|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Gondolatforgató:
Mit miért március 15-én?
"- A TV épületénél Csengey Dénes a Magyar Demokrata Fórum
képviseletében mond beszédet, majd itt Cserhalmi György felolvassa
a független szervezetek tizenkét pontját: Mit kíván a magyar nemzet
címet viselő tízenkét pontját. Ezután megtörténik a TV jelképes
elfoglalása.
Ezekután a Kossuth térre vonulunk, természetesen csak akkor, ha az
ez évi 3. törvény 4. paragrafusát, nevezetesen azt, amelyik tiltja,
hogy a Kossuth téren gyülekezésre kerüljön sor, az országgyűlés
feloldja. Közben a Batthyányi-Nagy Imre örökmécsesnél, aki hozza a
megemlékezés virágait az ott elhelyezheti. A Kossuth téren terveink
szerint Orbán Viktor fog beszélni a Fidesz nevében. Szilágyi Júlia,
Szilágyi József leánya, gondolom a Történelmi Igazságtétel
Bizottsága nevében, valamint Kiss János a Szabad Demokraták
Szövetségének a nevében mondja el beszédét. Most mondom, hogy
nagyon rövid beszédekre kértük fel a szónokokat, maximum 5 perces
terjedelemben. Szerintem az a jó szónok, aki minél rövidebben el
tudja mondani a mondanivalóját."
|
|
|
|
|
|
|
A KB üléséről
|
München, 1989. február 10. (SZER, Késő esti mai nap) - Véget ért az MSZMP Központi Bizottságának mai tanácskozása. Az ülést holnap folytatják. Ma Grósz károly pártvezető időszerű belpolitikai kérdésekről tartott beszámolót. Az MTI-nek nyilatkozva Kimmel Emil, a központi bizottsági iroda helyettes vezetője azt mondotta: a pártvezetőség tisztában van azzal, hogy a magyar társadalom feszültségekkel terhes időszakot él meg, és ennek megfelelően a Központi Bizottság történelmi felelősségének teljes tudatában kezdte meg tanácskozását. Grósz Károly beszédét 16 hozzászólás követte, amelyeknek tárgya a politikai intézményrendszer fejlesztése volt - ezen belül a szocialista pluralizmus megteremtése, és az egypártrendszerről többpártrendszerre, való áttérés kérdése. Kimmel szerint kifejezésre jutott az az igény, hogy meg kell szilárdítani a párt politikai és szervezeti egységét, és a párttagság önbizalmát. Szóba kerültek a történelmi múlt megítélésének vitatott problémái, különös tekintettel azokra, amelyek az elmúlt napok politikai vitáit kiváltották - mondotta Kimmel Emil. Ez utóbbi megjegyzése nyilván arra vonatkozott, hogy a Központi Bizottság foglalkozott Pozsgay Imre politikai bizottsági tag és államminiszter nemrég elhangzott kijelentésével, miszerint az 1956. októberi események népfelkelésnek tekintendők. A vitában további 19 hozzászólás várható, és a plénum előreláthatólag később nyilvánosságra hozandó dokumentumokat fogad el - mondotta a központi bizottsági iroda helyettes vezetője. A budapesti központi bizottsági plénum nem maradt visszhang nélkül a nyugati sajtóban sem. Nyitrai János foglalja össze a Le Monde című tekintélyes párizsi lap véleményét. - A ma délutáni Le Monde első oldalon, négyhasábnyi széles, vastagbetűs főcímben jelenti: Súlyos ellentétek a magyar párt Központi Bizottságán belül. Majd a vezető francia politikai napilap helyszíni tudósítása többek között a következőket állapítja meg: 1956 átértékelése mögött - amely a Magyar Szocialista Munkáspártnak egyenesen legitimitását érinti - valójában egy párton belüli, még súlyosabb bizalmi válság rajzolódik ki. Mindinkább az a benyomás, hogy - szemben a magyar politikai képlet szétrobbanásával, a párt kezéből kicsúszik a helyzet ellenőrzése. Egy régi kommunista így beszél: senki nem látta előre, hogy az 1988. májusi pártértekezlet egy ilyen politikai "bummot" von maga után. Itt az ideje, hogy kissé megálljunk, és felmérjük a helyzetet. És ez - teszi hozzá a Le Monde tudósítója - a magyar kommunista párt számára nyilvánvalólag túlélés kérdése. Egyes magyar elemzők szerint Pozsgay Imre alkalmatlan időpontban - mármint alkalmatlannak tűnő időpontban - tett nyilatkozatai, (amelyeket az alternatív csoportok megtapsolnak), főként a változás kicsikarását, és - a kezdeményezést visszaadva neki - a párt megmentését célozták. +++
1989. február 10., péntek
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Sándor Gábor beszélek, jónapot kivánok... adalék ahhoz,hogy miért nem bízunk, miért nem bízhatunk a Magyar Szocialista Munkáspártban. Beszámoló egy nyilvános vitáról. 89 február 25-ére az MSZMP árpádföldi szervezete meghívta az alternativ szervezeteket a nyilvános pártnapjukon rendezendő nyilvános vitára. Jelen volt az MSZMP 40 tagja, Kardosné helyi párttitkár, Mészáros kerületi elsőtitkár, Kis János Magyar Demokrata Fórum megbizott, Berényi Gábor Szabad Demokrata Szövetség megbízottja. Előjáták: Kis János MDT tag felkereste az SZDSZ megbízottját,hogy a helyi pártszervezet megbízottjai nála jártak és meghivták az alternativ szervezetek képviselőit egy nyilvános vitára. A vita Kardosné beszédével kezdődött, felkérte Mészáros első titkárt tartsa meg beszédét. Az első titkár elmondta, hogy a párt mit tett a kerületért az országért. Ezt az Árpádföldet, mint ő mondta a XVI.ker. Rózsadombjának is nevezik. Elmondta még, hogy szerinte a fiataloknak nem az utcákon kellene hőzöngeni, hanem értelmes mozgalmi munkát végezni, feladatokat keresni a maguk számára. Elmondta még, hogy szerinte a kommunisták nagyon sokat tetteK a kerület iparáért, igy például az Ikarusz Gyárért, amely gyárat csodálatosan modernizálták. Hosszú és lapos beszédéből nem idézek többet, mert nem érdemes..."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|