Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1989 › március 11.
1989  1990
1989. január
HKSzeCsPSzoV
2627282930311
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
303112345
1989. február
HKSzeCsPSzoV
303112345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272812345
6789101112
1989. március
HKSzeCsPSzoV
272812345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272829303112
3456789
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
SZER, Gondolatforgató:

Mit miért március 15-én?

"- A TV épületénél Csengey Dénes a Magyar Demokrata Fórum képviseletében mond beszédet, majd itt Cserhalmi György felolvassa a független szervezetek tizenkét pontját: Mit kíván a magyar nemzet címet viselő tízenkét pontját. Ezután megtörténik a TV jelképes elfoglalása. Ezekután a Kossuth térre vonulunk, természetesen csak akkor, ha az ez évi 3. törvény 4. paragrafusát, nevezetesen azt, amelyik tiltja, hogy a Kossuth téren gyülekezésre kerüljön sor, az országgyűlés feloldja. Közben a Batthyányi-Nagy Imre örökmécsesnél, aki hozza a megemlékezés virágait az ott elhelyezheti. A Kossuth téren terveink szerint Orbán Viktor fog beszélni a Fidesz nevében. Szilágyi Júlia, Szilágyi József leánya, gondolom a Történelmi Igazságtétel Bizottsága nevében, valamint Kiss János a Szabad Demokraták Szövetségének a nevében mondja el beszédét. Most mondom, hogy nagyon rövid beszédekre kértük fel a szónokokat, maximum 5 perces terjedelemben. Szerintem az a jó szónok, aki minél rövidebben el tudja mondani a mondanivalóját."

A magyarországi többpártrendszer esélyei

London, 1989. február 19. (BBC, Panoráma) - Schöpflin György a
londoni egyetem politológia tanára éppen most érkezett vissza
Budapestről. Vele beszélgettem délután magyarországi
tapasztalatairól. Először nem a politológust, hanem a
Magyarországon járt látogatót kérdeztem, milyen hatást gyakorolt a
közhangulatra a többpártrendszer bejelentése.
    
    - Bevallom, hogy mint látogató erre nagyon nehéz választ adni. A
politológus talán tudna rá választ adni, de Budapest ugyanúgy
nézett, mint amikor utoljára ott voltam decemberben, tehát vagyis
egy különbséggel, hogy az időjárás sokkal enyhébb volt, tehát
nagyon sokan jártak a Körúton, a Váci utcában.
    
    De, hogy komolyabb választ adjak erre, azt hiszem, hogy nagyon
eltérőek a reagálások. Azt hiszem a társadalom egy része azt
mondja, hogy ezekben a kommunistákban nem lehet bízni. Mások -
mondjuk, csak ha óvatosabban reagálnak rá - azt mondják, hogy ennek
tényleg nagyon fontos hatása lehet, de még nem lehet tudni, hogy
alapvetően mi derül ki ebből az egész folyamatból.
    
    Tehát tulajdonképpen várakozás a hozzáállása a társadalomnak.,
- Na most többen úgy vélekednek, hogy Magyarország még nem kész
teljesen a többpártrendszerre. Természetesen felmerül a kérdés,
hogy az alakuló pártok nem készek-e, vagy pedig a lakosság nem
tudna megélni a pluralizmussal? Schöpflin György szerint a pártok
eléggé felkészültek ahhoz, hogy méltó vetélytársként induljanak az
MSZMP-vel szemben az 1990-es választásokon?
    
    - Szerintem egyáltalán nem. És itt elsősorban arról van szó, hogy
40 év óta erre alig volt precedens, az alig az 56-ra vonatkozik, de
56 alatt tulajdonképpen a pártok, mint szervezetek alig kezdték
tevékenységüket kifejteni.
    
    •Na most egy párt működtetése nagyon sok unalmas munkával jár,
szervezési munkával, borítékok megcímzésével, tagság listák
kiállításával satöbbi, satöbbi. És az egyik probléma az, hogy ez a
fajta szervezési munka hosszú évek óta a kommunista párt
tevékenységével függött össze. Mi független, autonóm mozgalmakat,
pártokat akarunk alapítani, de itt ezt a fajta szervezkedési munkát
nem akarjuk elvégezni, vagyis nem így mondják ezt, de gyakorlatilag
így jön létre.
    
    Na most az igazság az, hogy nem olyan nagyon könnyű a semmiből egy
politikai pártot megszervezni, hogyha ennek a kultúrája
valamennyire hiányzik, és tényleg, hát a kommunista rendszer az
elmúlt 40 év folyamán nagyon kiirtotta ennek a kultúráját, úgyhogy
az emberek nem is tudják, hogy hogyan kell működtetni egy politikai
pártot, mert csak az az egy modelljük van, és az a kommunista párt.
    
    És azt hiszem, hogy elég sokan azt mondják, na most itt mindenféle
független, új pártok lesznek, és nem olyanok lesznek, mint a
kommunista párt.
    
    - Na most vannak olyan pártok, amelyek nem most alakultak, hanem
tulajdonképpen újjászerveződtek. Vannak olyan vélemények, hogy
ezeknek az újjászerveződő pártoknak a programja talán kissé
elavult, és nem felel meg a mai követelményeknek. Ezt hogyan látja
Schöpflin György?
    
