak az ügyek. S hogy ez ne így legyen, ahhoz kérjük a különböző most formálódó pártok támogatását is, mert ez nemzeti érdek, európai érdek, sőt világérdek. Az 1989 utáni idők elképzeléseivel kapcsolatban Pozsgay Imre úgy nyilatkozott, az MSZMP politikai egysége jegyében akar szembenállni a többi párttal. Személyes helyzetét illetően elmondta: az a megtiszteltetés érte, hogy a KB ülésén elhatározták: amennyiben a törvényhozás megalkotja a köztársasági elnökről szóló törvényt, akkor a köztársasági elnöki tisztre őt jelölik. Akkor nekem - mondotta - erre a küzdelemre és feladatra a nemzeti sorsközösség érzésével kell felkészülnöm. (folyt.köv.)
1989. június 25., vasárnap 21:33
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
A pártelnökség tagjainak nyilatkozata (11. rész)
|
Németh Miklós abban reménykedik, hogy sikerül elmozdulni a gazdasági holtpontról; Grósz Károly azt mondta, a választások után társadalmi munkában kívánja segíteni a politikát, mert, mint hangoztatta, amíg élni fogok, és amíg egészséges vagyok, addig mindig aktívan politizálni akarok. Nyers Rezső kifejezte azt a reményét, hogy az MSZMP összefogottabb, céljaiban határozottabb és módszereiben eredményesebb párt lesz. (MTI)
1989. június 25., vasárnap 21:37
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Dr Borosss Imre FKgP rehabilitálásról egy oldal
SZER-hallgató telefonja:
"Jó napot kivánok. Meghallgattam a Haraszti Miklóssal készült interjút, ezek után határozottan állítom, hogy ha valaha valaki, bármilyen szinten is részt vett a magyar közéletben társadalmi csoportok, áramlatok, mozgalmak szervezésében, tehát belelátott ezek életébe, tapasztalata van ezen a terüteten, az 1989-ben Haraszti Miklóst tarthatja a demokratizáló Magyarország legkiforrottabb személyiségének, olyan embernek, aki nemcsak beszél, de mond is valamit. Köszönöm."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|