|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Gondolatforgató:
Mit miért március 15-én?
"- A TV épületénél Csengey Dénes a Magyar Demokrata Fórum
képviseletében mond beszédet, majd itt Cserhalmi György felolvassa
a független szervezetek tizenkét pontját: Mit kíván a magyar nemzet
címet viselő tízenkét pontját. Ezután megtörténik a TV jelképes
elfoglalása.
Ezekután a Kossuth térre vonulunk, természetesen csak akkor, ha az
ez évi 3. törvény 4. paragrafusát, nevezetesen azt, amelyik tiltja,
hogy a Kossuth téren gyülekezésre kerüljön sor, az országgyűlés
feloldja. Közben a Batthyányi-Nagy Imre örökmécsesnél, aki hozza a
megemlékezés virágait az ott elhelyezheti. A Kossuth téren terveink
szerint Orbán Viktor fog beszélni a Fidesz nevében. Szilágyi Júlia,
Szilágyi József leánya, gondolom a Történelmi Igazságtétel
Bizottsága nevében, valamint Kiss János a Szabad Demokraták
Szövetségének a nevében mondja el beszédét. Most mondom, hogy
nagyon rövid beszédekre kértük fel a szónokokat, maximum 5 perces
terjedelemben. Szerintem az a jó szónok, aki minél rövidebben el
tudja mondani a mondanivalóját."
|
|
|
|
|
|
|
Szegedi tudósítás
|
(Molnár Máté) München, 1989. március 15. (SZER, Magyar híradó) - Sok vita és riogatás után békésen lezajlott Szegeden is a független szervezetek március 15-i ünnepsége. A híreket máskor gondosan szelektáló Kossuth rádió által is terjesztett fenyegetés szerint Szegeden fegyveres provokáció várható. A városban az terjedt el, hogy a Münnich Ferenc Társaság tagjai lőnek majd a tömegre. Ez feszültté tette a hangulatot, de csak 14-én. Ma az ünnepség minden helyszíne megtelt ünneplő és bizakodó emberekkel. A független ünnepségre legalább háromszor-négyszer annyian voltak kíváncsiak, mint a hivatalosra. A függetlenek felvonulásának gyülekező helye a Múzeum előtt volt. Itt mondta el a Himnusz eléneklése után 11 órakor Király Zoltán szegedi képviselő emelkedett hangú beszédét. Egyik jellegzetes mondta: "Az elmúlt évtizedekben Magyarországot a Balkán felé szorították. A demokráciát jelzős szerkezetekbe zárták, és a parlament csak bokréta volt az abszolút hatalmú állam kalapján." A szegedi képviselő örömmel üdvözölte a napot, amikor a nemzet visszavette ünnepét a hatalomtól, és arra az eljövendő napra gondolt, amikor végre ismét valódi országgyűlés lesz. Ezt követően elhangzott az 1848-as 12 pont, majd az ünneplők a Dóm térre vonultak, megkoszorúzták Petőfi Sándor szobrát, majd az Aradi vértanúk terén a szőregi csata emlékoszlopát. A második rövid, higgadt és bölcs beszédet Tamás Gáspár Miklós, a Szabad Demokraták Szövetségének tanácstagja mondta az egyetem főépületének lépcsőjén. Emlékeztetett az 1848-as csatára, amikor Petőfi egy mozdulattal sajtószabadságot teremtett. "Ma nincs cenzúra, de a sajtó még nem szabad. Nincs már erős diktatúra fölöttünk, de mi még nem vagyunk szabadok. Erdély ügye későn ugyan, de érdeklődést keltett. Ugyanakkor Grósz Károly köszönetet mondott a felvidéki magyarok jó sorsáért a csehszlovák vezetőknek. A politikában légüres tér, vákuum van. Ebben az átmeneti időszakban a társadalom legyen türelmes, a kommunista párt pedig ne éljen vissza még mindig meglévő kiváltságaival." Tamás Gáspár Miklós beszéde után a Fidesz szegedi szervezetének egyik tagja felolvasta a mai 12 pontot. Ezek mindegyikét hatalmas taps fogadta. A harmadik hazafias beszédet a Kossuth-szobornál Raffai Ernő, a Magyar Demokrata Fórum választmányának tagja tartotta. Emlékeztetett a magyarság XX. században elszenvedett vereségeire. Trianontól az 1956. november 4-ét követő nyílt terrorig, az 1960- 70-es évek társadalmat szétzüllesztő válságos, burkoltabb elnyomásáig. De mégis él a magyarság - mondta. Szilárdságot, radikalizmust ajánlott a hosszú távú célok kitűzésekor, megfontoltságot, jó taktikai érzéket, toleranciát kívánt az aktuális követelések megfogalmazásakor. A Kossuth-szobor megkoszorúzása után az ünnepség a Szózat eléneklésével fejeződött be, a teret megtöltő 65 ezer szegedi polgár délután egy órakor békésen indulhatott haza. +++
1989. március 15., szerda
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Sándor Gábor beszélek, jónapot kivánok... adalék ahhoz,hogy miért nem bízunk, miért nem bízhatunk a Magyar Szocialista Munkáspártban. Beszámoló egy nyilvános vitáról. 89 február 25-ére az MSZMP árpádföldi szervezete meghívta az alternativ szervezeteket a nyilvános pártnapjukon rendezendő nyilvános vitára. Jelen volt az MSZMP 40 tagja, Kardosné helyi párttitkár, Mészáros kerületi elsőtitkár, Kis János Magyar Demokrata Fórum megbizott, Berényi Gábor Szabad Demokrata Szövetség megbízottja. Előjáták: Kis János MDT tag felkereste az SZDSZ megbízottját,hogy a helyi pártszervezet megbízottjai nála jártak és meghivták az alternativ szervezetek képviselőit egy nyilvános vitára. A vita Kardosné beszédével kezdődött, felkérte Mészáros első titkárt tartsa meg beszédét. Az első titkár elmondta, hogy a párt mit tett a kerületért az országért. Ezt az Árpádföldet, mint ő mondta a XVI.ker. Rózsadombjának is nevezik. Elmondta még, hogy szerinte a fiataloknak nem az utcákon kellene hőzöngeni, hanem értelmes mozgalmi munkát végezni, feladatokat keresni a maguk számára. Elmondta még, hogy szerinte a kommunisták nagyon sokat tetteK a kerület iparáért, igy például az Ikarusz Gyárért, amely gyárat csodálatosan modernizálták. Hosszú és lapos beszédéből nem idézek többet, mert nem érdemes..."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|