|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Gondolatforgató:
Mit miért március 15-én?
"- A TV épületénél Csengey Dénes a Magyar Demokrata Fórum
képviseletében mond beszédet, majd itt Cserhalmi György felolvassa
a független szervezetek tizenkét pontját: Mit kíván a magyar nemzet
címet viselő tízenkét pontját. Ezután megtörténik a TV jelképes
elfoglalása.
Ezekután a Kossuth térre vonulunk, természetesen csak akkor, ha az
ez évi 3. törvény 4. paragrafusát, nevezetesen azt, amelyik tiltja,
hogy a Kossuth téren gyülekezésre kerüljön sor, az országgyűlés
feloldja. Közben a Batthyányi-Nagy Imre örökmécsesnél, aki hozza a
megemlékezés virágait az ott elhelyezheti. A Kossuth téren terveink
szerint Orbán Viktor fog beszélni a Fidesz nevében. Szilágyi Júlia,
Szilágyi József leánya, gondolom a Történelmi Igazságtétel
Bizottsága nevében, valamint Kiss János a Szabad Demokraták
Szövetségének a nevében mondja el beszédét. Most mondom, hogy
nagyon rövid beszédekre kértük fel a szónokokat, maximum 5 perces
terjedelemben. Szerintem az a jó szónok, aki minél rövidebben el
tudja mondani a mondanivalóját."
|
|
|
|
|
|
|
Csapatkivonás
|
(Sally Ackroyd) London, 1989. április 30. (BBC, Panoráma) - Ahogy el is várnánk a szovjet katonai támaszpontok Magyarországon igen titkosak. Vidéken az ember akkor kezdi sejteni, hogy a közelükben jár, ha Tilos fényképezni táblát lát. Közép-Magyarország dombjain nagy területen kiképző telepek húzódnak. Maguk a laktanyák kerítések és külön e célra növesztett fasorok mögött gondosan vannak elrejtve. A múlt héten azonban, amikor az első szovjet tankok elindultak Magyarországról hazafelé, a kivonulás nagy nyilvánosság előtt zajlott, és a nyugati sajtót is barátságosan meginvitálták. De amikor az újságírók kora reggel Budapesten autóba szálltak, senki sem tudta pontosan hova igyekszik. Rendőr kocsi vezetésével konvojban haladtak a tudósítók autói egy a Budapesttől több mint 160 km-re, délre fekvő helység felé. A BBC tudósítójának csak annyit mondtak: Kövesse a piros Ladát. A rendőrautó villogó lámpával gyorsan eltűnt a reggeli forgalomban. Ezzel együtt az újságírók többsége végül is megérkezett Dél- Magyarországra, ahol indulásra készen találta a szovjet katonákat. Gorbacsov elnök egyoldalú hagyományos haderőcsökkentése értelmében először a tankok távoztak. Moszkva mintegy 25 százalékkal csökkenti csapatai létszámát Magyarországon, az NDK-ban és Csehszlovákiában. A jövő év végéig több mint tízezer katona távozik csak Magyarországról, és az ott állomásozó szovjet haderők búcsút mondanak többek között egy teljes harckocsizó hadosztálynak, légi desszant alakulatoknak és egy vegyi csapategységnek is. E kivonás után 50 ezer katona marad. Moszkva szerint ennyi elegendő, hogy megfeleljen a Varsói Szerződés védelmi feladatainak. A Nyugat szerint a csapatkivonás egy lépés a szembenálló hagyományos haderők egyenlőtlenségének mérséklése felé. A kiskunhalasi támaszpontról elsőként 31 T-64-es tank indult el. Csigalassúsággal másztak fel a vasúti szállító kocsikra, melyeket a MÁV-tól kértek kölcsön erre az alkalomra. E vasúti kocsik nem igazán ilyen célra használatosak, épp hogy csak rájuk fértek a tankok. Az eseményt mintegy száz újságíró, érem borította szovjet főtisztek, és a zöld szaténba, csipkébe öltözött Cicciolina, olasz pornósztár és parlamenti képviselő szemlélte meg. Cicciolina egy fehér békegalamb levegőbe engedésével járult hozzá a ceremóniához, amint