 |
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Gondolatforgató:
Mit miért március 15-én?
"- A TV épületénél Csengey Dénes a Magyar Demokrata Fórum
képviseletében mond beszédet, majd itt Cserhalmi György felolvassa
a független szervezetek tizenkét pontját: Mit kíván a magyar nemzet
címet viselő tízenkét pontját. Ezután megtörténik a TV jelképes
elfoglalása.
Ezekután a Kossuth térre vonulunk, természetesen csak akkor, ha az
ez évi 3. törvény 4. paragrafusát, nevezetesen azt, amelyik tiltja,
hogy a Kossuth téren gyülekezésre kerüljön sor, az országgyűlés
feloldja. Közben a Batthyányi-Nagy Imre örökmécsesnél, aki hozza a
megemlékezés virágait az ott elhelyezheti. A Kossuth téren terveink
szerint Orbán Viktor fog beszélni a Fidesz nevében. Szilágyi Júlia,
Szilágyi József leánya, gondolom a Történelmi Igazságtétel
Bizottsága nevében, valamint Kiss János a Szabad Demokraták
Szövetségének a nevében mondja el beszédét. Most mondom, hogy
nagyon rövid beszédekre kértük fel a szónokokat, maximum 5 perces
terjedelemben. Szerintem az a jó szónok, aki minél rövidebben el
tudja mondani a mondanivalóját."
|
|
|
|
|
|
 |
A kormány álláspontja a bős-nagymarosi erőműről
|
London, 1989. március 24. (BBC, Késő esti adás) - A magyar kormány
biztosítékot adott arra, hogy nem végeznek végleges munkákat a bős-
nagymarosi vízlépcsőn mindaddig, amíg júniusban az Országgyűlés
újból meg nem vizsgálja a kérdést.
Budapesti tudósítónk, Sally Ackroyd a következő jelentést küldte:
- Gyakori robbanásokat hallani a Dunakanyarban lévő Nagymaros
közelében, miután a munkások dinamitot használnak a félmillió
négyzetméter szikla folyóágyból történő kitermeléséhez.
Marosán György a kormány szóvivője ma olyan értelemben
nyilatkozott, hogy a munkát folytatják, amíg a parlament júniusban
ismét fontolóra veszi a vízlépcső építésének tervét. Hozzátette
azonban: a kormány úgy döntött, nem fognak visszacsinálhatatlan
munkálatokat végezni, ami azt jelenti, hogy a betonalapokat nem
rakják le.
Az országgyűlési képviselők júniusban szavazzák meg a népszavazást
lehetővé tévő új törvényt - mondotta Marosán - és lehet, hogy még
ugyanazon az ülésen eldöntik, hogy szavazzanak-e a vízlépcső
ügyében. Ez a legvilágosabb utalás arra, hogy a kormány komolyan
fontolóra veszi a vízlépcső építésének leállítását, amelyet a
parlament tagjai tavaly októberben egyhangúlag elfogadtak, később
azonban kiderült: a kommunista párt utasítására a népszavazás ellen
szavaztak.
Azóta az ellenzék erői csak növekedtek. Környezetvédők jóval több
mint százezer aláírást gyűjtöttek, követelve, hogy tartsanak
népszavazást a vízlépcső építésének ügyében, amelyet több
közgazdász pénzügyileg erőn felüli vállalkozásnak minősített és
elítélt.
És ami még fontosabb: több magyarországi ellenzéki csoport
kijelentette, nem hajlandó együttműködni a kormánnyal semmilyen
koalícióban, ha nem hagyják abba a vízlépcső építését.
Ha erre sor kerülne is, Magyarországnak még mindig meg kell
tárgyalnia a dolgot két szomszédjával: Csehszlovákiával és
Ausztriával.
Csehszlovákia saját gátat épít, amelyet összekötnek a nagymaros
vízlépcsővel, Ausztria pedig óriási kölcsönökkel járult hozzá az
építési munkálatokhoz, amiért 20 éven át elektromos áramot kap
cserébe.+++
1989. március 24., péntek
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Sándor Gábor beszélek, jónapot kivánok... adalék ahhoz,hogy miért nem bízunk, miért nem bízhatunk a Magyar Szocialista Munkáspártban. Beszámoló egy nyilvános vitáról. 89 február 25-ére az MSZMP árpádföldi szervezete meghívta az alternativ szervezeteket a nyilvános pártnapjukon rendezendő nyilvános vitára. Jelen volt az MSZMP 40 tagja, Kardosné helyi párttitkár, Mészáros kerületi elsőtitkár, Kis János Magyar Demokrata Fórum megbizott, Berényi Gábor Szabad Demokrata Szövetség megbízottja. Előjáták: Kis János MDT tag felkereste az SZDSZ megbízottját,hogy a helyi pártszervezet megbízottjai nála jártak és meghivták az alternativ szervezetek képviselőit egy nyilvános vitára. A vita Kardosné beszédével kezdődött, felkérte Mészáros első titkárt tartsa meg beszédét. Az első titkár elmondta, hogy a párt mit tett a kerületért az országért. Ezt az Árpádföldet, mint ő mondta a XVI.ker. Rózsadombjának is nevezik. Elmondta még, hogy szerinte a fiataloknak nem az utcákon kellene hőzöngeni, hanem értelmes mozgalmi munkát végezni, feladatokat keresni a maguk számára. Elmondta még, hogy szerinte a kommunisták nagyon sokat tetteK a kerület iparáért, igy például az Ikarusz Gyárért, amely gyárat csodálatosan modernizálták. Hosszú és lapos beszédéből nem idézek többet, mert nem érdemes..."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|