|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Gondolatforgató:
Mit miért március 15-én?
"- A TV épületénél Csengey Dénes a Magyar Demokrata Fórum
képviseletében mond beszédet, majd itt Cserhalmi György felolvassa
a független szervezetek tizenkét pontját: Mit kíván a magyar nemzet
címet viselő tízenkét pontját. Ezután megtörténik a TV jelképes
elfoglalása.
Ezekután a Kossuth térre vonulunk, természetesen csak akkor, ha az
ez évi 3. törvény 4. paragrafusát, nevezetesen azt, amelyik tiltja,
hogy a Kossuth téren gyülekezésre kerüljön sor, az országgyűlés
feloldja. Közben a Batthyányi-Nagy Imre örökmécsesnél, aki hozza a
megemlékezés virágait az ott elhelyezheti. A Kossuth téren terveink
szerint Orbán Viktor fog beszélni a Fidesz nevében. Szilágyi Júlia,
Szilágyi József leánya, gondolom a Történelmi Igazságtétel
Bizottsága nevében, valamint Kiss János a Szabad Demokraták
Szövetségének a nevében mondja el beszédét. Most mondom, hogy
nagyon rövid beszédekre kértük fel a szónokokat, maximum 5 perces
terjedelemben. Szerintem az a jó szónok, aki minél rövidebben el
tudja mondani a mondanivalóját."
|
|
|
|
|
|
|
Az 1956-os titkos iratok
|
(Juhász László) München, 1989. február 18. (SZER, Világhíradó) - Az 1956-os magyar forradalom méltó értékelésének fontos előfeltétele a még tisztázatlan kérdések hivatalos kivizsgálása és az eredmény kendőzetlen nyilvánosságra hozatala. Erre a feladatra vállalkozott a Pozsgay Imre államminiszter vezetése alatti külön-bizottság, amely - Grósz Károly szerint - elhamarkodottan minősítette népfelkelésnek mindazt, ami 1956. október 23-ika és november 4-ike között történt. A végső minősítéshez - úgymond - további oknyomozó vizsgálatokra van szükség. Addig érjük be azzal, hogy az első napok népfelkeléséből később ellenforradalom lett. Ezt a tételt az ÁVH- sok elleni szórványos népítélettel próbálják alátámasztani. A különös csak az, hogy Kádár János nem a forradalom első napjaiban, hanem november 2-ikán jelentette ki: "Népünk dicsőséges felkelése lerázta a nép és az ország nyakáról a Rákosi-uralmat, kivívta a nép szabadságát és az ország függetlenségét". Márpedig a népharag nem november 2-ika után, hanem azt megelőzően sújtott le a fegyvertelen tömegre gépfegyverrel lövető mosonmagyaróvári zöldávós tisztekre, ugyanúgy, mint a Köztársaság téri pártház ablakaiból a tizenéves ipari tanulókra vadászó ávósokra. Ezt követően sehol sem történt lincselés, az országban rend uralkodott, és november 5-ikén már a termelés is megkezdődött volna, ha november 4-ikén hajnalban nem fojtja el a népfelkelést a szovjet páncélosokra támaszkodó ellenforradalom. Jó lenne, ha a kompromisszumos megfogalmazást elfogadó Központi Bizottság azt is tisztázná, hogy november 2-ika után - amikor az idézett Kádár kijelentés elhangzott - mi volt az a felkelők által elkövetett cselekmény, amely a párt megítélése szerint népfelkelésről ellenforradalomra állította át a történelem váltóját. Mindenesetre megnyugtató, hogy folyik tovább az oknyomozás, és a történelmi igazság tisztázása érdekében még a szovjet levéltárak titkos anyagába is be kívánnak tekinteni a kutatók. Ezt, a Németh Miklós által bejelentett kiváltságot időközben már a TASSZ szovjet hírügynökség is megerősítette. Bármennyire örvendetes is ez a hír, kételyeinket mégsem hallgathatjuk el. Amíg ugyanis a hazai titkos anyag - amit a sokat emlegetett fekete dobozok őriznek - hozzáférhetetlen a kutatók számára, addig Moszkvában sem várhatunk nagyobb nyíltságot. A fekete dobozok előkerüléséről mindaddig szó sem lehet, amíg a Belügyminisztériumban, a Legfőbb Ügyészségen és az Igazságügyi Minisztériumban ott ülnek azok, akik felelősek a Kossuth Lajos téri vérfürdőért és a november 4-ike utáni megtorló hadjáratért. Elképzelhető, hogy a Pozsgay vezette vizsgáló bizottság máris tudja, vagy hamarosan tudni fogja a teljes igazságot. Annak nyilvánosságra hozatalára azonban a jelek szerint még ma sem mer vállalkozni az MSZMP vezetősége. +++
1989. február 18., szombat
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Sándor Gábor beszélek, jónapot kivánok... adalék ahhoz,hogy miért nem bízunk, miért nem bízhatunk a Magyar Szocialista Munkáspártban. Beszámoló egy nyilvános vitáról. 89 február 25-ére az MSZMP árpádföldi szervezete meghívta az alternativ szervezeteket a nyilvános pártnapjukon rendezendő nyilvános vitára. Jelen volt az MSZMP 40 tagja, Kardosné helyi párttitkár, Mészáros kerületi elsőtitkár, Kis János Magyar Demokrata Fórum megbizott, Berényi Gábor Szabad Demokrata Szövetség megbízottja. Előjáták: Kis János MDT tag felkereste az SZDSZ megbízottját,hogy a helyi pártszervezet megbízottjai nála jártak és meghivták az alternativ szervezetek képviselőit egy nyilvános vitára. A vita Kardosné beszédével kezdődött, felkérte Mészáros első titkárt tartsa meg beszédét. Az első titkár elmondta, hogy a párt mit tett a kerületért az országért. Ezt az Árpádföldet, mint ő mondta a XVI.ker. Rózsadombjának is nevezik. Elmondta még, hogy szerinte a fiataloknak nem az utcákon kellene hőzöngeni, hanem értelmes mozgalmi munkát végezni, feladatokat keresni a maguk számára. Elmondta még, hogy szerinte a kommunisták nagyon sokat tetteK a kerület iparáért, igy például az Ikarusz Gyárért, amely gyárat csodálatosan modernizálták. Hosszú és lapos beszédéből nem idézek többet, mert nem érdemes..."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|