a tankok elindultak. Ez az aktus horrorba csapott át, amint a galamb egy közelgő tank útjába repült, és a lánctalpak agyonnyomták. E szimbolizmustól nem zavartatva Cicciolina újabb galambot bocsátott útjára. Este a tankok útban voltak Ukrajna felé, többségük Moszkva szerint ócskavasként fogja végezni. Ami Magyarországot illeti, a csapatkivonás csupán jelképes. Nem valószínű, hogy valódi változást hozna. Talán csak azért jó a magyarok számára, hogy a tízezer hazatért katonalakásokat hagy maga után, és ezekre nagy szükség van. A Vörös Hadsereg sok más épületet is hátrahagy, amit 40 évig használt, s ezek között akad néhány pompás is. Gödöllőn például a szovjet katonák a Habsburgok egykori kastélyában laktak. A helyiek a csapatkivonás küszöbén nemcsak a barokk épület tönkretételéért hibáztatják a külföldi katonákat, hanem egy olyan rendszer rájuk erőszakolásáért is, amely az országot térdre kényszerítette. A magyarok többnyire nyíltan kimondják, hogy mennyire ellenzik a szovjet jelenlétet. E haderő számukra ugyanaz, amely vérbe fojtotta az 56-os forradalmat. Az ellenérzéssel a hatóságok is teljesen tisztában vannak. Szovjet katonákat ritkán lehet nyilvános helyen látni, és szolgálatukat a laktanya elzártságában teljesítik. Változnak az idők, mostanában gyakran elhangzik hivatalos helyről is, hogy kimúlt a Brezsnyev-doktrína, amellyel a szovjet beavatkozást szokták igazolni a Varsói Szerződés országaiban. Moszkva egyértelműen tudatta, hogy Magyarországnak megengedi azokat a reformokat, amelyeket 68-ban Csehszlovákiában elfojtott. Sőt ennél többet, a többpártrendszer bevezetését is. A magyar sajtó hetente többször is felhozza a semlegesség kérdését. Az ellenzék ennek mihamarabbi kimondását tekinti céljának. Az MSZMP reformerei szerint Moszkva jobban szeretne egy erős, független Magyarországot, mint egy gyengét, tőle függőt. Még a keményvonalasok is elfogadják a semlegességet, mint végcélt, bár hozzáteszik: először fel kell oszlani a NATO-nak és a Varsói Szerződésnek is. +++
1989. április 30., vasárnap
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Sándor Gábor beszélek, jónapot kivánok... adalék ahhoz,hogy miért nem bízunk, miért nem bízhatunk a Magyar Szocialista Munkáspártban. Beszámoló egy nyilvános vitáról. 89 február 25-ére az MSZMP árpádföldi szervezete meghívta az alternativ szervezeteket a nyilvános pártnapjukon rendezendő nyilvános vitára. Jelen volt az MSZMP 40 tagja, Kardosné helyi párttitkár, Mészáros kerületi elsőtitkár, Kis János Magyar Demokrata Fórum megbizott, Berényi Gábor Szabad Demokrata Szövetség megbízottja. Előjáták: Kis János MDT tag felkereste az SZDSZ megbízottját,hogy a helyi pártszervezet megbízottjai nála jártak és meghivták az alternativ szervezetek képviselőit egy nyilvános vitára. A vita Kardosné beszédével kezdődött, felkérte Mészáros első titkárt tartsa meg beszédét. Az első titkár elmondta, hogy a párt mit tett a kerületért az országért. Ezt az Árpádföldet, mint ő mondta a XVI.ker. Rózsadombjának is nevezik. Elmondta még, hogy szerinte a fiataloknak nem az utcákon kellene hőzöngeni, hanem értelmes mozgalmi munkát végezni, feladatokat keresni a maguk számára. Elmondta még, hogy szerinte a kommunisták nagyon sokat tetteK a kerület iparáért, igy például az Ikarusz Gyárért, amely gyárat csodálatosan modernizálták. Hosszú és lapos beszédéből nem idézek többet, mert nem érdemes..."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|