Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1989 › március 11.
1989  1990
1989. január
HKSzeCsPSzoV
2627282930311
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
303112345
1989. február
HKSzeCsPSzoV
303112345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272812345
6789101112
1989. március
HKSzeCsPSzoV
272812345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272829303112
3456789
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
SZER, Gondolatforgató:

Mit miért március 15-én?

"- A TV épületénél Csengey Dénes a Magyar Demokrata Fórum képviseletében mond beszédet, majd itt Cserhalmi György felolvassa a független szervezetek tizenkét pontját: Mit kíván a magyar nemzet címet viselő tízenkét pontját. Ezután megtörténik a TV jelképes elfoglalása. Ezekután a Kossuth térre vonulunk, természetesen csak akkor, ha az ez évi 3. törvény 4. paragrafusát, nevezetesen azt, amelyik tiltja, hogy a Kossuth téren gyülekezésre kerüljön sor, az országgyűlés feloldja. Közben a Batthyányi-Nagy Imre örökmécsesnél, aki hozza a megemlékezés virágait az ott elhelyezheti. A Kossuth téren terveink szerint Orbán Viktor fog beszélni a Fidesz nevében. Szilágyi Júlia, Szilágyi József leánya, gondolom a Történelmi Igazságtétel Bizottsága nevében, valamint Kiss János a Szabad Demokraták Szövetségének a nevében mondja el beszédét. Most mondom, hogy nagyon rövid beszédekre kértük fel a szónokokat, maximum 5 perces terjedelemben. Szerintem az a jó szónok, aki minél rövidebben el tudja mondani a mondanivalóját."

Mit miért március 15-én?

(Kasza László)
München, 1989. március 11. (SZER, Gondolatforgató) - A
Gondolatforgató mai adásában a független szervezetek három tagját
kérdezem arról, hogy mit tesznek március 15-én, és miért
ünnepelnek úgy, ahogy?
    
    Simányi Sándor a Szabad Demokraták Szövetsége, Rockenbauer Zoltán a
Fidesz és Csengey Dénes pedig a Magyar Demokrata Fórum részéről
beszél.
    
    - Szilágyi Sándor, te egyike vagy március 15-e független
megünneplése szervezőinek. Kik vesznek részt ebben az ünneplésben?
    
    - A szervezők között összesen 25 független és demokratikus
szervezet vesz részt. Ezeket most hadd ne soroljam fel, azt kell
mondjam, hogy a mérvadó társadalmi szervezetek itt vannak nálunk.
    
    - Mióta szervezitek ezt a március 15-ét?
    
    - Jó két hónapja kezdtük el, és azóta elég intenzíven dolgozunk
rajta.
    
    - El lehet mondani, hogy mit terveztek?
    
    - Hogy néz ki ez a nap?
    
    - Igen.
    
    - Tehát az elképzelésünk szerint féltizenkettőkor találkoznánk a
március 15-e, térnél, tehát a Petőfi-szobor körül. Mi olyan 80,
uszkve százezer emberre számítunk.
    
    - Elfér ott annyi ember?
    
    - A téren nem, de ott a tér körüli sétányon igen. A déli
harangszóig történnének meg a koszorúzások, és a déli harangszó
után elénekeljük együtt a himnuszt. Majd utána Filo Sarolta fog
beszélni, aki Illyés Gyula idevágó szavaival fogja emlékeztetni az
embereket erre. a jeles napra. Utána Vígh Károly a Bajcsy-
Zsilinszky Baráti Társaság nevében ünnepi beszédet mond, majd Mécs
Imre, aki a Történelmi Igazságtétel Bizottság nevében szól az
egybegyűltekhez. A Nemzeti dalt Vitay Andrással fogjuk elmondani,
azután elindulunk a belváros utcáin, három vezérzászló után a
Szabadság tér felé, a TV épülete elé.
    
    - A TV épületénél Csengey Dénes a Magyar Demokrata Fórum
képviseletében mond beszédet, majd itt Cserhalmi György felolvassa
a független szervezetek tizenkét pontját: Mit kíván a magyar nemzet
címet viselő tízenkét pontját. Ezután megtörténik a TV jelképes
elfoglalása.
    
    Ezekután a Kossuth térre vonulunk, természetesen csak akkor, ha az
ez évi 3. törvény 4. paragrafusát, nevezetesen azt, amelyik tiltja,
hogy a Kossuth téren gyülekezésre kerüljön sor, az országgyűlés
feloldja. Közben a Batthyányi-Nagy Imre örökmécsesnél, aki hozza a
megemlékezés virágait az ott elhelyezheti. A Kossuth téren terveink
szerint Orbán Viktor fog beszélni a Fidesz nevében. Szilágyi Júlia,
Szilágyi József leánya, gondolom a Történelmi Igazságtétel
Bizottsága nevében, valamint Kiss János a Szabad Demokraták
Szövetségének a nevében mondja el beszédét. Most mondom, hogy
nagyon rövid beszédekre kértük fel a szónokokat, maximum 5 perces
terjedelemben. Szerintem az a jó szónok, aki minél rövidebben el
tudja mondani a mondanivalóját.
    
