|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Gondolatforgató:
Mit miért március 15-én?
"- A TV épületénél Csengey Dénes a Magyar Demokrata Fórum
képviseletében mond beszédet, majd itt Cserhalmi György felolvassa
a független szervezetek tizenkét pontját: Mit kíván a magyar nemzet
címet viselő tízenkét pontját. Ezután megtörténik a TV jelképes
elfoglalása.
Ezekután a Kossuth térre vonulunk, természetesen csak akkor, ha az
ez évi 3. törvény 4. paragrafusát, nevezetesen azt, amelyik tiltja,
hogy a Kossuth téren gyülekezésre kerüljön sor, az országgyűlés
feloldja. Közben a Batthyányi-Nagy Imre örökmécsesnél, aki hozza a
megemlékezés virágait az ott elhelyezheti. A Kossuth téren terveink
szerint Orbán Viktor fog beszélni a Fidesz nevében. Szilágyi Júlia,
Szilágyi József leánya, gondolom a Történelmi Igazságtétel
Bizottsága nevében, valamint Kiss János a Szabad Demokraták
Szövetségének a nevében mondja el beszédét. Most mondom, hogy
nagyon rövid beszédekre kértük fel a szónokokat, maximum 5 perces
terjedelemben. Szerintem az a jó szónok, aki minél rövidebben el
tudja mondani a mondanivalóját."
|
|
|
|
|
|
|
Válasz a hallgatók leveleire
|
London, 1989. április 30. (BBC, Panoráma) - Először is osztályunk vezetője, Siklós István válaszol a szerkesztőségbe befutott levelekre és telefonüzenetekre. - Szegedről Bihari László aláírásával a következő levelet kapta a szerkesztőség: - A romániai hat veterán volt vezetőpolitikus nyílt levele, amelyet Ceausescu főtitkárhoz intéztek, és amelyben leleplezik a rendszer antihumánus és tűrhetetlen jogtipró állapotait, önök útján került nyilvánosságra. Ezzel önök felmérhetetlen nagy szolgálatot tettek a román népnek és az ott élő nemzetiségeknek. Miután jómagam is 1971-ben hasonló politikai nézeteltérések miatt voltam kénytelen elhagyni Romániát, feleségemmel és három gyermekemmel és a hat bátor politikussal együtt dolgoztam és Silviu Brucanes személyes jó barátom is, nyílt levélben kívánok szolidaritást vállalni velük és sorsuk iránt. - A levél ez után biztosít arról, hogy a hatok ma nagy veszélyben vannak, ha nem áll ki a világ mellettük, és nem védi meg őket. Ceausescu bosszújától életveszélyben vannak - hangzik a levél. Most pedig néhány részlet a négy gépelt oldalnyi nyílt levélből, amelyet szerzője kedves Silviu barátomnak címez. A szerző, aki egy időben a román kommunista párt központi bizottságának apparátusában dolgozott, emlékeztet ismeretségük kezdetére és utolsó találkozásukra 1970 őszén, amikor a nyílt levél szerzője Romániában már - mint írja - a börtön árnyékában volt, és a következményektől nem félve, Silviu Brucenes búcsúzáskor az utcán megölelte és azt súgta a fülébe: szerencsés fickó vagy, hogy magyar létedre van hová menekülnöd ebből a pokolból, de a románoknak nincs más hazájuk. A Brucanesnak címzett nyílt levél így folytatódik: - Most ennyi év után rajtam a sor, hogy mély együttérzésemet és szolidaritásomat fejezzem ki bátor, hazafias és népedet féltő tettedért. Szeretném, ha tudnád, hogy miután családommal együtt átmenekültem az anyaországba, nekünk sem volt fenékig tejfel az életünk. Akkor még Ceausescu a sztálini internacionalizmus törvényei alapján érvényesíthette akaratát, befolyását a bűnös családdal szemben, aki fel mert lázadni a nemzetiségi és egyéb polgári jogok eltiprása ellen. Szerencsére azóta már a magyar társadalom teljesen megváltozott. A párt mélyreható reformokat fogadott el, platformszabadságot hirdet, alternatív pártok versenyeznek a politikai porondon. Nagy gazdasági válságban élünk, de nyitottunk a világra, és jobbító szándék kíséri reformtörekvéseinket. Óvatos bizakodás tölti el népünket. - A nyílt levél ezt követően a felszabadult légkörről beszél, amely lehetővé tette, hogy a kormány az erdélyi falurombolás és a magyarság asszimilációja ellen megtegye végre a szükséges lépéseket. Majd így folytatódik a nyílt levél: - A világban sokfelé az a hír járja, hogy mi magyarok ellensége vagyunk a románoknak és hogy revíziós szándékaink vannak. Szeretném, ha a nyílt levelet aláíró társaiddal együtt tudnátok róla, hogy a magyar népet nem a revízió szándéka vezeti, csupán mélységesen aggódik az erdélyi nemzetiségek és azok kulturális öröksége, valamint a szomszédos román nép sorsa iránt. A történelemből tudjuk, hogy demokráciát építeni - márpedig ez a szándékunk - egy szomszédos rendőrállam határán szinte lehetetlen. Annál is inkább, mert sok ezer román állampolgár keres menedéket az üldöztetések