![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
SZER, Nemzetközi sajtószemle:
Magyarországi változások
"...Daily
Telegraphban Max Hastings a lap főszerkesztője jellemzi a
magyarországi változásokat a helyszínen szerzett benyomásai
alapján:... kiindulópontja az Új
Köztemető, annak is a 301-es számú, névtelen és elhanyagolt sírja,
mert ez a szellemi gyújtópontja annak a változásnak, ami
Magyarországon ma végbemegy.
Nem tudni, hányan nyugosszák örök álmukat abból a mintegy 2 ezer
emberből, akit az oroszok 1956 után agyonlőttek. Ezeknek a
parcellái mellett álldogálnak éjjel-nappal a polgári ruhás
titkosrendőrök. Új Köztemető, Katyn, Gulag - vajon most, a
glasznoszty korában hány középkorú, vagy öregebb oroszt kínoz és
tart ébren éjjelenként még mindig a lelkiismeret-furdalás?
Németh Miklós Max Hastings beszámolója szerint azt mondta: békés
átmenetet akarnak a demokratikus társadalomba, és a magyarországi
mozgalmat nem lehet feltartóztatni, még akkor sem, ha a
Szovjetunióban lelassulna a reformok tempója."
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/1989_icon.gif) |
![](../img/spacer.gif)
A Szabad Demokraták Szövetségének vitája a szövetségi rendszerről (1.rész)
|
![](../img/spacer.gif)
1989. február 26., vasárnap - A Szabad Demokraták Szövetsége (SZDSZ) ,,Vívmányaink,, című sorozatában vasárnap a Jurta Színházban a szövetségi rendszerről rendezett vitát, meghívott előadókkal.
A vita során egyebek között azt hangoztatták, hogy az SZDSZ a magyar nemzetet európai népnek tekinti, s hogy a magyar külpolitika fő feladatának azt tartják, hogy a lehetőségekhez képest az országot minél közelebb vigye a fejlett európai országokhoz. A semlegesség eszményt többen olyan távlati külpolitikai programként említették, amely jelenleg nem kezelhető aktuális külpolitikai követelésként. Mint mondották, közelítéseként a Varsói Szerződés felépítésének demokratizálását, katonai jellegének fokozatos csökkenését kívánják, azt, hogy egyre inkább politikai eszmei szövetség jellege kerüljön előtérbe. A hazánkba érkező romániai magyaroknak, az SZDSZ szerint, jár a magyar állampolgárság, de hazánknak ezen kívűl is minden rendelkezésre álló politikai eszközt igénybe kellene vennie azért, hogy a szomszédos országok magyar kisebbsége emberi és nemzeti jogainak teljes birtokában élhessen szülőföldjén. A hitelek visszafizetésére politikai moratórium kérését javasolta az SZDSZ-nek a külpolitikáról szóló állásfoglalása. A vita vezetője - Szabó Miklós történész - felolvasta Kótai Gézának, az MSZMP Központi Bizottsága osztályvezetőjének levelét. Ebben a politikus üdvözölte azt, hogy az SZDSZ állásfoglalása, nem az MSZMP ellenében, hanem az annak nevével is fémjelzett magyar külpolitika mentén gondolja végig legfontosabb problémáinkat. Most - írta - az MSZMP is azon fáradozik, hogy Magyarországot a fejlett Európához közelítsük. A levél ugyanakkor rámutatott arra is, hogy az SZDSZ által felídézett és vállalt 1956-os semlegességi nyilatkozatot az idő meghaladta. E kérdés egyébként is szétfeszíti a reálpolitika kereteit, csak hosszú távú cél lehet. (folyt.köv.)
1989. február 26., vasárnap 20:39
|
![](../img/spacer.gif)
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
![](../img/1989_icon.gif) |
![](../img/spacer.gif)
A Szabad Demokraták Szövetségének vitája a szövetségi rendszerről (2.rész)
|
![](../img/spacer.gif)
Hegedűs András szociológus két sajátos javaslatot terjesztett elő. Ajánlotta, hogy hazánkban és például Görögországban a civil társadalom indítson mozgalmat a kölcsönös, egyidejű lefegyverzésért, a semlegesség kinyilvánításáért. A másik elgondolása arra épült, hogy a Kárpát medence politikai egység volt, és ez - mondotta - megköveteli ma is, hogy az itt élő népek között közeledés legyen. Ezért javasolta a Kárpát medencei Parlament létrehozását. Ravasz Károly újságíró arról beszélt, hogy az utóbbi négy évtized első felében külpolitikánkban a magyar érdekek védelme fokozatosan háttérbe szorult, s ő is a semlegesség irányába való elmozdulást szorgalmazta. Tamás Gáspár Miklós filozófus a Varsói Szerződés és hazánk, illetve hazánk és a nyugateurópai országok viszonyával foglalkozott. Vajna János közgazdász nyugateurópai gazdasági kapcsolataink erősítésének fontosságát hangsúlyozta. Elgondolása szerint is a semleges, elsősorban a Skandináv országok között lenne Magyarország helye. Javasolta, hogy gazdaságilag is és politikailag is közeledjünk ehhez a helyzethez. (MTI)
1989. február 26., vasárnap 20:49
|
![](../img/spacer.gif)
Vissza »
|
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
III/III jelentés Dr Borosss Imre FKgP rehabilitálásról egy oldal
SZER-hallgató telefonja:
"Jó napot kivánok. Meghallgattam a Haraszti Miklóssal készült interjút, ezek után határozottan állítom, hogy ha valaha valaki, bármilyen szinten is részt vett a magyar közéletben társadalmi csoportok, áramlatok, mozgalmak szervezésében, tehát belelátott ezek életébe, tapasztalata van ezen a terüteten, az 1989-ben Haraszti Miklóst tarthatja a demokratizáló Magyarország legkiforrottabb személyiségének, olyan embernek, aki nemcsak beszél, de mond is valamit. Köszönöm."
|
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|