    - És mi lesz akkor, ha nem engedélyezik, hogy a Kossuth téren
mondják el ezekét a beszédeket?
    
    - Akkor a Kossuth téren elmondandó beszédek részben a TV előtt,
részben pedig a következő állomáson, a Bem téren fognak elhangzani
Bem apó szobránál. Itt a Bem téren a téma, hogy úgy mondjam a
közép-és kelet-európai népek egymásra utaltsága és szolidaritása
lesz, tehát erről fog szólni az ottani esemény, és innen végül a
Batthyány térre megyünk, ahol a himnusz költőjenek, Kölcseynek a
szobránál elbúcsúzunk. Körülbelül olyan öt óra- félhat tájban ér
véget ez a megemlékezés. Sok múlik azon, hogy mennyire tud mozogni
ez a nyolcvan-százezer ember.
    
    Estére még egy fáklyás felvonulást szervezünk. Félhétkor
találkozunk az Akadémia előtt, amelynek lépcsőjéről Tamás Gáspár
Miklós a Szabad Demokraták Szövetsége nevében fog gyújtó hangú
beszédet mondani, majd innen fáklyákkal átvonulunk a Lánchídon és
felmegyünk a Várba, ahol csatlakozunk a Magyar Demokrata Fórum
budai szervezetei által rendezett ünnepséghez. Valószínűleg csak a
himnusz elénekléséhez fogunk odaérni.
    
    Ez a fáklyás felvonulás az 1986-os nevezetes, úgynevezett lánchídi
csatára emlékezteti majd Budapest polgárait.
    
    - Ez a lánchídi csata ugye az volt, hogy a rendőrség lezárta a
Lánchíd két oldalát, amikor a tömeg a Lánchídon volt és mindenkit
meggumibotoztak?
    
    - Így van.
    
    - Ezt elkerülendő vagy hasonlót elkerülendő, felvettétek a
kapcsolatot a rendőrséggel is. Mi történt?
    
    - Nem hogy felvettük, hanem ugyanúgy, ahogy eddig a törvényes
előírásoknak megfelelően szabályosan bejelentettük a
rendezvényünket, mindenben az 1989/3-as törvény, az úgynevezett
gyülekezési törvény előírásait követtük. Semmiféle kifogást a
hatóságok nem emeltek. Kértünk egy találkozót dr. Pongor Sándor
alezredessel, aki a Budapesti Rendőr-főkapitányságnak, hogy úgy
mondjam tüntetést levezető főnöke. Nagyon készséges volt Pongor
Sándor, tehát úgy néz ki, hogy minden sínen van, ahogy ezt mondani
szokás.
    
    - A tüntetés ebben a formában, ahogy elmondtad, engedélyezett. Nem
kell engedély, hogy ha nem kell engedély. Semmiféle kifogást nem
emeltek, és hát az állampolgári jog. A sajtóban és egyes független
szervezetek körében is merültek fel kifogások a TV jelképes
elfoglalása miatt, és itt az az érzésem, hogy hivatalos részről
egyfajta mesterséges hisztériát keltenek. Érdekelne pontosan, hogy
mit szándékoztok ezzel jelképezni, hogy fog ez lezajlani.
    
    A mi elképzelésünk szerint ez olyan szimbólum, olyan jelkép volna,
ahogyan ez 1848. március 15-én a sajtóval történt, még ha nem
egészen ugyanazon a módon kívánjuk is megvalósítani. Nagyon
fotósnak tartom leszögezni, hogy mi semmiféle erőszakra nem hívunk
fel, nem buzdítunk és a körülbelül ezerfős rendező gárdánk
gondoskodni is fog róla, hogy akiben netán ilyesféle felhorgadások
volnának, azt egy kicsit lehűtjük. Tehát semmiféle behatolás nem
történik az épületbe.
    
    Van egy tervünk, ami szerintünk szép, valóban jelképes lefoglalása
lesz ennek a Televíziónak. Ezt most titokban tartom, mert ezt
meglepetésnek tartjuk a tüntető vagy ünneplő tömeg számára is. Ez
egy kedves dolog lesz, felszabadult dolog lesz, semmiféle erőszakot
nem fog ez sugallni, hogy miért van erre szükség.
    