    - Hát szerintem ezeknek a pártoknak, itt azt hiszem a
Szociáldemokrata Pártról, a kisgazdákról van szó elsősorban.
    
    Ezeknek még nincs programjuk. Ezek még nem pártok a szó szoros
értelmében, hanem inkább előpártok és ilyen programvázlatok,
vázlatokat bocsátottak ki, tehát még nem lehet véglegesen
eldönteni, hogy elavult-e vagy nem. Itt azt hiszem inkább arról van
szó, hogy ezek a pártok, amelyek természetesen már régóta léteznek
a történelmi legitimációjukat próbálják, és a történelmi
folytonosságukat próbálják megalapozni, aminek egyébként azt hiszem
egyrészt van létjogosultsága, és ugyanakkor komoly szerepe is van,
mert egy olyan helyzetben, mint a mostani magyarországi helyzet
nagyon sokan nem tudnak eligazodni, de legalább azt tudják, hogy
valamikor létezett egy szociáldemokrácia, létezett egy
Kisgazdapárt. És igaz, hogy ez ma már egész mást jelent, de
mindenképp a jelkép ereje fontos és fontos hatása lehet.
    
    - Bihari Mihály politológus a budapesti rádiónak olyan értelemben
nyilatkozott, hogy abban az esetben, hogyha az MSZMP a konzervatív
vonalat követi, számítani lehet arra, hogy tömegesen kilépnek az
MSZMP-ből. Mások szerint pedig az MSZMP-ben legalább három párt
húzódik most meg. Schöpflin György szerint lehet számítani
pártszakadásra?
    
    - Hát mindenképpen lehet. De, hogy hogyan mikor, milyen körülmények
között, azt egyszerűen nem lehet megjövendölni. De az is
lehetséges, hogy az MSZMP mégis megtartja az egységét ezért is kell
egy árat fizetni. Árat mindenképpen kell fizetnie, mert komolyan
megváltoztak a politikai körülmények, a politikai adottságok
Magyarországon és az a fajta egy párt, amely uralta az
egypártrendszert, az tulajdonképpen ma valamennyire elavult.
    
    - Na most, ha pártszakadás következik be, akkor elképzelhető, hogy
a párt, a felbomlott párt valamelyik frakciójával valamelyik új
párt fúzióra lépne?
    
    - Ezt én nagyon valószínűtlennek tartom, azért, mert senki sem akar
paktálni a kommunistákkal. Joggal, mert a kommunista párt, az MSZMP
nevezzük minek, ez tulajdonképpen mellékes, rettenetesen
népszerűtlen, és hát ezt az ember megérti, mert a felelősség
kérdése azon előbukkan, hogy hogyan is lehetett, az, hogy 40 év
után a magyar gazdaság csődbe jutott, társadalmilag a helyzet a
katasztrofális, és hát politikailag is tulajdonképpen válságban
van. Senki sem akar ilyen párttal fuzionálni.
    
    - A sajtónak a nyugati demokráciákban hatalmas szerepe van. A
magyar sajtó és rádió vajon meg tud felelni ezeknek az új
követelményeknek?
    
    - Azt hiszem ami az újságírókat illeti meg tud, és itt a legnagyobb
problémája azt hiszem az MSZMP-nek lesz, amikor egyszerre, vagyis
inkább menetelesen, de rövidesen, ez máris elindult, előkerülnek a
többi párt lapjai, és egy ilyen politikai piac jön létre, ahol
különféle áramlatok lesznek képviselve, és biztos vagyok benne,
hogy nagyon sokan a párton belül ezt nagyon nehezen tűrik el és ezt
anarchiának nézik, pedig ez nem anarchia, hanem ez egészséges
politikai élet. +++
    


1989. február 19., vasárnap


Vissza » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
SZER-hallgató telefonja:

"Sándor Gábor beszélek, jónapot kivánok... adalék ahhoz,hogy miért nem bízunk, miért nem bízhatunk a Magyar Szocialista Munkáspártban. Beszámoló egy nyilvános vitáról. 89 február 25-ére az MSZMP árpádföldi szervezete meghívta az alternativ szervezeteket a nyilvános pártnapjukon rendezendő nyilvános vitára. Jelen volt az MSZMP 40 tagja, Kardosné helyi párttitkár, Mészáros kerületi elsőtitkár, Kis János Magyar Demokrata Fórum megbizott, Berényi Gábor Szabad Demokrata Szövetség megbízottja. Előjáták: Kis János MDT tag felkereste az SZDSZ megbízottját,hogy a helyi pártszervezet megbízottjai nála jártak és meghivták az alternativ szervezetek képviselőit egy nyilvános vitára. A vita Kardosné beszédével kezdődött, felkérte Mészáros első titkárt tartsa meg beszédét. Az első titkár elmondta, hogy a párt mit tett a kerületért az országért. Ezt az Árpádföldet, mint ő mondta a XVI.ker. Rózsadombjának is nevezik. Elmondta még, hogy szerinte a fiataloknak nem az utcákon kellene hőzöngeni, hanem értelmes mozgalmi munkát végezni, feladatokat keresni a maguk számára. Elmondta még, hogy szerinte a kommunisták nagyon sokat tetteK a kerület iparáért, igy például az Ikarusz Gyárért, amely gyárat csodálatosan modernizálták. Hosszú és lapos beszédéből nem idézek többet, mert nem érdemes..."
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB10BUD