 |
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Gondolatforgató:
Mit miért március 15-én?
"- A TV épületénél Csengey Dénes a Magyar Demokrata Fórum
képviseletében mond beszédet, majd itt Cserhalmi György felolvassa
a független szervezetek tizenkét pontját: Mit kíván a magyar nemzet
címet viselő tízenkét pontját. Ezután megtörténik a TV jelképes
elfoglalása.
Ezekután a Kossuth térre vonulunk, természetesen csak akkor, ha az
ez évi 3. törvény 4. paragrafusát, nevezetesen azt, amelyik tiltja,
hogy a Kossuth téren gyülekezésre kerüljön sor, az országgyűlés
feloldja. Közben a Batthyányi-Nagy Imre örökmécsesnél, aki hozza a
megemlékezés virágait az ott elhelyezheti. A Kossuth téren terveink
szerint Orbán Viktor fog beszélni a Fidesz nevében. Szilágyi Júlia,
Szilágyi József leánya, gondolom a Történelmi Igazságtétel
Bizottsága nevében, valamint Kiss János a Szabad Demokraták
Szövetségének a nevében mondja el beszédét. Most mondom, hogy
nagyon rövid beszédekre kértük fel a szónokokat, maximum 5 perces
terjedelemben. Szerintem az a jó szónok, aki minél rövidebben el
tudja mondani a mondanivalóját."
|
|
|
|
|
|
 |
Nagy Erzsébet nyilatkozata
|
London, 1989. február 15. (BBC, A világ minden tájáról) - Frissen
kaptuk a hírügynökségi jelentést, miszerint Nagy Imre lánya
közölte, hogy édesapját júniusban, nyilvános ünnepség keretében
újból eltemetik.
Nagy Imrét, az 1956-os forradalom miniszterelnökét kivégzésének 31.
évfordulóján, június 16-án nyilvános szertartással fogják újra
eltemetni - ezt ma leánya, Nagy Vészi Erzsébet állította.
Nagy Imrét annak idején hazaárulás címén kivégezték. Leánya azt
mondta, hogy halála előtt édesapja semmiféle kérelmet nem nyújtott
be - ezért volt, hogy kivégzése után leánya sosem fordult a
hatóságokhoz megtudni, hogy hol temették el, vagy megkérni az
illetékeseket, hogy édesapjának holttestét temessék el újra - ami
véleménye szerint alapvető emberi joga lenne.
Maléter Pál honvédelmi miniszter özvegye: Gyenes Judit, akinek
férjét Nagy Imrével együtt végezték ki, azt mondta hogy a
forradalom után mintegy 380 politikai foglyot végeztek ki, akiket
Nagy Imrével és Maléter Pállal jeltelen sírban temettek el. Gyenes
Judit azt mondta, hogy az Igazságügyi Minisztérium tavaly
decemberben kapcsolatba lépett az öt érintett személy
családtagjaival - köztük ő magával és Nagy Vészi Erzsébettel is -
és megkérdezték tőlük, hogy akarják-e a halottak újra eltemetését.
Ez az egész fejlemény csak újabb része volt az 1956-os forradalom
átértékelése körüli vitának . A hatóságok 1956-ot több mint 30 éven
át ellenforradalomnak minősítették, azonban - mint ismeretes:
Pozsgay Imre nemrégiben, ellentmondást kavarva, az eseményeket
népfelkelésnek minősítette.
A Központi Bizottság múlt heti ülésén a pártvezetőség a szakadás
veszélyét elhárította azzal, hogy az ötvenhatos eseményeket olyan
népfelkelésnek minősítette, amely később ellenforradalomba
torkollott•
Nagy Vészi Erzsébettel és Gyenes Judittal közölték, hogy a volt
miniszterelnök és a honvédelmi miniszter holttestét - más kivégzett
politikai foglyokkal együtt - a Rákoskeresztúri temető 301-es
parcellájában temették el.
Nagy Vészi Erzsébet közölte, hogy a hatóságok beleegyeztek egy
közös temetés megrendezésébe, melyet a nyilvánosság előtt tartanak
meg - és ugyanakkor lerakják az 1956-os forradalom áldozatainak
emlékére állítandó emlékmű alapkövét.
Miután hétfőn az Igazságügyi Minisztériumban tárgyalt, azt mondta
hogy a hatóságok még mindig nem adták meg a temetési szertartás
időpontját. Mégis - mint mondotta - biztos abban, hogy elfogadják
június 16-át - mivel a hatóságok tőlük kértek időpontot.
A kivégzett magyar miniszterelnök lánya azt mondta, hogy az
országban jelenleg uralkodó reformlégkörben biztos abban, hogy
édesapja ügyében megtörténik a történelmi igazságtétel.
Gyenes Judit szerint a magyar nép máris elismeri hogy Nagy Imre,
Maléter Pál és társai: hősök voltak. +++
1989. február 15., szerda
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Sándor Gábor beszélek, jónapot kivánok... adalék ahhoz,hogy miért nem bízunk, miért nem bízhatunk a Magyar Szocialista Munkáspártban. Beszámoló egy nyilvános vitáról. 89 február 25-ére az MSZMP árpádföldi szervezete meghívta az alternativ szervezeteket a nyilvános pártnapjukon rendezendő nyilvános vitára. Jelen volt az MSZMP 40 tagja, Kardosné helyi párttitkár, Mészáros kerületi elsőtitkár, Kis János Magyar Demokrata Fórum megbizott, Berényi Gábor Szabad Demokrata Szövetség megbízottja. Előjáták: Kis János MDT tag felkereste az SZDSZ megbízottját,hogy a helyi pártszervezet megbízottjai nála jártak és meghivták az alternativ szervezetek képviselőit egy nyilvános vitára. A vita Kardosné beszédével kezdődött, felkérte Mészáros első titkárt tartsa meg beszédét. Az első titkár elmondta, hogy a párt mit tett a kerületért az országért. Ezt az Árpádföldet, mint ő mondta a XVI.ker. Rózsadombjának is nevezik. Elmondta még, hogy szerinte a fiataloknak nem az utcákon kellene hőzöngeni, hanem értelmes mozgalmi munkát végezni, feladatokat keresni a maguk számára. Elmondta még, hogy szerinte a kommunisták nagyon sokat tetteK a kerület iparáért, igy például az Ikarusz Gyárért, amely gyárat csodálatosan modernizálták. Hosszú és lapos beszédéből nem idézek többet, mert nem érdemes..."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|