|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Gondolatforgató:
Mit miért március 15-én?
"- A TV épületénél Csengey Dénes a Magyar Demokrata Fórum
képviseletében mond beszédet, majd itt Cserhalmi György felolvassa
a független szervezetek tizenkét pontját: Mit kíván a magyar nemzet
címet viselő tízenkét pontját. Ezután megtörténik a TV jelképes
elfoglalása.
Ezekután a Kossuth térre vonulunk, természetesen csak akkor, ha az
ez évi 3. törvény 4. paragrafusát, nevezetesen azt, amelyik tiltja,
hogy a Kossuth téren gyülekezésre kerüljön sor, az országgyűlés
feloldja. Közben a Batthyányi-Nagy Imre örökmécsesnél, aki hozza a
megemlékezés virágait az ott elhelyezheti. A Kossuth téren terveink
szerint Orbán Viktor fog beszélni a Fidesz nevében. Szilágyi Júlia,
Szilágyi József leánya, gondolom a Történelmi Igazságtétel
Bizottsága nevében, valamint Kiss János a Szabad Demokraták
Szövetségének a nevében mondja el beszédét. Most mondom, hogy
nagyon rövid beszédekre kértük fel a szónokokat, maximum 5 perces
terjedelemben. Szerintem az a jó szónok, aki minél rövidebben el
tudja mondani a mondanivalóját."
|
|
|
|
|
|
|
Interjú Tamás Gáspár Miklóssal
|
London, 1989. március 16. (BBC, Panoráma) - Pallai Péter munkatársunk a szegedi eseményekről kérdezte Tamás Gáspár Miklós filozófust, aki két beszédet is mondott tegnap. - Tegnap Szegeden milyen fogadtatásban részesültél, milyen számban gyűltek össze az emberek? - Szegeden a független új demokratikus mozgalmak külön ünneplésre hívták a város népét. Úgy számoltuk, hogy 7-8 ezer ember lehetett jelen, szemben azzal a körülbelül 800 emberrel, aki a hivatalos ünnepségre gyűlt össze. - Mi volt a mondanivalód lényege? Tudom, hogy egy beszédet nem lehetett néhány percbe tömöríteni, inkább arra lehetne talán a hallgató kíváncsi, hogy miben térhetett el a te mondanivalód attól, amit akár a hivatalosak, akár a többi függetlenek juttattak tegnap kifejezésre. - Hát én azt hiszem, hogy az én beszédem emberi valójában és élességében különbözött attól, amit mások mondtak, amennyiben én kimondottan bíráltam az uralkodó pártot és személyében Grósz Károly főtitkárt. Tehát én politikai beszédet mondtam és arra próbáltam figyelmeztetni, hogy nehogy a demokratikus látszatok megtévesszenek bennünket, hisz még munka vár ránk. - Budapesten a fáklyás menet kezdetén nagyjából ugyanazt mondtad, mint Szegeden vagy egy más beszédet mondtál? - Egy más beszédet mondtam és engedd meg, hogy ebből egy pár mondatot egész egyszerűen idézzek. - Parancsoljál! - Azt mondtam: - Tavaly március óta a kommunista rendszer erkölcsileg és politikailag megbukott. A hatalom birtokosai nagyjából ugyanazok, mint azelőtt, de miféle hatalom az, amelynek senki nem engedelmeskedik. Később így folytattam: - Ideje volna, hogy a kommunista párt hatalomszerénységet tanuljon. Senki nem bízta meg az uralkodással, és ha majd részt akar venni a demokrácia versenyében, magába nézzen inkább, mintsem hogy máris a kártyák cinkelésével foglalkozzék. Azért idéztem ezt a pár mondatot a beszédemből, mert az újság, amerikai újság csak azt a passzust emeli ki a beszédemből, hogy felbujtottam az új ellenzéki mozgalmakat, hogy fejezzék be az egymás közti torzsalkodást és készüljenek az építésre. - Különbözött a hangulat a főváros és a vidék között? - Valamelyest igen. Szegeden, mivel vidéki városokban tulajdonképp ma először került sor független március 15r-ikére, talán érzékelhetőbb volt az egyszerű öröm. Az emberek láthatólag boldogok voltak. Mikor szemben álltam azzal a sok emberrel a nagy szélben ott Szegeden, hát mindenkinek fülig volt a szája, az emberek boldogok voltak, örültek. A pesti hangulat is nyugodt volt és kellemes, de a politikai küzdelemnek a légköre érezhetőbb volt. - És milyen tanulságot vonhat le a hatalom és az ellenzék a tegnapi megmozdulásokból? - Nézd, tegnap szimbolikus csata folyt, nem igazi csata, nem igazi politikai küzdelem, ez a jelképek küzdelme volt. Ezt a csatát viszont megnyertük, efelől senkinek nem lehet kétsége. És azt hiszem, hogy az ellenzéki erők egysége szempontjából egy megszorítás van, amelyre mindjárt kitérek, ez roppantul ígéretesnek mutatkozott a Demokrata Fórum, a Szabad Demokraták Szövetsége és a Fidesz, mint együttműködő, erőteljes és politikai jövővel jelentkező szervezetek jelentek meg az ország népe előtt, és ez egy hatalmas eredmény. - Mi a megszorítás? - Megszorításom az, hogy én rendkívül sajnálom, hogy a Független Kisgazdapárt és a szociáldemokrata mozgalmak egy része a hivatalos szervekkel ünnepelt együtt. Félreértés ne essék, természetesen joguk van ahhoz, hogy azzal ünnepeljenek, akivel akarnak, viszont ebben a politikai helyzetben, ahol meg kellene mutatni, hogy hol válnak el a frontvonalak, mi az ellenzék és mi a kormánypárt, szerencsésebb lett volna, mondom, mivel jelképes csatáról volt szó, hogyha a jelképek tiszták, érthetőek, félreérthetetlenek. +++
1989. március 16., csütörtök
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Sándor Gábor beszélek, jónapot kivánok... adalék ahhoz,hogy miért nem bízunk, miért nem bízhatunk a Magyar Szocialista Munkáspártban. Beszámoló egy nyilvános vitáról. 89 február 25-ére az MSZMP árpádföldi szervezete meghívta az alternativ szervezeteket a nyilvános pártnapjukon rendezendő nyilvános vitára. Jelen volt az MSZMP 40 tagja, Kardosné helyi párttitkár, Mészáros kerületi elsőtitkár, Kis János Magyar Demokrata Fórum megbizott, Berényi Gábor Szabad Demokrata Szövetség megbízottja. Előjáták: Kis János MDT tag felkereste az SZDSZ megbízottját,hogy a helyi pártszervezet megbízottjai nála jártak és meghivták az alternativ szervezetek képviselőit egy nyilvános vitára. A vita Kardosné beszédével kezdődött, felkérte Mészáros első titkárt tartsa meg beszédét. Az első titkár elmondta, hogy a párt mit tett a kerületért az országért. Ezt az Árpádföldet, mint ő mondta a XVI.ker. Rózsadombjának is nevezik. Elmondta még, hogy szerinte a fiataloknak nem az utcákon kellene hőzöngeni, hanem értelmes mozgalmi munkát végezni, feladatokat keresni a maguk számára. Elmondta még, hogy szerinte a kommunisták nagyon sokat tetteK a kerület iparáért, igy például az Ikarusz Gyárért, amely gyárat csodálatosan modernizálták. Hosszú és lapos beszédéből nem idézek többet, mert nem érdemes..."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|