|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Gondolatforgató:
Mit miért március 15-én?
"- A TV épületénél Csengey Dénes a Magyar Demokrata Fórum
képviseletében mond beszédet, majd itt Cserhalmi György felolvassa
a független szervezetek tizenkét pontját: Mit kíván a magyar nemzet
címet viselő tízenkét pontját. Ezután megtörténik a TV jelképes
elfoglalása.
Ezekután a Kossuth térre vonulunk, természetesen csak akkor, ha az
ez évi 3. törvény 4. paragrafusát, nevezetesen azt, amelyik tiltja,
hogy a Kossuth téren gyülekezésre kerüljön sor, az országgyűlés
feloldja. Közben a Batthyányi-Nagy Imre örökmécsesnél, aki hozza a
megemlékezés virágait az ott elhelyezheti. A Kossuth téren terveink
szerint Orbán Viktor fog beszélni a Fidesz nevében. Szilágyi Júlia,
Szilágyi József leánya, gondolom a Történelmi Igazságtétel
Bizottsága nevében, valamint Kiss János a Szabad Demokraták
Szövetségének a nevében mondja el beszédét. Most mondom, hogy
nagyon rövid beszédekre kértük fel a szónokokat, maximum 5 perces
terjedelemben. Szerintem az a jó szónok, aki minél rövidebben el
tudja mondani a mondanivalóját."
|
|
|
|
|
|
|
A Szociáldemokrata Párt
|
München, 1989. február 17. (SZER, Magyar Híradó) - Tegnap tartotta a Fáklya klubban bemutatkozó nagygyűlését a Magyar Szociáldemokrata Párt, amelynek máris 8000 tagja van. 18 fővárosi kerületben és 80 vidéki településen működnek alapszervezetei, noha alig 5 hete újította fel tevékenységét. Budapesti tudósítónk jelenti: Rákosi és Kádár börtöneit megszenvedett veteránok hosszú sorának felszólalása jelezte, hogy az újjáalakult Magyarországi Szociáldemokrata Párt nem az egyezkedők, átigazoltak és kettős párttagok, Szakasitsok és Marosánok nyomdokain kíván haladni. Ez egyébként egyértelműen kiderült Révész András pártelnök szavaiból is, amikor mindenekelőtt Kéthly Anna emlékét idézte fel. Ellentétben az MSZMP-vel, amely rejtélyes okból még ma is munkáspártnak mondja magát, az újjászerveződő Magyar Szociáldemokrata Párt, hasonlóan a modern nyugati szociáldemokráciához, nem osztályalapon szerveződik, nem tekinti magát kifejezetten munkáspártnak, hanem a programjával és ideológiájával egyetértők pártja lesz. Ahogyan Révész András elmondta, az új magyar párt szeme előtt a svéd, a finn és különösképpen a spanyol szociáldemokraták példája lebeg. Már a tegnapi összejövetel is elég részletes tájékoztatást nyújtott a Szociáldemokrata Pártnak a szakszervezetekkel és a sztrájkjoggal szemben elfoglalt álláspontjáról. A párt és a szakszervezet viszonyáról Baranyai E. Tibor, egykori ifjúsági titkár beszélt. Mint nyomatékkal hangsúlyozta, nem azonos személy a pár éve menesztett SZOT-vezetővel. A felfogásuk sem azonos, mivel azt követelte, hogy a politikai pártokat és a párt jellegű politizálást száműzzék a termelőüzemekből. Ehelyett hozzanak létre valódi, kizárólag munkavállalói érdekeket védő szakszervezeteket. A pártnak és a szakszervezetnek ilyen szétválasztása - különösen a szociáldemokratáknál - nem magától értetődő, hanem politikai döntés eredménye. Mint ismeretes, történetileg a szociáldemokrata és a szakszervezeti mozgalmak szorosan összefonódtak. Baranyai, miközben üdvözölte a már létrejött független szakszervezeteket, nem indítványozta a SZOT feloszlatását. Sürgette viszont a mostani, politikai okokból túlduzzasztott szakszervezeti mamutbürokrácia radikális csökkentését, általános decentralizálást, önálló szakmai központok létrehozását. Valószínűleg nem Baranyai E. Tibor beszédében vetődött fel utoljára a kérdés, hogy most, miután újból él a Magyar Szociáldemokrata Párt, mi indokolja, hogy a nagy múltú Népszava továbbra is a SZOT lapjaként bitorolt néven jelenjék meg. Addig is, amíg a kérdésre válasz érkezik, megkezdték a Szociáldemokrata Füzetek című kiadvány terjesztését. A fiatalabb nemzedék képviseletében Bruszt László gazdaságszociológus lépett fel, és megsemmisítő kritika alá vetette a sztrájkjogot korlátozni próbáló, március 8-ikán a parlament elé kerülő törvénytervezetet. +++
1989. február 17., péntek
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Sándor Gábor beszélek, jónapot kivánok... adalék ahhoz,hogy miért nem bízunk, miért nem bízhatunk a Magyar Szocialista Munkáspártban. Beszámoló egy nyilvános vitáról. 89 február 25-ére az MSZMP árpádföldi szervezete meghívta az alternativ szervezeteket a nyilvános pártnapjukon rendezendő nyilvános vitára. Jelen volt az MSZMP 40 tagja, Kardosné helyi párttitkár, Mészáros kerületi elsőtitkár, Kis János Magyar Demokrata Fórum megbizott, Berényi Gábor Szabad Demokrata Szövetség megbízottja. Előjáták: Kis János MDT tag felkereste az SZDSZ megbízottját,hogy a helyi pártszervezet megbízottjai nála jártak és meghivták az alternativ szervezetek képviselőit egy nyilvános vitára. A vita Kardosné beszédével kezdődött, felkérte Mészáros első titkárt tartsa meg beszédét. Az első titkár elmondta, hogy a párt mit tett a kerületért az országért. Ezt az Árpádföldet, mint ő mondta a XVI.ker. Rózsadombjának is nevezik. Elmondta még, hogy szerinte a fiataloknak nem az utcákon kellene hőzöngeni, hanem értelmes mozgalmi munkát végezni, feladatokat keresni a maguk számára. Elmondta még, hogy szerinte a kommunisták nagyon sokat tetteK a kerület iparáért, igy például az Ikarusz Gyárért, amely gyárat csodálatosan modernizálták. Hosszú és lapos beszédéből nem idézek többet, mert nem érdemes..."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|