    Erre az ötletet igazából Csengey Dénesnek a Hitelben megjelent
cikke adta. Innen jött az ötlet, jóllehet ő magáról a tv
lefoglalásáról nem beszél, de arról, hogy a TV-t igenis egy párt,
az állampárt korlátlan birtoklásából valahogy fel kellene
szabadítani, erről bizony nagyon is beszél. Tehát az ő ötlete vagy
az ő tanulmánya vagy az ő cikke volt az, amely bennünk
megfogalmaztatta ezt az ötletet.
    
    Hogy ilyen demonstrációt mindig látványokban, gesztusokban,
jelképekben operálták, ez egy más műfaj természetesen. Itt elég
erősen igénybe fogjuk venni Rajk László szakmai tudását.
    
    Köztudottan ő filmes és színházas szakember is. Azt kell mondjam,
hogy tulajdonképpen már elértük a célunkat. Kiderült az nagyon
egyértelműen, hogy bizony a TV körül valami baj van.
    
    - Beszélgettek Pongor alezredessel erről a szimbolikus
lefoglalásról is?
    
    - Természetesen beszéltünk. Különösen azután, hogy másnap reggel
mentünk be, hogy az MSZMP KB titkára, Berecz János kifejtette: erre
a bizonyos TV-lefoglalásra még jelképesen sem kerülhet sor. Én nem
egészen értem, hogy ő ezt hogyan gondolja, mert ő legfeljebb azt
mondhatja, ő ebben nem szeretne részt venni, de hát ez az ő dolga.
    
    Rákérdeztünk erre. Mint Pongor Sándor mondta, hozzájuk semmiféle
ilyen utasítás nem jött. Ő egyébként elmondta, hogy kérésünknek
megfelelően a rendőrség a közlekedés rendjét fogja biztosítani, de
a rend fenntartása a mi, tehát a rendezőknek a feladata.
    
    - Hány rendezőtök lesz?
    
    - Ezer körülre számítunk. Helyben is ki fogunk osztani
megkülönböztető jelzéssel ellátott nemzeti színű karszalagokat.
    
    Például mit tudom én, a bőrfejűek megjelennek, akik sokakban
riadalmat keltenek, de bennem kevésbé, akkor természetesen közülük
fogunk kérni rendezőket, hogy ők saját magukra felügyeljenek.
    
    - Egyébként hadd mondjam el itt, hogy ez a mesterségesen keltett
hisztéria nagyon a mi szándékaink és terveink ellenére van. Én azt
gondolom, hogy ez nem fog bejönni. Biztos vagyok benne, hogy nem
fog bejönni. A legfőbb biztosíték arra, hogy semmiféle úgynevezett
provokáció ne történjék, az pontosan ennek a nyolcvan-százezerre
becsült tömeg boldog, vidám, emelkedett hangulata lesz. Egy ilyen
tömeget nem lehet provokálni.
    
    Egy dolgot még szeretnék elmondani. Nagyon fontosnak tartom, hogy
ez a március 15-e nem pusztán a megünneplés és megemlékezés lesz,
hanem egyúttal az 1989-ik évi harmadik törvény főpróbája is. Én úgy
gondolom, senkinek nem érdeke, hogy a most immár törvénybe foglalt,
egyébként is elvitathatatlan emberi jogunk, tehát a gyülekezéshez,
tüntetéshez, békés demonstrációhoz, hogy ez a jog megbukjon.
    
    - Szilágyi Sándor után Rockenbauer Zoltánt kérdezem, aki a Fidesz
részéiről vesz részt a független szervezetek március 15-i
előkészületeiben, hogy mi a véleményed arról a lapokban itt a
sorokban és sorok között újból és újból kifejezésre jutó hivatalos
szemrehányásról, hogy a független szervezetek nem hajlandók együtt
ünnepelni az MSZMP-vel. Pontosabban, hogy a független Szervezetek
tagjai ugyan szívesen ünnepelnének közösen, de a vezetősége
megátalkodott és nem akar együtt ünnepelni.
    
    - Ez olyan vád, amire nem volt módom mind ez idáig válaszolni, és
itt nem derül ki az, hogy mi miért nem akarunk együtt ünnepelni a
hatalommal. Ez fontos dolog, és ezt három csomópont köré tudnám
felvázolni.
    
    Az első dolog az, hogy azért nem ünneplünk velük együtt, mert halom
cikket (...?) március 15-e kapcsán. Emlékezetes az, hogy 56
november 11-én Kádár János ígéretet tett a nemzetnek, miszerint
március 15-e piros betűs ünnep lesz. Ha Kádár János ígéreteiben
bíznánk, akkor a mai napig sem lenne március 15-e nemzeti ünnep.
    
    A társadalom részéről már az utóbbi években elég erős, nyílt
nyomást lehetett megfigyelni, hogy a társadalom március 15-ét
nemzeti ünnepnek, piros betűs ünnepnek, munkaszüneti nappá kívánja
bevezettetni.
    
