 |
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Gondolatforgató:
Mit miért március 15-én?
"- A TV épületénél Csengey Dénes a Magyar Demokrata Fórum
képviseletében mond beszédet, majd itt Cserhalmi György felolvassa
a független szervezetek tizenkét pontját: Mit kíván a magyar nemzet
címet viselő tízenkét pontját. Ezután megtörténik a TV jelképes
elfoglalása.
Ezekután a Kossuth térre vonulunk, természetesen csak akkor, ha az
ez évi 3. törvény 4. paragrafusát, nevezetesen azt, amelyik tiltja,
hogy a Kossuth téren gyülekezésre kerüljön sor, az országgyűlés
feloldja. Közben a Batthyányi-Nagy Imre örökmécsesnél, aki hozza a
megemlékezés virágait az ott elhelyezheti. A Kossuth téren terveink
szerint Orbán Viktor fog beszélni a Fidesz nevében. Szilágyi Júlia,
Szilágyi József leánya, gondolom a Történelmi Igazságtétel
Bizottsága nevében, valamint Kiss János a Szabad Demokraták
Szövetségének a nevében mondja el beszédét. Most mondom, hogy
nagyon rövid beszédekre kértük fel a szónokokat, maximum 5 perces
terjedelemben. Szerintem az a jó szónok, aki minél rövidebben el
tudja mondani a mondanivalóját."
|
|
|
|
|
|
 |
Megdőlnek a kommunista tabuk Magyarországon
|
München, 1989. április 17. (SZER, Nemzetközi sajtószemle) - A
francia Le Monde is hosszú cikket szentel a magyar politikai élet
legújabb fejleményeinek. A cikket párizsi munkatársunk, Albert Pál
ismerteti:
- Függönyfelvonás Magyarországon - így a címe a legrangosabb
párizsi napilap, a Le Monde szombati első oldalas vezércikkének,
amely a magyar Politikai Bizottságban történt változásokról adott,
korábbi, kurtább jelentések után általánosabb fejtegetéseket is
tartalmaz. A címben szereplő függöny persze képes beszéd,
jelképként is értendő, ha tényszerűen bár arra a vasfüggönyre
vonatkozik, melynek fölszámolását az osztrák határon május elején
kezdi meg a magyar kormányzat. Mindenesetre ez a vasfüggöny-téma a
Monde franciákat igen jól tájékoztató vezércikkének első pontja -
osztályozva: első jó pontja.
A második a magyar igazságügy-miniszter utasítása: az illetékes
jogi szakértők, amilyen gyorsan és lelkiismeretesen csak lehet,
vizsgálják felül Nagy Imre és társainak 1958-as perét. Jelent ez
egyszersmind rehabilitációt is? - kérdezi a Monde. A szó kényes
hiszen a vezető apparátusnak a legitimitása máig az úgynevezett
ellenforradalom leverésén alapszik. De lépés mindenesetre az 1958-
as kivégzés évfordulójára, június 16-ikára engedélyezett nyilvános
temetés. Mert a tabuk, a szocialista tabuk egy esztendeje, Kádár
János félreállítása óta egymás után dőlnek meg Magyarországon
egészen a többpártrendszer elfogadhatóságáig. És mára olyan a
helyzet, hogy visszarendezés nélkül a kívánatosan járható úton
újabb qyökeres és a hatalom számára netán fájdalmas döntéseket kell
hozni.
Úgy, miként a Politikai Bizottságban végrehajtott múlt szerdai
változásokkal, melyeknek okai nem kizárólag személyek: mögöttük a
súlyos gazdasági válság, a független mozgalmak dinamikája, a
párttagság szembeötlő dezertálása, sőt az MSZMP-n belülről is
fenyegető szakadás.
Erre a virtuális pártszakadásra - reformisták és konzervatívok
elválásra - céloz Tavaszi takarítás című mai cikkében a Le Point
című hetilap is. Úgy véli tudni: a szerdai gyors döntést Grósz
Károly szorgalmazta. Megszabadulni egy vetélytárstól, az itt-ott is
kompromittált Berecz Jánostól, de megelőzni a reformisták kiválását
is. Ki akkor a nyertes? - kérdezi a Le Point és persze a Le Monde
is.
Papíron mintha csak döntetlenre állna a játszma, noha a dinamizmus
inkább a Pozsgay és Nyers Rezső szárnyé. Mindent megoldva ezzel -
józan kétkedés a Monde vezércikkének zárószava: harmadik
vetélytársuktól megszabadulván Grósz Károly és Pozsgay Imre még
egyetlen lényegi problémát sem oldott meg. +++
1989. április 17., hétfő
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Sándor Gábor beszélek, jónapot kivánok... adalék ahhoz,hogy miért nem bízunk, miért nem bízhatunk a Magyar Szocialista Munkáspártban. Beszámoló egy nyilvános vitáról. 89 február 25-ére az MSZMP árpádföldi szervezete meghívta az alternativ szervezeteket a nyilvános pártnapjukon rendezendő nyilvános vitára. Jelen volt az MSZMP 40 tagja, Kardosné helyi párttitkár, Mészáros kerületi elsőtitkár, Kis János Magyar Demokrata Fórum megbizott, Berényi Gábor Szabad Demokrata Szövetség megbízottja. Előjáták: Kis János MDT tag felkereste az SZDSZ megbízottját,hogy a helyi pártszervezet megbízottjai nála jártak és meghivták az alternativ szervezetek képviselőit egy nyilvános vitára. A vita Kardosné beszédével kezdődött, felkérte Mészáros első titkárt tartsa meg beszédét. Az első titkár elmondta, hogy a párt mit tett a kerületért az országért. Ezt az Árpádföldet, mint ő mondta a XVI.ker. Rózsadombjának is nevezik. Elmondta még, hogy szerinte a fiataloknak nem az utcákon kellene hőzöngeni, hanem értelmes mozgalmi munkát végezni, feladatokat keresni a maguk számára. Elmondta még, hogy szerinte a kommunisták nagyon sokat tetteK a kerület iparáért, igy például az Ikarusz Gyárért, amely gyárat csodálatosan modernizálták. Hosszú és lapos beszédéből nem idézek többet, mert nem érdemes..."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|