|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Gondolatforgató:
Mit miért március 15-én?
"- A TV épületénél Csengey Dénes a Magyar Demokrata Fórum
képviseletében mond beszédet, majd itt Cserhalmi György felolvassa
a független szervezetek tizenkét pontját: Mit kíván a magyar nemzet
címet viselő tízenkét pontját. Ezután megtörténik a TV jelképes
elfoglalása.
Ezekután a Kossuth térre vonulunk, természetesen csak akkor, ha az
ez évi 3. törvény 4. paragrafusát, nevezetesen azt, amelyik tiltja,
hogy a Kossuth téren gyülekezésre kerüljön sor, az országgyűlés
feloldja. Közben a Batthyányi-Nagy Imre örökmécsesnél, aki hozza a
megemlékezés virágait az ott elhelyezheti. A Kossuth téren terveink
szerint Orbán Viktor fog beszélni a Fidesz nevében. Szilágyi Júlia,
Szilágyi József leánya, gondolom a Történelmi Igazságtétel
Bizottsága nevében, valamint Kiss János a Szabad Demokraták
Szövetségének a nevében mondja el beszédét. Most mondom, hogy
nagyon rövid beszédekre kértük fel a szónokokat, maximum 5 perces
terjedelemben. Szerintem az a jó szónok, aki minél rövidebben el
tudja mondani a mondanivalóját."
|
|
|
|
|
|
|
1956 megítélése
|
London, 1989. február 20. (BBC, Panoráma) - 1956 újraértékelése eddig a magyar belpolitikában kavart vihart. Most viszont Horn Gyula külügyi államtitkár a kérdés külpolitikai oldalára hívta fel a figyelmet a Népszabadságnak adott interjúban. Munkatársunk, Szenté Péter megkérdezte Fodor Györgyöt, a BBC kelet- európai osztályának munkatársát, miért okoz 1956 újraértékelése külpolitikai problémákat Magyarországnak. - Kétségtelen jelei vannak annak, hogy komplikációk felléptek. Például gondolom azt, hogy a Romániával való kapcsolat annyira teljesen negatív, az annak is tulajdonítható, hogy a román vezetőség és Ceausescu fél a magyar reformoktól. Tehát nemcsak nacionalista álláspontja miatt. Azonkívül tudjuk azt különböző interjúkból, amiket magyar vezetők adtak, hogy a Csehszlovákiával való kapcsolat nagyon komplikált azért, mert a csehszlovák vezetőség tart attól, hogy ami történik Magyarországon, az valahogy ragályos lesz és átragad Csehszlovákiára. Feltételezem, hogy olyan pártok, mint mondjuk a Kínai Kommunista Párt vagy a Jugoszláv Kommunista Párt, nem veszik jónéven azt, hogy ki lett mondva Magyarországon: ezek a pártok vagy ezek vezetői kérték a Szovjetuniót, katonai intervencióval véget vessen a magyar forradalomnak. És más komplikációk is lehetnek, amikről nem tudunk. Gondolom, az egyik fő kérdés az, hogy amennyiben a magyar forradalmat forradalomnak nyilvánítják, akkor annak elnyomása és különböző más, hasonló mozgalmaknak az elnyomása mind ellenforradalmi lesz. Tehát mindenhol fennáll az a kérdés, hogy tulajdonképpen joga van-e részben egy pártnak nem hallgatni a társadalomra, és mindenki ellen saját politikáját vezetni, részben a Szovjetuniónak interveniálni, hogyha ez valamilyenképpen meg lesz akadályozva. - Ez természetesen azt jelenti, hogy nemcsak Magyarországra vonatkozna ez az elítélés, hanem Csehszlovákiára 1968-ban is, amely esetben a jelen csehszlovák vezetés, amely még mindig 1968-tól veszi a legitimitását, ugyancsak elveszíti azt. - Ha Moszkva elismerné azt, amit a magyar párt elhatározna, hogy ez forradalom volt, amit levertek, azt jelenti, a szovjet intervenció ellenforradalmi volt, aminek az a jelentősége, hogy