    - A Fidesz volt szervezetként az első, amely ez ügyben petíciót
nyújtott be a parlamenthez október 6-án, amiben ezt kértük. Ezzel
nem azt akarom mondani, hogy a Fideszé az ötlet. Nem, a társadalom
részéről nagyon erős ilyen megnyilvánulás volt, a visszhangból is
kiderül ez.
    
    A petícióra igazán már nem válaszoltak. Ám a KISZ nem sokkal később
a gyűlésen szintén programpontjává tette ezt a követelést, majd
december 20-án a parlamentben Grósz Károly és Huszár István
bejelentésére, a parlament egyhangúlag el is fogadta ezt így.
    
    Zárójelben jegyzem meg, hogy roppant kíváncsi vagyok arra, ha az
akkori kérésnek megfelelően októberben a parlament elé terjesztik
ezt a petíciót, akkor a parlament hogyan szavazott volna. Nem
vagyok benne biztos, hogy egyhangúan nemzeti ünnepé tették volna
március 15-ét.
    
    Azt visszhangozza a sajtó október vége-november óta, hogy ők hívják
az alternatív szervezeteket, hiszen ne sajátítsa ki senki az
ünnepet. Visszhangozzák azok, akik idáig kisajátították az ünnepet.
    
    De miért is van az, hogy annyira együtt akarnak velük ünnepelni?
    
    Emlékezzünk vissza, az ősz folyamán jóformán a nevünket sem volt
szabad leírni a sajtóban (...?) bennünket, most meg egyből már
akkor mikrofont ajánlanak fel.
    
    Itt az húzódik meg e mögött, hogy kezdettől fogva irtóztak a
független március 15-éktől, minthogy magától e rebellis ünneptől
a kommunista hatalom mindig is irtózott. Az utána következő
sajtókampányban is nagyon-erősen látszik az, hogy micsoda
manipuláció húzódik meg e mögött, hogy mindenféle hülyeség sült ki,
azt amit akarunk, megünnepelhessünk úgy, ahogy szeretnénk.
    
    A másik dolog az, hogy ez a baráti jobb, amit kívül így emlegetnek.
    
    Baráti jobbot nyújtották felénk, ezen a baráti jobbon még ott függ
a csokor, a gumibot. Igazából egyáltalán nem határolták el magukat
azoktól a komoly atrocitásoktól, amik a március 15-éken történt.
    
    - Nemcsak a március 15-ről, hanem a békés demonstrációk, ugye
még 88-ban is több békés demonstrációt vertek szét teljesen
jogtalanul. Hadd utaljak itten július 16-ikára vagy november 15-
ikére. Ettől nem történt valódi elhatárolás, a felelősöket nem
keresték meg, senkit nem vonnak felelősségre. De ami ennél is
fontosabb: senkit sem rehabilitáltak. Tudjuk, hogy 72-ben súlyos
börtönbüntetéseket lehetett még kapni ezért. Később is rúgtak ki az
egyetemről embereket, március 15-én csak azért, mert ők maguktól
énekelték a himnuszt és nem a vezényszóra.
    
    (folyt.)
    


1989. március 11., szombat


Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
SZER-hallgató telefonja:

"Sándor Gábor beszélek, jónapot kivánok... adalék ahhoz,hogy miért nem bízunk, miért nem bízhatunk a Magyar Szocialista Munkáspártban. Beszámoló egy nyilvános vitáról. 89 február 25-ére az MSZMP árpádföldi szervezete meghívta az alternativ szervezeteket a nyilvános pártnapjukon rendezendő nyilvános vitára. Jelen volt az MSZMP 40 tagja, Kardosné helyi párttitkár, Mészáros kerületi elsőtitkár, Kis János Magyar Demokrata Fórum megbizott, Berényi Gábor Szabad Demokrata Szövetség megbízottja. Előjáták: Kis János MDT tag felkereste az SZDSZ megbízottját,hogy a helyi pártszervezet megbízottjai nála jártak és meghivták az alternativ szervezetek képviselőit egy nyilvános vitára. A vita Kardosné beszédével kezdődött, felkérte Mészáros első titkárt tartsa meg beszédét. Az első titkár elmondta, hogy a párt mit tett a kerületért az országért. Ezt az Árpádföldet, mint ő mondta a XVI.ker. Rózsadombjának is nevezik. Elmondta még, hogy szerinte a fiataloknak nem az utcákon kellene hőzöngeni, hanem értelmes mozgalmi munkát végezni, feladatokat keresni a maguk számára. Elmondta még, hogy szerinte a kommunisták nagyon sokat tetteK a kerület iparáért, igy például az Ikarusz Gyárért, amely gyárat csodálatosan modernizálták. Hosszú és lapos beszédéből nem idézek többet, mert nem érdemes..."
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB10BUD