 |
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Gondolatforgató:
Mit miért március 15-én?
"- A TV épületénél Csengey Dénes a Magyar Demokrata Fórum
képviseletében mond beszédet, majd itt Cserhalmi György felolvassa
a független szervezetek tizenkét pontját: Mit kíván a magyar nemzet
címet viselő tízenkét pontját. Ezután megtörténik a TV jelképes
elfoglalása.
Ezekután a Kossuth térre vonulunk, természetesen csak akkor, ha az
ez évi 3. törvény 4. paragrafusát, nevezetesen azt, amelyik tiltja,
hogy a Kossuth téren gyülekezésre kerüljön sor, az országgyűlés
feloldja. Közben a Batthyányi-Nagy Imre örökmécsesnél, aki hozza a
megemlékezés virágait az ott elhelyezheti. A Kossuth téren terveink
szerint Orbán Viktor fog beszélni a Fidesz nevében. Szilágyi Júlia,
Szilágyi József leánya, gondolom a Történelmi Igazságtétel
Bizottsága nevében, valamint Kiss János a Szabad Demokraták
Szövetségének a nevében mondja el beszédét. Most mondom, hogy
nagyon rövid beszédekre kértük fel a szónokokat, maximum 5 perces
terjedelemben. Szerintem az a jó szónok, aki minél rövidebben el
tudja mondani a mondanivalóját."
|
|
|
|
|
|
 |
Bős-Nagymaros
|
London, 1989. március 8. (BBC, Panoráma) - Amikor azt mondtam, hogy
kevés értesülésünk van az Országgyűlés mai vitájáról, nem tettem
hozzá azt, amit már híreinkben is hallotta, hogy a magyar kormány
hajlandó fontolóra venni egy népszavazás megtartását a bős-
nagymarosi vízlépcső ügyében - de egy későbbi időpontban, és a
kérdés nemzetközi és egyéb összefüggéseit, valamint a népszavazásra
vonatkozó általános törvény akkorra már kidolgozott pontjainak
figyelembevételével.
Ma délután megkérdeztük Bába Iván politológust, hogy véleménye
szerint mi késztette a kormányt álláspontja módosítására, illetve
mi változott egyáltalán azóta, hogy októberben az Országgyűlés a
vízlépcső megépítése mellett döntött?
- Ennek véleményem szerint két oka lehetett: az egyik az, hogy
Magyarország gazdasági helyzete rohamosan romlik. A belső
társadalmi feszültség egyre növekszik. Másrészt pedig az a tény,
hogy a különböző környezetvédő csoportok együttesen összegyűjtötte
mintegy 120 ezer aláírást, ezt a parlament elé terjesztette, és ez
elég nagy nyomásnak tűnt ahhoz, hogy a parlament ismét napirendre
tűzze ezt a kérdést.
Úgy gondolom, hogy a népszavazás kérdése egy kezdete lehet csak egy
folyamatnak. Ugyanis népszavazást tartani egy ilyen országban, mint
Magyarország csak akkor szabad, hogyha két feltétel biztosítva van.
Az egyik feltétel az, hogy mind a vízlépcső felépítése melletti,
mind az ellene szóló érvek teljes és korlátlan sajtónyilvánosságot
kapnak. A másik feltétel pedig az, hogy a népszavazás tisztaságát
mind jogilag, mind gyakorlatilag garantálja a hatalom. +++
1989. március 8., szerda
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Sándor Gábor beszélek, jónapot kivánok... adalék ahhoz,hogy miért nem bízunk, miért nem bízhatunk a Magyar Szocialista Munkáspártban. Beszámoló egy nyilvános vitáról. 89 február 25-ére az MSZMP árpádföldi szervezete meghívta az alternativ szervezeteket a nyilvános pártnapjukon rendezendő nyilvános vitára. Jelen volt az MSZMP 40 tagja, Kardosné helyi párttitkár, Mészáros kerületi elsőtitkár, Kis János Magyar Demokrata Fórum megbizott, Berényi Gábor Szabad Demokrata Szövetség megbízottja. Előjáták: Kis János MDT tag felkereste az SZDSZ megbízottját,hogy a helyi pártszervezet megbízottjai nála jártak és meghivták az alternativ szervezetek képviselőit egy nyilvános vitára. A vita Kardosné beszédével kezdődött, felkérte Mészáros első titkárt tartsa meg beszédét. Az első titkár elmondta, hogy a párt mit tett a kerületért az országért. Ezt az Árpádföldet, mint ő mondta a XVI.ker. Rózsadombjának is nevezik. Elmondta még, hogy szerinte a fiataloknak nem az utcákon kellene hőzöngeni, hanem értelmes mozgalmi munkát végezni, feladatokat keresni a maguk számára. Elmondta még, hogy szerinte a kommunisták nagyon sokat tetteK a kerület iparáért, igy például az Ikarusz Gyárért, amely gyárat csodálatosan modernizálták. Hosszú és lapos beszédéből nem idézek többet, mert nem érdemes..."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|