 |
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Gondolatforgató:
Mit miért március 15-én?
"- A TV épületénél Csengey Dénes a Magyar Demokrata Fórum
képviseletében mond beszédet, majd itt Cserhalmi György felolvassa
a független szervezetek tizenkét pontját: Mit kíván a magyar nemzet
címet viselő tízenkét pontját. Ezután megtörténik a TV jelképes
elfoglalása.
Ezekután a Kossuth térre vonulunk, természetesen csak akkor, ha az
ez évi 3. törvény 4. paragrafusát, nevezetesen azt, amelyik tiltja,
hogy a Kossuth téren gyülekezésre kerüljön sor, az országgyűlés
feloldja. Közben a Batthyányi-Nagy Imre örökmécsesnél, aki hozza a
megemlékezés virágait az ott elhelyezheti. A Kossuth téren terveink
szerint Orbán Viktor fog beszélni a Fidesz nevében. Szilágyi Júlia,
Szilágyi József leánya, gondolom a Történelmi Igazságtétel
Bizottsága nevében, valamint Kiss János a Szabad Demokraták
Szövetségének a nevében mondja el beszédét. Most mondom, hogy
nagyon rövid beszédekre kértük fel a szónokokat, maximum 5 perces
terjedelemben. Szerintem az a jó szónok, aki minél rövidebben el
tudja mondani a mondanivalóját."
|
|
|
|
|
|
 |
A sztrájktörvényről
|
London, 1989. március 22. (BBC, Panoráma) A magyar Országgyűlés
elfogadta azt a törvényt, amellyel az ország történetében először
szabályozzák a dolgozók sztrájkjogát. A kormány törvényjavaslatát
mind a független, mind a hivatalos szakszervezetek megszorító
jellegűnek ítélték meg, és most - mint budapesti tudósítónk Sally
Ackroyd jelenti - az országgyűlési képviselők egy alaposan
módosított sztrájktörvényt fogadtak el.
A kormány a tavalyi év végén vetette fel először a sztrájkjog
törvényesítésének kérdését, amikor a vezetőség nagy
sztrájkhullámtól tartott. A bányászok több mint 30 év után először
szüntették be a munkát, és miközben az árak tovább emelkedtek, az
életszínvonal pedig tovább csökkent, a kormány attól tartott, hogy
országszerte tiltakozó sztrájkokra kerül sor.
A kormány javaslata szigorú korlátokhoz kötötte a sztrájkjogot, és
a javaslat kemény bírálatot váltott ki - előbb az újonnan alakuló
független szakszervezetek körében, majd a hivatalos
szakszervezetben is, amely azelőtt kommentár nélkül elfogadta a
kormány politikáját.
A szakszervezetek felrótták, hogy a sztrájktörvény nincs
összhangban az idevonatkozó nemzetközi szabályokkal. A
törvényjavaslatról szóló viták sokáig elhúzódtak, és a
kompromisszumos megoldás csak tegnap, az országgyűlési ülés
előestéjén alakult ki.
A kormány végül is beleegyezett abba, hogy a független
szakszervezetek is jogot kapjanak sztrájk szervezésére.
Szervezhetnek szolidaritási sztrájkokat is, amelyeket a kormány
eredetileg törvényen kívül akart helyezni. Módosították a
közszolgáltatások sztrájkjaira vonatkozó tételeket is.
Nagy Sándor, a hivatalos szakszervezetek vezetője arról
biztosította az Országgyűlést, hogy a dolgozók csak végső esetben
élnek a sztrájkjoggal. Mint mondta: a szakszervezetek szeretnék, ha
az országban anarchia nélkül játszódna le a demokratikus
átalakulás, és a szakszervezetek éppen úgy igyekeznek képviselni a
társadalom érdekeit, mint ahogyan feladatuknak tartják tagjaik
érdekeinek képviseletét. +++
1989. március 22., szerda
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Sándor Gábor beszélek, jónapot kivánok... adalék ahhoz,hogy miért nem bízunk, miért nem bízhatunk a Magyar Szocialista Munkáspártban. Beszámoló egy nyilvános vitáról. 89 február 25-ére az MSZMP árpádföldi szervezete meghívta az alternativ szervezeteket a nyilvános pártnapjukon rendezendő nyilvános vitára. Jelen volt az MSZMP 40 tagja, Kardosné helyi párttitkár, Mészáros kerületi elsőtitkár, Kis János Magyar Demokrata Fórum megbizott, Berényi Gábor Szabad Demokrata Szövetség megbízottja. Előjáták: Kis János MDT tag felkereste az SZDSZ megbízottját,hogy a helyi pártszervezet megbízottjai nála jártak és meghivták az alternativ szervezetek képviselőit egy nyilvános vitára. A vita Kardosné beszédével kezdődött, felkérte Mészáros első titkárt tartsa meg beszédét. Az első titkár elmondta, hogy a párt mit tett a kerületért az országért. Ezt az Árpádföldet, mint ő mondta a XVI.ker. Rózsadombjának is nevezik. Elmondta még, hogy szerinte a fiataloknak nem az utcákon kellene hőzöngeni, hanem értelmes mozgalmi munkát végezni, feladatokat keresni a maguk számára. Elmondta még, hogy szerinte a kommunisták nagyon sokat tetteK a kerület iparáért, igy például az Ikarusz Gyárért, amely gyárat csodálatosan modernizálták. Hosszú és lapos beszédéből nem idézek többet, mert nem érdemes..."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|