elől hazánkban. - Ezután a nyílt levél azt taglalja, miként fogadta a magyar közvélemény a Ceausescu elnökhöz intézett levelet, az abban foglaltakat, mint hatalmas rést a diktatúra falán, mint fénysugarat a sötétségben. Bihari László Silviu Brucanesnak címzett nyílt leveléből idéztünk részleteket. Közvetlen telefonvonalon érkezett a következő kérdés: - Mondják meg, kinek jutott eszébe Magyarországra meghívni Cicciolinát, a pornósztárt? Kinek ment el a józan esze? - Cicciolina olasz parlamenti képviselő, és nyilván ebben a minőségében járt Magyarországon. A Sunday Telegraph április 30-iki számában látható a magyar származású olasz politikus fényképe, amint Kiskunhalason hosszú ujjaival búcsút int a vagonokra pakolt szovjet tankoknak. Maga a cikk, amely mellett a kép látható, Pozsgay Imre londoni látogatásával foglalkozik, azzal, hogy Margaret Thatcher miniszterelnök szinte feltétlen támogatásáról biztosította Magyarországot. A cikk egyébként Pozsgay Imre fényképét is közli, azzal az aláírással, látnoki szellemű ember. Gorbacsov után a legfontosabb politikus a mai Kelet-Európában. Most pedig egy telefonüzenetet idézünk: - Kedves Magyar Osztály! Élvezettel hallgattam a kerekasztalt, Király Zoltán országgyűlési képviselővel. Igen jó ötletnek tartom az egy-egy kiemelkedő magyarországi személyiség bevonását a vitaműsorba, legyen az ellenzéki, vagy a hatalom képviselője. Érdekes jelenség, hogy az angol rádiónál is milyen jól megvalósul a demokrácia. Például Schöpflin György és Siklós István a mérsékelt, illetve higgadt hangot képviselik, Krassó György a radikálisabb oldal híve. De jelenlétére és véleményére ugyanolyan szükség van, mint az előbbieknek. Külön szeretném megköszönni Siklós István Király Zoltánnal készített interjúját, valamint Békés Erzsébet munkásságát is. Talán egy kissé megkésve Mackó László környezetvédelmi rovatát, amelyben például a budapesti savas eső és egyéb szennyeződésről számolt be. A telefoninterjúk mintha megritkultak volna. Véleményem szerint ennek a hangminősége nem is olyan rossz. De talán lehetséges volna készíteni néhány interjút Magyarországon is és ezeket repülővel továbbítani. - A telefoninterjúkat továbbra is szeretnénk használni adásainkban, bár meg kell vallani, hogy igen nehéz némely napokon a nemzetközi vonal zsúfoltsága miatt Magyarországra telefonálni. Egyébként a hozzánk érkezett telefonüzenetek is megritkultak. Erre lehet, hogy nem a nemzetközi vonalak zsúfoltsága, sokkal inkább a megemelt telefondíjak a magyarázat. Igaz, hogy levél is kevesebb érkezik, ennek oka talán a postai viteldíjak felemelése. De hát továbbra is kérjük hallgatóinkat, hogy levélben vagy telefonüzenetben közöljék véleményüket az adásainkban hallottakról, vagy megfigyeléseiket a világban történő eseményekről. Szívesen vesszük azt is, ha a BBC magyar osztályának 50. évfordulójára megírják a magyar adáshoz fűződő élményeiket, hogy szeptemberben az évfordulón külön műsorban sugározzuk hallgatóink szavait. - Hallgatóink leveleire és telefonüzeneteikre válaszoltunk. +++
1989. április 30., vasárnap
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Sándor Gábor beszélek, jónapot kivánok... adalék ahhoz,hogy miért nem bízunk, miért nem bízhatunk a Magyar Szocialista Munkáspártban. Beszámoló egy nyilvános vitáról. 89 február 25-ére az MSZMP árpádföldi szervezete meghívta az alternativ szervezeteket a nyilvános pártnapjukon rendezendő nyilvános vitára. Jelen volt az MSZMP 40 tagja, Kardosné helyi párttitkár, Mészáros kerületi elsőtitkár, Kis János Magyar Demokrata Fórum megbizott, Berényi Gábor Szabad Demokrata Szövetség megbízottja. Előjáták: Kis János MDT tag felkereste az SZDSZ megbízottját,hogy a helyi pártszervezet megbízottjai nála jártak és meghivták az alternativ szervezetek képviselőit egy nyilvános vitára. A vita Kardosné beszédével kezdődött, felkérte Mészáros első titkárt tartsa meg beszédét. Az első titkár elmondta, hogy a párt mit tett a kerületért az országért. Ezt az Árpádföldet, mint ő mondta a XVI.ker. Rózsadombjának is nevezik. Elmondta még, hogy szerinte a fiataloknak nem az utcákon kellene hőzöngeni, hanem értelmes mozgalmi munkát végezni, feladatokat keresni a maguk számára. Elmondta még, hogy szerinte a kommunisták nagyon sokat tetteK a kerület iparáért, igy például az Ikarusz Gyárért, amely gyárat csodálatosan modernizálták. Hosszú és lapos beszédéből nem idézek többet, mert nem érdemes..."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|