![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
SZER, Nemzetközi sajtószemle:
Magyarországi változások
"...Daily
Telegraphban Max Hastings a lap főszerkesztője jellemzi a
magyarországi változásokat a helyszínen szerzett benyomásai
alapján:... kiindulópontja az Új
Köztemető, annak is a 301-es számú, névtelen és elhanyagolt sírja,
mert ez a szellemi gyújtópontja annak a változásnak, ami
Magyarországon ma végbemegy.
Nem tudni, hányan nyugosszák örök álmukat abból a mintegy 2 ezer
emberből, akit az oroszok 1956 után agyonlőttek. Ezeknek a
parcellái mellett álldogálnak éjjel-nappal a polgári ruhás
titkosrendőrök. Új Köztemető, Katyn, Gulag - vajon most, a
glasznoszty korában hány középkorú, vagy öregebb oroszt kínoz és
tart ébren éjjelenként még mindig a lelkiismeret-furdalás?
Németh Miklós Max Hastings beszámolója szerint azt mondta: békés
átmenetet akarnak a demokratikus társadalomba, és a magyarországi
mozgalmat nem lehet feltartóztatni, még akkor sem, ha a
Szovjetunióban lelassulna a reformok tempója."
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/1989_icon.gif) |
![](../img/spacer.gif)
Az Országgyűlés jogi-, igazgatási és igazságügyi bizottságának ülése (1. rész)
|
![](../img/spacer.gif)
1989. január 6., péntek - Stadinger Istvánnak, az Országgyűlés elnökének részvételével ülést tartott pénteken a Parlament jogi-, igazgatási és igazságügyi bizottsága. A testület az Országgyűlés január 10-én folytatódó ülésére készülve csaknem ötórás vitában áttekintette a törvényhozás ügyrendjének, a Házszabályoknak a módosítási tervezetét.
A megújuló Házszabályok érthetően igen élénk vitát váltottak ki az ülésen, hiszen a várhatóan napokon belül életbe lépő tervezet magának a parlamenti munkának, a képviselők lehetőségeinek, kötelezettségeinek meghatározója lesz az elkövetkezendő hónapokban. Ezzel magyarázható, hogy az ügyrendmódosítást előkészítő bizottság 71 szakaszból álló, vaskos tervezetéhez ez alkalommal is javaslatok, módosítások tucatjait fűzték a képviselők. Ugyanakkor a javaslatok mérlegelésénél némi zavart okozott a Házszabály-módosítás ideiglenes jellege. Számos képviselő ugyanis olyan indítványt terjesztett elő, amely az Alkotmány, illetve más magasszintű jogszabály újrafogalmazását is szükségessé tenné. A testület az ilyen ,,határesetekben,, úgy foglalt állást, hogy e javaslatokat továbbítják az új törvények előkészítőinek, illetve egyelőre félreteszik ezeket a problémákat. Ilyen ideiglenesen ,,elnapolt,, felvetés volt Barcs Sándor (országos lista) többek által is támogatott javaslata: határozottan szögezzék le az ügyrendben, hogy a miniszterelnöknek szuverén joga a kormány tagjainak kiválasztása, s az Országgyűlés e döntést tudomásul veszi. Elfogadásra ajánlotta viszont a bizottság Király Zoltán (Csongrád megye) javaslatát, hogy maradjon ki a szövegtervezetből az a megfogalmazás, miszerint ,,minden olyan politikai, gazdasági vagy egyéb tevékenység, illetőleg magatartás, amely ellentétben áll a társadalom érdekeivel, összeférhetetlen a képviselői megbizatással,,. A képviselő szerint ez olyan tág meghatározás, amelynek alapján jóformán bárkit felelősségre lehetne vonni. Ezzel kapcsolatban saját példája nyomán felhívta a figyelmet annak a képviselőnek a kényes helyzetére, aki úgymond a ,,hivatalos,, politikai irányvonallal kerül szembe. (folyt.köv.)
1989. január 6., péntek 19:16
|
![](../img/spacer.gif)
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
![](../img/1989_icon.gif) |
![](../img/spacer.gif)
Az Országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizottságának ülése (2. rész)
|
![](../img/spacer.gif)
A képviselők fokozott védelmét szolgálta Filló Pál (Budapest) indítványa. Javaslatára bekerült a tervezetbe, hogy a képviselőnek - amennyiben megbizatásának teljesítése miatt hátrány érné - joga van az Országgyűlés elnökéhez fordulni, s annak közbenjárását kérni. Bödőné Rózsa Edit (Csongrád megye) a többi között figyelmeztetett arra, hogy megérett az idő az Országgyűlés szervezeti rendjének átfogó felülvizsgálatára, hiszen a Parlament működését nem a jelenlegi feszített munkatempóhoz szabták. Olyan szervezet kialakítását sürgette, amely jobban igazodik a képviselők igényeihez, hatékonyabban segíti őket felelősségteljes munkájukban. Szigethy Dezső (Győr-Sopron) felvetése nyomán a jogi bizottság úgy határozott: javasolja az ügyrendelőkészítő bizottságnak, hogy újólag vegye fontolóra a bizalmatlansági szavazás intézményének rögzítését a Házszabályokban. Tallóssy Frigyes (Budapest) az Alkotmány módosítását is érintő kész szövegtervezettel szolgált e javaslathoz. Részletes indítványa a többi között kimondaná: ,,Ha a Minisztertanács által kért bizalmat az Országgyűlés nem adja meg, illetőleg az országgyűlési képviselők egyharmada a bizalmatlansági indítványnak helyt ad, a Minisztertanács vagy annak tagja köteles lemondani.,, A módosított ügyrend tervezete intézkedik a név szerinti szavazásról is, azzal, hogy annak elrendeléséhez legalább 50 képviselő írásbeli indítványára van szükség. Molnár Ferenc (Szolnok megye) - a közvélemény fokozott érzékenységére emlékeztetve képviselőtársait - túlzottnak tartotta ezt a megkötést, s azt ajánlotta, hogy a korábbi rendelkezést megtartva 30 javaslattevő legyen elegendő a név szerinti szavazáshoz. A bizottság támogatta ezt az indítványt, s arra a szabály-változatra voksolt, amely szerint a képviselők a névsoron bejegyzett aláírásukkal adják nevüket döntésükhöz. A délutáni órákig tartó tanácskozás következő napirendi pontjának tárgyalását az időközben határozatképtelenné vált bizottság elnapolta. Úgy döntöttek, hogy az egyesülési és a gyülekezési jogról szóló törvényjavaslatokhoz érkezett újabb módosító javaslatokat - decemberi ülésükön már részletesen tárgyalták a jogszabály-tervezeteket - kedd reggel, a Parlament munkájának felújítása előtt tárgyalják meg. (MTI)
1989. január 6., péntek 19:22
|
![](../img/spacer.gif)
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
III/III jelentés Dr Borosss Imre FKgP rehabilitálásról egy oldal
SZER-hallgató telefonja:
"Jó napot kivánok. Meghallgattam a Haraszti Miklóssal készült interjút, ezek után határozottan állítom, hogy ha valaha valaki, bármilyen szinten is részt vett a magyar közéletben társadalmi csoportok, áramlatok, mozgalmak szervezésében, tehát belelátott ezek életébe, tapasztalata van ezen a terüteten, az 1989-ben Haraszti Miklóst tarthatja a demokratizáló Magyarország legkiforrottabb személyiségének, olyan embernek, aki nemcsak beszél, de mond is valamit. Köszönöm."
|
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|