akkor a csehszlovákiai intervenció is ellenforradalmi volt, tehát a csehszlovák mai vezetőség,, amely akkor jött hatalomra, szintén ellenforradalmi. - Amíg a külkapcsolatok szempontjából érthető a hon aggodalma 1956 átértékelését illetően, a belpolitika vetületében ez egészen másként néz ki. Pozsgay nem véletlenül keltette ezt a vihart, annak minden személyes és egyéb kockázatát vállalva. - Én úgy látom, a magyar reformerek szempontjából a szoros kapcsolat ötvenhat és a többpártrendszer között abban áll, hogy ők a sztálinizmust nem azért kritizálják, vagy csak azért kritizálják, mert mondjuk koncentrációs táborokat csinált, mert embereket meggyilkolt, mert mindenkinek jogait elvette stb., hanem ez a kritika sokkal messzebbre ment. Azt nevezik sztálinizmusnak és sztálinista rendszernek, ami tulajdonképpen az egypártrendszer. Tovább mennék és azt mondanám, hogy tulajdonképpen itt nem is Sztálinról van szó, mert elvégre az egypártrendszer még Sztálin előtt létezett, vagy legalábbis akkor, amikor Sztálin nem volt egyeduralmon a Szovjetunióban, és a sztálinista nevet azért teszik rá, hogy tovább ne menjenek a kritikával. Hogyha a mai magyar reformmozgalom tulajdonképpen folytatása egy népi forradalomnak 1956-ban, akkor megvannak a történelmi gyökerei, és akkor be tudja bizonyítani azt, hogy az egész rendszert - úgy, ahogy Magyarországon létrejött a negyvenes évek végén - meg kell változtatni, és hogy ez volt mindig a reform célja és a magyar társadalom érdeke. Ha ezt hivatalosan összekötik Magyarországon, az ötvenhatot és a többpártrendszert, akkor azt jelenti, hogy valamiképpen, legalábbis Magyarországon létrejött a kapcsolat, tehát a szükségszerűsége annak, hogy az egypártrendszert befejezzék, és többpártrendszert hozzanak létre. Ezért annyira nem elfogadható ez olyan helyeken, ahol a sztálinizmust más definíció szerint elítélik, de viszont az egypártrendszert nem. +++
1989. február 20., hétfő
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Sándor Gábor beszélek, jónapot kivánok... adalék ahhoz,hogy miért nem bízunk, miért nem bízhatunk a Magyar Szocialista Munkáspártban. Beszámoló egy nyilvános vitáról. 89 február 25-ére az MSZMP árpádföldi szervezete meghívta az alternativ szervezeteket a nyilvános pártnapjukon rendezendő nyilvános vitára. Jelen volt az MSZMP 40 tagja, Kardosné helyi párttitkár, Mészáros kerületi elsőtitkár, Kis János Magyar Demokrata Fórum megbizott, Berényi Gábor Szabad Demokrata Szövetség megbízottja. Előjáták: Kis János MDT tag felkereste az SZDSZ megbízottját,hogy a helyi pártszervezet megbízottjai nála jártak és meghivták az alternativ szervezetek képviselőit egy nyilvános vitára. A vita Kardosné beszédével kezdődött, felkérte Mészáros első titkárt tartsa meg beszédét. Az első titkár elmondta, hogy a párt mit tett a kerületért az országért. Ezt az Árpádföldet, mint ő mondta a XVI.ker. Rózsadombjának is nevezik. Elmondta még, hogy szerinte a fiataloknak nem az utcákon kellene hőzöngeni, hanem értelmes mozgalmi munkát végezni, feladatokat keresni a maguk számára. Elmondta még, hogy szerinte a kommunisták nagyon sokat tetteK a kerület iparáért, igy például az Ikarusz Gyárért, amely gyárat csodálatosan modernizálták. Hosszú és lapos beszédéből nem idézek többet, mert nem érdemes..."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|